A civil klímatörvényt kidolgozó mintegy 200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet koalíciója nevében a Green Policy Center és a Magyar Természetvédők Szövetsége levélben fordult Gajdos Lászlóhoz, az élő környezetért felelős miniszterhez. Azt kérik, hogy a minisztérium által készített klímatörvény-tervezet társadalmi véleményezésére legalább négy hetet biztosítsanak. A szervezetek tartanak attól, hogy a kormányzat jóval rövidebb egyeztetést tervez.

A civil koalíció az elmúlt évben saját klímatörvény-tervezetet dolgozott ki és adott át a minisztériumnak. A koncepciót 2026 márciusában 30 napos nyilvános társadalmi vitára bocsátották, amelyhez online és személyes fórumokon is lehetett csatlakozni. A minisztérium most részben erre a munkára építve készíti el saját tervezetét.

A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény nyolc napot ír elő minimális véleményezési időként. Ugyanakkor azt is kimondja, hogy a tervezet céljához és jelentőségéhez igazodó, megfelelő időt kell biztosítani az érdemi véleményezéshez. A végrehajtási rendelet szerint a miniszternek mérlegelnie kell a tervezet terjedelmét, szakmai és társadalmi jelentőségét, valamint mindazt, ami a lehető legszélesebb körű részvételt szolgálja.

A szervezetek szerint a klímatörvény esetében ezek a szempontok egyértelműen hosszabb határidő mellett szólnak. Az Alkotmánybíróság 5/2025. (VI. 30.) AB határozata alapján a törvénynek átfogóan kell rendeznie többek között a kibocsátáscsökkentés, az alkalmazkodás és az ellenálló képesség kérdéseit. Ez számos szakpolitikai területet, intézményt, valamint társadalmi és gazdasági szereplőt érintő, összetett szabályozást jelent. Érdemi véleményezéséhez az önkormányzatoknak, helyi közösségeknek, egyházaknak, érdekképviseleteknek és civil szervezeteknek időre van szükségük. Szakértőket kell bevonniuk, és közösségükön belül is egyeztetniük kell. Egy néhány napos határidő különösen a kisebb kapacitású helyi szereplőket zárná ki a folyamatból.

„A klímatörvény – ha erős garanciákat tartalmaz – évtizedekre meghatározza, hogyan alkalmazkodik Magyarország a változó környezeti feltételekhez. Egy ilyen jelentőségű jogszabályt nem lehet egy hét alatt érdemben véleményezni” – mondta Koczóh Levente András, a Green Policy Center munkatársa.

„A civil klímatörvény egy éve alatt megmutattuk, hogy a társadalomban komoly igény van a részvételre. A négy hét nem luxus, hanem annak feltétele, hogy a beérkező szakmai és helyi tapasztalatok valóban javíthassák a végleges törvényjavaslatot” – tette hozzá Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége képviselője.

A kért négyhetes időtartam összhangban áll a nemzetközi jó gyakorlattal. Az OECD 2025-ös szabályozáspolitikai jelentése szerint a tagállamok közel felében legalább 30 nap vagy négy hét a minimális konzultációs idő. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy jelentős hatású szabályozásnál ennél hosszabb idő is indokolt lehet. A Velencei Bizottság és az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága szintén rámutatott a megfelelő hosszúságú véleményezési határidők fontosságára. Az európai gyakorlatban a négy-hat hét gyakori.

A szervezetek a levelet megküldték az igazságügyi, illetve a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős tárcának, továbbá az emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztosnak is.