A Green Policy Center tanulmánybemutató rendezvénye – “Az afrikai klímaváltozás okozta kihívások és azok hatása Európára”
02.23.2021
Szerző: Tibor Schaffhauser

Demográfiai robbanás, törékeny államok, etnikai ellentétek, dzsihádista ideológia térnyerése – csak néhány azon strukturális tényezők közül, melyek a klímaváltozás az afrikai országokban önmagában is jelentős hatását súlyosbítják, és amelyek összekapcsolódása tízmilliós népmozgást vetít előre a kontinensen. Az EU Afrika legfontosabb kereskedelmi partnere ezért a humanitárius megfontolások mellett így az EU saját érdeke is egyben, hogy segítse Afrika fejlődését és stabilitását, az adaptációs folyamatokat – állítja Dr. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója a Green Policy Center (GPC) felkérésére írt tanulmányában.

Afrika területének 60 %-a esik a sivatagi, illetve száraz éghajlati zónába, így itt minimális hőmérsékletemelkedés, illetve csapadékcsökkenés is drasztikus változást hoz magával. A hőmérséklet eddigi emelkedésének mértéke ugyan kisebb, mint amit az északi féltekén mérhetünk, de a következmények sokkal súlyosabbak:

  • a kontinens egészén gyorsul az elsivatagosodás üteme,
  • a csapadék mennyisége csökken – mint Kelet- vagy Dél-Afrikában –, vagy legalábbis egyenetlenné válik;
  • az esős és száraz évszakok ciklusa felborul, egyes csapadékosabb időszakok elmaradnak,
  • a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék gyorsan lefolyik az adott területekről, áradásokat, villámárvizeket okozva.

A klímaválság direkt következményein túl katalizátorként összekapcsolódva egyéb trendekkel azokat felerősítheti, és táplálhatja a már meglevő feszültségeket:

  • Afrika túlnépesedési, túllegeltetési dinamikája felerősödhet,
  • a nomád-földműves, az etnikai és a vallási szembenállás fokozódhat,
  • miközben a főleg mezőgazdaságból élő közösségek az esetek többségében idegenkednek az új technológiáktól és haszonnövényektől.

A földrész lakossága bő egy évszázad alatt nagyjából a tízszeresére, 1,3 milliárd főre nőtt, és az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re meghaladja majd a 2,5 milliárd főt. Mindez pedig azt jelenti, hogy a régi adaptációs módszerek – elköltözés új földekre – nem működnek, mivel a tízszeresére duzzadt populáció ezt nem teszi lehetővé.

A tanulmány leszögezi, Európa és Afrika története, gazdasága és biztonsága összefonódott, és emlékeztet, hogy a klímaváltozás által fokozott komplex kihívások óvatos becslések szerint is tízmilliós léptékű népességmozgáshoz vezetnek nemzetközi és belső migrációt is eredményezve. A dzsihádista csoportok működése egyelőre közvetlenül alig érinti Európát, de a szomáliai as-Sabáb vagy a nigériai Boko Haram által folytatott dzsihádista felkelések már évtizedek óta zajlanak, több tízezer ember életét követelték és milliókat kényszerítettek lakóhelyük elhagyására. A kontinens több pontján jelenleg is zajló konfliktusok további eszkalációja fokozott fenyegetést jelent majd az Afrikában élő európai közösségekre is.

A tanulmány megállapításai szerint kiemelten fontosak az adaptációt támogató, az adott térség megtartóés ellenálló-képességét fokozó nemzetközi bi- és multilaterális külső finanszírozások, kulcskérdés azonban, hogy a külső innováció és tőke képes lesz-e alternatívát mutatni a fiatal afrikai generációnak – és hogy az él-e ezzel a lehetőséggel.

A tanulmány bemutatására online formában 2021. február 23-án került sor, amelyen a szerzővel Dr. Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője és dr. Huszár András, a Green Policy Center igazgatója beszélgetett. A tanulmányt pedig az alábbi linken letöltve lehet elolvasni:

Kapcsolódó bejegyzések

 

Klímaváltozás és Biztonság Magyarországon – eredménybemutató konferencia

Klímaváltozás és Biztonság Magyarországon – eredménybemutató konferencia

A klímaváltozás milyen negatív hatásaira kell felkészülnie hazánknak és melyek azok, amelyek biztonsági kihívásokká válhatnak, amennyiben nem kezeljük őket időben? Ezekre a kérdésekre igyekeztünk választ adni a „Klímaváltozás és biztonság Magyarországon” című projektünk eredménybemutató konferenciáján.

Az Európai Parlament megálljt int a zöldrefestésnek

Az Európai Parlament megálljt int a zöldrefestésnek

Az Európai Parlament január közepén zöld jelzést adott egy irányelvre, amely javítani fogja a termékek címkézését és betiltja a megtévesztő környezeti állítások használatát a jövőben. Mit is takar azonban ez az irányelv és mi a jelentősége?

A klímaváltozás elleni küzdelem anyagilag is megéri és még pénz is lenne rá

A klímaváltozás elleni küzdelem anyagilag is megéri és még pénz is lenne rá

Az egyik legnagyobb európai zöld szervezet, a CAN Europe friss tanulmánya megerősíti azt a korábban már több hazai elemzés által is kimutatott eredményt, miszerint a Párizsi Megállapodás klímacéljainak elérése összességében pénzben kifejezhető hasznot is hajt a társadalomnak. Ezt összevetve a Green Policy Center elérhető pénzügyi forrásokról készült 2023-as elemzésével – amely bőségesen tárt fel uniós és hazai, klímavédelemre fordítható forrásokat – elmondható, hogy az erősebb fellépés további halogatásával csak magunknak ártunk, gazdaságilag is. Lássuk, miért!