A mezőgazdaság azon kevés ágazat egyike, aminek üvegházhatásúgáz-kibocsátását elsősorban nem technológiai fejlesztések, hanem az elfogyasztott vagy kidobásra kerülő élelmiszer mennyisége és minősége fogja meghatározni a jövőben. Ezért fontos, hogy ezekre is figyelmet fordítsunk Magyarország klímasemlegességi céljának elérése érdekében.
A klímasemlegességi cél elérése mellett persze más előnyökkel is jár, ha egészséges és jó minőségű élelmiszert fogyasztunk, hiszen ezáltal az életminőségünk, élettartamunk is növekszik. Az alábbiakban bemutatjuk mit kell tudni a mezőgazdasági és hulladék ágazatok kibocsátásának jelenéről és csökkentési lehetőségeiről, valamint kitekintünk az erdészetre, mint széndioxid-nyelőre, illetve az energiaválság megoldásában is nagy potenciállal rendelkező bioenergia-termelésre.
Amint a Green Policy Center nemrégiben megjelent jelentésében olvasható, a mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátása – amely hazánkban főként az műtrágya-használatból, állati emésztésből és trágyából, valamint az energiahasználatból ered -, növekvő trendet mutatott az elmúlt években és 2020-ban már a bruttó kibocsátások 14%-át tette ki. Mindeközben a földhasználat, földhasználat-váltás és erdészet (LULUCF) összességben nem kibocsátó, hanem széndioxid-elnyelő volt, e minőségében pedig igen kedvező adatot mutatott 2020-ban, 6,82 millió tCO2e elnyeléssel. Az elnyelés azért fontos, mert a klímasemlegesség eléréséhez szükség van arra, hogy egyensúlyba hozzuk azokat a kibocsátásokat, amelyeket nem sikerült megszüntetni. Az erdők megfelelő állapotban való megőrzése, sőt bővítése természetesen nem csak a széndioxid-nyelés miatt fontos, legalább ekkora jelentőségük van az élővilág változatosságának fenntartása, a terület vízgazdálkodása, a levegő tisztasága stb. szempontjából is.
A hulladékgazdálkodás 3,4 millió tCO2e kibocsátást okozott 2020-ban, ami a teljes bruttó kibocsátás 5%-a volt. A szektort a 2010-es évek elején a kibocsátások csökkenése, az évtized második felében már inkább a stagnálása jellemezte.
E szektorok fenntarthatóbbá tétele, valamint a bioenergia termelésének fokozása érdekében a Green Policy Center javaslatcsomagja az alábbi felvetéseket teszi:
1. Fokozni kell a bioenergia, főleg a biometán termelését, piaci szabályozókkal!
A földgáz kiváltása szempontjából nagy potenciált látunk a biometán hasznosításában, amely a növényi részekből, hulladékból, szennyvízből és trágyából előállítható biogáz tisztított formája. Kötelező biometán bekeverési arányt kell megállapítani a magyar földgáz-rendszerbe, évek alatt egyre növekvő mértékben, valamint a már meglévő jogi alapok mellé a gyakorlatban is lehetővé kell tenni a származási garanciák kiállítását és kereskedését egy e célra alkalmassá tett regiszter felállításával. E módszerekkel állami támogatás nélkül is elérhető a földgáz kiváltására tökéletesen alkalmas, magyarországi nyersanyagokból helyben előállított biometán termelésének felfutása. A tűzifa és a biodízel, bioetanol fenntartható termelése is figyelmet kell kapjon, hiszen ezen anyagokra is nagy igény várható a jövőben.
2. Sokkal több fát kell ültetni, a klímaváltozás negatív hatásaira ellenállóbb fafajtákból!
Amíg nincs piacérett, a légkörből mesterségesen széndioxidot megkötő technológia, addig az erdők nyújtják a legnagyobb segítséget a fennmaradó kibocsátások egyensúlyba hozására. Az éghajlatváltozásból és fakitermelésből fakadó káros folyamatok ellensúlyozására tovább kell fokozni a fa- és erdőtelepítéseket, méghozzá olyan fajokból, amelyek a változó időjárásnak jobban megfelelnek. Ezen belül az őshonos fajok kell előnyt élvezzenek. A telepítést fajok vegyes ültetésével kell végezni, törekedve a természetközeli állapotra. A ma elültetett fák csak több év alatt fejlődnének ki annyira, hogy érdemi hatást gyakoroljanak, így az addicionális ültetéseket haladéktalanul meg kell kezdeni. A településeken belül növelni kell a zöld felületek arányát. Az adott helyen optimális természetes borítás meghatározásához a helyi adottságokat kell figyelembe venni, nem mindenhol automatikusan az erdőtelepítés a legmegfelelőbb növényzeti forma. Emellett a természetvédelmi szabályozás segítségével el kell érni, hogy minél több erdő és gyep maradjon meg természetes állapotban. A fakitermelés tervezésénél az erdők széndioxid-nyelő képessége is szempont kell legyen.
