Jelentős trendváltásra van szükség a jövőre nézve, ha az ország 2030-as és különösen 2050-es klímacéljának elérését komolyan vesszük, amihez pedig fontos a megfelelő finanszírozás megléte. A Green Policy Center elemzése javaslatokat tesz a köz- és magánforrások hatékony és klímabarát elköltésére.
Magyarországnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében elért eredményeit vizsgálva a Green Policy Center előrehaladási jelentése arra jutott, hogy azok jelentős és tartós csökkenésére az elmúlt évtizedekben leginkább gazdasági válságok idején került sor. Az ezek közötti időszakban a kibocsátások inkább stagnáló́ trendet mutattak. Bár a 2020. évi magyar ÜHG kibocsátás némileg alacsonyabb a 2010-esnél és 1990-hez képesti mérséklés terén túl is teljesíti az ország 2020-as vállalását, a 2010-2020-as időszak egészére nézve következetesen csökkenő̋ trendet nem lehet megfigyelni. Relatív eredmény ugyanakkor, hogy 2018-tól az ÜHG kibocsátások leváltak a GDP növekvő trendjétől, vagyis a gazdaság növekedése nem eredményezte a kibocsátások növekedését is. Összességében jelentős trendváltásra van szükség a jövőre nézve, ha az ország 2030-as és különösen 2050-es klímacéljának elérését komolyan vesszük. Ehhez pedig fontos a megfelelő finanszírozás megléte.
A Green Policy Center uniós és hazai források klímacélú felhasználásáról szóló friss elemzése szerint, a 2021-2027. közötti időszak uniós – operatív programok, RRF terv, közös agrárpolitika (KAP) stb., feltételezve, hogy a pénz rövidesen valóban megérkezik – és hazai költségvetési forrásokból tervezett beruházások, valamint a magas energia- és széndioxidkvóta-árak hatására piaci alapon megvalósuló beavatkozások eredményeként Magyarország elérheti a ma hatályos 2030-as kibocsátás-csökkentési célját. Ugyanakkor a 2050-es klímasemlegességi célt ezen a pályán haladva még csak megközelíteni sem sikerülne.
A 2030-ra jelenleg érvényes hazai megújuló energia cél teljesülése kérdésesnek tűnik, míg az energiahatékonysági cél vélhetően nem teljesül.
Ráadásul az uniós klíma- és energiapolitikai szabályozás átalakítása miatt Magyarország hatályos céljait még meg is kell emelni, aminek fényében még kevésbé látszik elégségesnek a jelenlegi pálya. Mindezek alapján fokozni kell a zöld átállás sebességét.
A további lépések pénzügyi fedezésére nézve, a Green Policy Center elemzése szerint nagyságrendileg 10600 milliárd Ft, még be nem tervezett felhasználású forrás állhat Magyarország rendelkezésére 2030 végéig az RRF hiteleiből és a REPowerEU forrásból, a kvótakereskedelemből eredő bevételekből, magyar zöld kötvényekből, illetve a 2028-2034-es uniós költségvetésből és a közvetlen EU-s forrásokból (Innovációs Alap, LIFE, CEF Energy, ELENA stb.). elnyert összegek révén (utóbbiak a most óvatosan betervezettnél nagyobbak is lehetnek.) A forrást egyes évekre lebontva, 2023-ben 570, 2024-től 2026-ig évente 1900, 2027-től 2030-ig pedig évi 1100 milliárd Ft-ot megközelítő, még le nem kötött zöld forrást becsültek. Mindezek mellett Magyarország központi költségvetése további ösztönzőket is biztosíthat, ami főként célzott adókedvezmény formájában valósulhat meg.
Ezen bőségesen rendelkezésre álló források hatékony, a hosszútávú klímacélokat is szolgáló felhasználása nemzetstratégiai kulcskérdés, és soha vissza nem térő alkalom nem csak a klímapolitika, hanem hazánk hosszútávon is fenntartható társadalmi és gazdasági működése szempontjából. A mostani évtized kulcsfontosságú a klímaváltozás megfékezése szempontjából, és e források egy ki nem hagyható esély a zöld átalakulásra. Ez nemzeti érdek és a klímapolitika mellett más nemzetstratégiai célokat is szolgál (energiaszuverenitás, jobb életminőség, természeti értékek megőrzése stb.)
