A Green Policy Center megvizsgálta, hogyan hatna hazánkra az eredetileg 2021. júliusában bemutatott, azóta többször módosított „Irány az 55!” (Fit for 55) uniós jogszabály-csomag, beleértve az orosz energiahordozókról való leválást célzó terveket (az uniós jogalkotás 2022. december 1-i állapota szerint).

A formálódó uniós elvárások egy olyan pályára állítanák Magyarországot, amely a jelenlegi kormányzati stratégiáknál időben kiegyensúlyozottabb pályán juttatná el hazánkat a magyar Országgyűlés által is kitűzött klímasemlegességig, és csökkentené a drága fosszilis energiahordozóknak való kitettségünket. Az uniós tervezetek rendelkezései közül Magyarország kibocsátásainak csökkentésére a legnagyobb hatással a megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó tagállam-specifikus ágazati előírások lehetnek, amelyek elérése magukkal húzhatja a kibocsátás-csökkentési célok elérését is. Az erdészetre vonatkozó új elvárások és egyes energiahatékonysági célkitűzések elérése ugyanakkor igen nehéznek tűnik hazánk számára. Az energia-ellátásban a biometán-termelés, napelemek és (amennyiben ismét engedélyezik) a szélenergia gyors bővülése lenne várható.

Az eredmények szerint Magyarország nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásai 1990-hez képest 2030-ra 57,1%-kal, 2040-re 83%-kal csökkennek, 2050-re pedig elérik a klímasemlegességet. (A jelenleg hatályos kormányzati intézkedések 2030-ig csak bruttó 40%-os kibocsátás-csökkentést terveznek, így a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez szükséges munka nagyobb részét 2030-2050. közöttre hagyják).

A megújuló energia arányát az ország teljes végsőenergia-felhasználásban 2030-ban a modellezés 30%-ra becsüli (a most hatályos cél 21%). A növekmény főként a nap- és szélenergia, valamint a biometán, bioüzemenyagok terén érezhető, a fatüzelés magas szinten marad. A hazai villamosenergia-termelés karbonmentes (megújuló és nukleáris) részaránya a modell-eredmények alapján 2030-ra elérheti a 92,5%-ot, 2050-re pedig a 94%-ot. Az energia-importnak való kitettség összességében csökkenne.

Az energiahatékonyság tekintetében, a modellezett 2030-as végsőenergia-felhasználás Magyarországon csak 2,68%-kal lenne alacsonyabb, mint az intézkedések fokozása nélküli uniós referencia-forgatókönyv szerint lenne. Az évenkénti javulásra vonatkozó cél eléréséhez további, határozott intézkedések kellenének ahhoz képest, amit az ágazatonkénti uniós elvárások kiadnak.

Az erdészet széndioxid-nyelésére vonatkozó, megemelt uniós elvárások Magyarország esetén nem látszanak tarthatónak, köszönhetően a változó éghajlat erdőkre gyakorolt pusztító hatásának. Ezt azonban ellensúlyozhatja más ágazatok növekvő kibocsátás-csökkentése, amely értékesíthető kvótákat is eredményez hazánk számára.

A klímaváltozás elleni küzdelem, bár sok forrást igényel, 2050-es időtávon a GDP növelésével és munkahely-teremtéssel jár, valamint anyagilag is megtérül pl. azáltal, hogy a továbbiakban megspórolhatjuk a jelenleg energiaimportra költött óriási összegek nagy részét. A klímaváltozás fokozódásának megállítása nem egy választható, „drága hobbi”, hanem egy szükségszerű feladat a nagyobb károk elkerülése érdekében. Az elvárások végrehajtása az eddigiekhez képest sokkal nagyobb klímavédelmi erőfeszítést követel meg minden ágazatban és minden hazai szereplő részéről, mint amekkora fontosságot a téma az elmúlt években kapott.

Az érintett uniós jogszabály-tervezetek összefoglalását és az eredmények részletes bemutatását tartalmazó jelentés alább olvasható.