Hazánk klímasemlegessé válásának egyik kiemelt célterületének ígérkezik az előttünk álló évtized(ek)ben az épületek energetikai korszerűsítése.
A magyarországi épületállomány közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátása, amely nagyrészt a fűtésből, melegvíz-készítésből, főzésből ered, 2020-ban 10,9 millió tCO2e volt, ami hazánk bruttó kibocsátásának 17%-át tette ki. Ebből a lakossági épületeké 8,1, a kereskedelmi és (köz)-intézményi, vagyis összefoglaló néven szolgáltató épületeké 2,8 millió tCO2e volt. 2010., még inkább 2014. óta a lakossági épületek kibocsátása lényegében stagnál, főként az időjárás függvényében ingadozik; míg a szolgálató épületeké csökken.
Az épület-állomány kibocsátásainak csökkentésére, amely az energia, azon belül főként a drága földgáz fogyasztásának mérséklésével végső soron a rezsi-költségekre is jótékony hatással van, a Green Policy Center nemrég megjelent javaslatcsomagja az alábbi 7 javaslatot teszi:
1. Meg kell teremteni az épület-állomány tömeges felújításához szükséges anyagok, berendezések hazai gyártókapacitását, tervezői és kivitelezői szakember-bázisát!
A magyarországi iparfejlesztés első számú területeként kell tekinteni az épületszektor zöld átállásához szükséges elemek (szigetelőanyagok, nyílászárók, hőszivattyúk, napelemek és inverterek stb.) hazai gyártásának fejlesztését, illetve a képzési rendszerben fel kell lépni a tömeges épületenergetikai beruházások elvégzéséhez szükséges tervezői és kivitelezői szakember-gárda felállítása érdekében.
2. Az új építésű épületek nem oldják meg a problémát, a még megmenthető épületek kerüljenek felújításra fenntartható és környezetbarát alapanyagok és eljárások használatával!
Meg kell célozni az épületek felújítási arányának évi 3%-ra emelését a jelenlegi, valamivel 1% alatti szintről, mind a lakossági, mind a szolgáltató épületeknél, mélyfelújításokkal, beleértve a menthetetlennek minősülő ingatlanok pusztán energetikai indíttatású (de az alacsony jövedelmű csoportok életszínvonala szempontjából jelentős haszonnal járó) cseréjét.
3. Rezsiár-szabályozás: maradjon fenn a nagy fogyasztók részére a beruházás-ösztönző árkörnyezet!
Fenn kell tartani a rezsicsökkentés jelenlegi, kétsávos rendszerét, az átlagfogyasztás mértékét pedig évente frissíteni kell. Azokat, akiket szociális szempontból rosszul érint a sávossá vált rezsicsökkentés, előre kell sorolni az épület-felújítási támogatások pályázatainak rangsorolásakor. Az, hogy az áram ára az átlagfogyasztás átlépésekor kevésbé ugrik meg, mint a földgázé, kedvező, hiszen a hűtés-fűtés, melegvíz, főzés elektromossággal való működtetése egy megfelelő dekarbonizációs irány az egyre zöldebb áramtermelés mellett.
4. Állami támogatás nélkül esélytelen elérni a kellő felújítási rátát, hosszú távú támogatási programokat kell indítani!
Miközben a magyar épületállomány nagy többsége energetikai felújításra szorul, amit az energiaválság még sürgetőbbé tett, a lakosságnak és az önkormányzati-civil szférának sincs meg a forrása ahhoz, hogy ezen költséges beruházásokat önállóan megvalósítsa.
Meg kell hirdetni egy hosszú távú, 2050-ig kitekintő épületenergetikai programot, mélyfelújításokat célozva! Ennek módjára nézve, a legmagasabb jövedelmű lakossági csoportok és vállalatok esetén kamattámogatott hitel, a szélesen értelmezett középosztály esetén vissza nem térítendő (VNT) támogatás és kamattámogatott hitel kombinációja, míg a legalacsonyabb jövedelmű lakossági csoportok és közintézmények esetén a (közel) 100%-os VNT támogatás tűnik a legalkalmasabb eszköznek, rászorultság függvényében ingyenes tanácsadással kiegészítve. A kombinált konstrukció esetén a VNT támogatási intenzitása 30-40% között változhat, a vállalt energiahatékonyság-javítás és kibocsátás-csökkentés függvényében – a 30%-os intenzitáshoz legalább 30%-os energia-megtakarítást, a 40%-os értékhez a „közel nulla energiaigényű épület”, 2030-tól a „kibocsátásmentes épület” kategória elérését kell vállalni és teljesíteni. A most „csak” 30%-os energiamegtakarítást vállalók számára elérhetően kell hagyni a támogatást, hogy egy vagy több későbbi felújítási lépéssel elérjék a „közel nulla energiaigényű épület”, majd a „kibocsátásmentes épület” szintjét. A hitelképességhez állami hitelgarancia-alap felállítása is szükséges lehet az alsó középosztály esetén. A kamattámogatott hitelek alternatívája az államilag feltőkésített ESCO vállalatokon keresztüli finanszírozás lehet. (Az ESCO azt az üzleti modellt jelenti, amikor az energiahatékonysági beruházást nem a tulajdonos végzi el, hanem egy vállalat a saját pénzén, és a lakos pedig a keletkező megtakarításokból utólag fizet az elvégzett munkáért.) A költségek csökkentése érdekében javasolt a zöld felújítások építőanyagai és munkadíjai esetén a kedvezményes ÁFA-kulcs alkalmazása.
5. Nagyobb szigorra van szükség az új építésű házak energiahatékonysági követelményeiben!
Vissza kell vonni az új építésű ingatlanokra vonatkozó követelmények enyhítését, az uniós Fit for 55 csomag módosító javaslatainak hatályba lépése után pedig mihamarabb át kell ültetni a magyar jogba annak még szigorúbb szabályait.
6. Minden fenntartható megoldást ki kell használni az épületek fenntartható energia-ellátása érdekében!
Mihamarabb ki kell vezetni a barnaszén-programot, és ehelyett más, környezetbarát alternatívák elterjesztésére kell fókuszálni a zöld távhő-rendszer kialakításával, illetve a már említett épületenergetikai programmal. Egyedi fűtésben jó alternatíva lehet például a hőszivattyú, akár saját megújuló alapú áramtermeléssel megtámogatva.
7. Tájékoztatással és szabályozással befolyásolni kell az energiahatékonysággal kapcsolatos fogyasztói, beruházói viselkedést!
Elő kell írni, hogy az üzlethelyiségek, irodaházak és állami-önkormányzati intézmények (kivéve kórház, szociális intézmény, bölcsőde, óvoda) fűtését 21 °C-nál magasabbra, nyári hűtését 26 °C-nál alacsonyabbra venni a termosztáton vagy átlagértékben ne szabadjon, nyitott fagyasztókat, hűtőket pedig ne lehessen használni. Ugyanakkor alapos tájékoztatást kell biztosítani az épületenergetikai felújítási lehetőségekről és ösztönözni kell az azokra vonatkozó az egyablakos ügyintézés lehetőségét.
Az épületekre vonatkozó javaslatcsomag teljes szövege alább olvasható.
GPC_01_Epuletszektor-javaslatok-rev02022023