Fontos kiemelni, hogy a zöld átálláshoz szükséges beruházásokat nem kizárólag közpénzből kell finanszírozni. Sőt, a teljes beruházási összegen belül vélhetően vélhetően nagyobb részt tesznek majd ki magánberuházások és az önrész. Az elemzés a következő javaslatokat teszi ezen pénzösszeg hatékony elköltéséhez:
1. Átgondoltan, hatékonyan és előre tervezhetően kell felhasználni a klíma- és energiacélokra rendelkezésre álló forrásokat, megfelelő monitoringgal!
Amint az elemzés részletesen és összegszerűen is bemutatja, az épületek energiahatékonyságának jelentős javítása, az erdőtelepítés, valamint az áram- és távhő-hálózatnak, a közösségi közlekedés járműveinek és az iparnak a dekarbonizációja a közpénzből támogatott további beruházások kiemelt területei kell legyenek. (A Green Policy Center elmúlt hónapokban bemutatott javaslatcsomagjai ágazatról ágazatra bemutatták a szükséges beavatkozásokat a beruházások, a szabályozás és szemléletformálás terén, a jelen elemzés ezekkel összhangban a forrás-felhasználásra tesz átfogó javaslatokat.) Monitoring-rendszert kell létrehozni az klímacélú és energiahatékonysági beruházások, illetve azok hatásának nyomon követésére.
2. A magyar költségvetés továbbra is jelentős mértékben járuljon hozzá a klímacélok finanszírozásához!
A jelenlegi hazai rezsi- és energiaár-politika államkasszát terhelő kiadásai miatt jelenleg az államnak is az az anyagi érdeke, hogy csökkenjen az energiafogyasztás, hiszen az ő költségei is csökkennek, pénzügyi megtérülést ér el. Ezért indokolt, hogy hazai költségvetési forrásokat is a zöld átállás finanszírázására fordítsanak, ahogy ez jelenleg történik is. 2020 óta Magyarország minden évben bocsát ki zöld kötvényeket. A javaslat szerint a zöld kötvények kibocsátásából származó, beruházásokra fordított összeget legalább évi egymilliárd eurós szinten kell tartani 2030-ig (2023-as árakon értelmezve, vagyis az összeg inflációval együtt kell nőjön). Ez elmúlt 3 év adatai alapján egy szokványos szintnek mondható.
3. Az RRF hitel és REPowerEU források tervezésénél a fosszilis beruházások helyett minél nagyobb részben az energiát megtakarító klímabarát megoldásokra kell fókuszálni!
A külső energiahordozóktól való importfüggés csökkentését célzó forrásfelhasználás során, a legszükségesebbek kivételével (pl. az olajfinomító más típusú olajhoz való hangolása) a fosszilis beruházások helyett a 2050-es klímasemlegességi céllal összhangban lévő megoldásokkal kell biztosítani az ellátás-biztonságot és az olcsó energiát.
4. Fel kell gyorsítani a már elérhető uniós források lehívását!
Fontos lenne, hogy a hazai közigazgatásban megfelelő létszámú és szaktudású szakembergárda álljon rendelkezésre ahhoz, hogy képes legyen az előttünk álló évek tekintélyes mennyiségű forrásának tervezését, lehívását és felhasználását gyorsan és hatékonyan elvégezni.
5. Növelni kell a közvetlen uniós források felhasználását!
A közvetlen uniós források – azaz ahol nincs országonként elkülönített forrás, hanem minden tagállamból érkeznek pályázatok – tekintetében több tájékoztatásra, népszerűsítésre, a pályázók erősebb szakmai támogatására van szükség, hogy növekedhessen az ezen forrásokból „hazahozott” pénzek jelenlegi alacsony aránya.
6. A pályázati kiírások kidolgozásakor teret kell adni az egyszerűségnek, szakszerűségnek és a holisztikus szemléletnek!
A pályázati kiírások kidolgozása során szükség van a leendő pályázók szempontjainak erősebb figyelembe vételére és a nagy összképet szem előtt tartó, holisztikus forrástervezési szemlélet erősítésére.
7. Növelni kell a zöld források elköltésének átláthatóságát!
A nyilvánosság kapjon rendszeres, magyar nyelvű, könnyen elérhető tájékoztatást kaphasson a kvótabevételek és zöld kötvények elköltésére vonatkozó tervekről és azok megvalósulásáról, növelve a transzparenciát.
A teljes javaslat elérhető alább:
Unios-es-hazai-forrasok-klimacelu-felhasznalasa-13042023
