A kormányok elköteleződése a klímaváltozás elleni fellépés mellett mintha egyre inkább csökkenne, a nemzetközi intézmények pedig pénzügyi és szervezeti kihívásokkal küzdenek, miközben a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási események, mint a viharok, hőhullámok, erdőtüzek vagy aszályok, egyre gyakrabban éreztetik pusztító hatásaikat a világ minden táján, így Európában és hazánkban is. A nemzetközi klímapolitika terén tehát egyre több, egymással összefüggő kihívással kell szembenéznünk. Az alábbi írásunkban annak járunk utána, hogy ezeknek mik az okai és hogy milyen kiutak lehetnek a nehézségekből.

Az utolsó pillanatban, mondhatni a tizenegyedik órában sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek megegyeznie az Európai Unió új középtávú klímacéljairól, valamint elfogadniuk a blokk nemzetközi klímapolitikai vállalásait. Ezzel az uniós vezetők nem üres kézzel utaznak a november 6-án kezdődő magas-szintű klímacsúcsra a brazíliai Belémbe és erősebb alkupozícióban várhatják az ambiciózusabb fellépést sürgető COP30 klímatárgyalásokat jövő héten.

Amennyiben figyeltük a nemzetközi híreket, többször találkozhattunk már idén a brazil őserdőben megrendezésre kerülő klímakonferenciáról, azonban eddig leginkább a logisztikai és környezeti kihívásokról hallhattunk csak. Az alábbi írásban azonban azt mutatjuk be, hogy miért érdemes a klímaváltozás megfékezése szempontjából figyelemmel követni a novemberi eseményt.