3. Ösztönözni kell a kidobásra kerülő élelmiszer mennyiségének csökkentését!
Szemléletformáló kampányt kell indítani a lakossági fogyasztók felé, illetve az ágazati szereplőkkel való egyeztetés után az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó, kötelező intézkedéseket kell elfogadni az élelmiszer-feldolgozó és -kereskedő iparágak, valamint a vendéglátás tekintetében, ösztönözve a magasabb felhasználási arányt. A maradékot begyűjtő és elosztó szereplők működését adminisztratív szempontból könnyíteni kell, amennyire az egészség veszélyeztetése nélkül ez lehetséges és az uniós szabályozás megengedi.
4. Ösztönözni kell az egészségesebb és egyben klímabarátabb étkezési szokásokat, a helyben termelt és szezonális termékek fogyasztását!
Át kell alakítani az élelmiszerek adózását (pl. népegészségügyi termékadó, kedvezményes ÁFA kulcsok), hogy a klímabarátabbnak és egészségesebbnek számító, pl. növényi alapú termékek olcsóbbá váljanak, míg a nagyobb karbonlábnyommal jellemezhető élelmiszerek árában jelenjen meg a környezetterhelés, de közben az átlagos élelmiszerár ne nőjön. Hasonló eljárást lehetne alkalmazni az állati takarmányok tekintetében is. Emellett javasoljuk szemléletformáló, tájékoztató kampányok indítását is, beleértve az óvodai, iskolai oktatást.
5. Támogatni kell a mezőgazdasági energiafelhasználás zöldítését!
A mezőgazdaság, erdészet energia-fogyasztásához (járművek és munkagépek, épületek, egyes feldolgozási műveletek) kapcsolódó kibocsátások csökkentésére jó lehetőségeket kínál a megújuló energia használatának általánossá tétele a szektorban. A kis családi gazdaságok számára zöldenergia-beruházási programot kell indítani, kamatmentes hitelekkel.
6. Segíteni kell a mezőgazdaság alkalmazkodását a változó éghajlathoz!
Ágazati szakértők bevonásával egy új szemléletű vízgazdálkodási stratégiát kell készíteni, aztán pedig végre kell hajtani az abban szükségesnek ítélt intézkedéseket. Népszerűsíteni kell az aszálynak jobban ellenálló növények termesztését (pl. cirok). Ez a témakör ugyan inkább a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodás kérdéséhez tartozik, semmint a kibocsátás-csökkentéshez, ugyanakkor az is fontos, hogy az alkalmazkodási intézkedéseket a kibocsátásokat nem növelő megoldásokkal kell kezelni (pl. a többlet-öntözéshez használt energia megújuló energiaforrásból származzon).
7. Fel kell gyorsítani a körkörös gazdaság felé történő haladást!
A természetből történő nyersanyag-kivétel csökkentése nélkül nem csak hogy a klímaváltozást nincs esélyünk megoldani, de még a készletek kimerítését is kockáztatjuk, miközben a hulladékok kockázatot jelentenek a természetre és az emberi egészségre. Ezért fontos a körkörös gazdaság felé történő haladás felgyorsítása. E tekintetben az emberiség egyelőre nem áll jól: a kitermelt anyagok mennyisége nőtt az elmúlt évtizedekben, előrehaladás helyett visszalépést okozva a körkörösség szempontjából. A megoldás érdekében törekedni kell rá, hogy ne vásároljunk felesleges termékeket; amit megvettünk, használjuk minél tovább; használjuk újra más formában, ha pedig nem lehet, hasznosítsuk újra.
Ezért csökkenteni kell a használt áruk értékesítésének, valamint a javító tevékenységnek az ÁFA-kulcsát, és szemlélet-formálási kampányt kell indítani a hulladék-hierarchia érvényesítésére (pl. helyi javítási lehetőségek ismertetése révén). Minden településen elérhetővé kell tenni a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést műanyag, papír, fém, ritkább elszállítással a színes és fehér üveg, illetve ahol a település adottságai ezt indokolják, a zöld hulladék tekintetében. A közterületi és középületekben lévő hulladékgyűjtőket is ki kell egészíteni szelektív edényekkel. Évenkénti lehetőséget kell biztosítani a lakóhelytől gyalog legfeljebb 10 perc távolságra a használt textil, elektromos eszközök és más veszélyes anyagok leadására is, oly módon, hogy a még használható elemek szociális alapon, alacsony áron továbbadva használatban maradjanak.
A javaslatok teljes szövegét alább lehet elolvasni:
GPC_03_AFOLU-javaslatok-rev02022023
