Klímaalkalmazkodás a reflektorfényben? – Az EU új klímaadaptációs stratégiájának értékelése
07.28.2021
Szerző: Fanni Nyírő

Az Európai Unió Tanácsa bejelentette, hogy támogatja az EU új klímaadaptációs stratégiáját, amelynek apropóját többek között a koronavírus-járvány adta. Frans Timmermans, az Európai Bizottság Európai Zöld Megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke szerint: “A COVID-19 megmutatta, hogy a nem megfelelő felkészülés szörnyű következményekkel jár. A klímaválságra nincs vakcina, de tudunk vele harcolni és felkészülni az elkerülhetetlen következményekre.” Ennek fényében fogadta el az Európai Bizottság nemrég az új adaptációs stratégiáját, amely 2013-ban kiadott alkalmazkodási stratégia ambiciózusabb változata – azonban kérdés, hogy elég ambiciózus-e?


A klímaalkalmazkodás fogalma az elmúlt években vált ismertebbé az EU-ban, de még napjainkban is elhanyagolt területnek számít az éghajlatváltozás kezelésén belül. Helyette a kibocsátások csökkentése dominál, nem csak a köznyelvben, de a hazai és nemzetközi éghajlatpolitikában is. Azonban az üvegházhatású gáz-kibocsátások csökkentése önmagában már nem elég ahhoz, hogy érdemben tudjuk kezelni a klímaválságot. 2020 végén 1,18°C volt a globális felmelegedés mértéke az iparosodás előtti szinthez képest. A jelenlegi felmelegedési illetve kibocsátási tendenciák mellett 2034-re fogjuk elérni a kritikus 1,5°C-ot. Azonban a klímaváltozás hatásaihoz már a jelenlegi szinten is alkalmazkodnunk kell, akkor is, ha a 1,5°C alatt maradunk. Ezért kulcsfontosságú, hogy az EU-ban és globális szinten is nagyobb hangsúly kerüljön a klímaalkalmazkodásra.

Az alkalmazkodás fokozása érdekében az Európai Unió új adaptációs stratégiája három fő célt határoz meg az EU-n belül. Az első az intelligensebb alkalmazkodás, amelyben az Európai Bizottság arra világít rá, hogy az alkalmazkodással kapcsolatos ismereteinkben – bár véleményünk szerint kevesebb, de – még mindig lényeges hiányosságok vannak. Ezért jobban tisztában kell lennünk az éghajlattal kapcsolatos kockázatokra és veszteségekre vonatkozó adatokkal. Ebben fontos szerepet kap Climate-ADAPT platform, az Unió egységes adaptációs tudásbázisa, ami jelentősen fejlődött a 2013-as stratégia óta.

A második EU-n belüli cél a szisztematikusabb alkalmazkodás. Ez komoly előrelépés a 2013-as stratégiához képest, mivel ott még csak a sebezhetőbb kulcságazatokra korlátozódott az adaptáció előmozdítása. Ezzel szemben az új stratégia elismeri, hogy rendszerszintű alkalmazkodásra van szükség, ami talán az egész dokumentum egyik legfontosabb kijelentése. Ennek értelmében a Bizottság minden szinten és ágazatban támogatni tervezi az alkalmazkodási tervek fejlesztését. A stratégia azt is támogatja, hogy a tagállamok világosan és egyértelműen építsék be az éghajlatváltozással szembeni ellenálló- és alkalmazkodási képességet a nemzeti költségvetési terveikbe.

A gyorsabb alkalmazkodás a stratégia harmadik célja, ami a 2013-as stratégiához képest szintén sokkal nagyobb hangsúlyt kapott az új tervezetben. Leglényegesebb törekvése, hogy felgyorsítsa az adaptációs megoldások bevezetését és megvalósítását az EU-ban és a tagállamokban. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő források biztosítása, ezért az Unió 30%-ra emelte az éghajlatváltozással kapcsolatos ráfordítások arányát a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésében. Ez az arány a 2014 és 2020 közötti időszakban 20% volt, így a 30%-ra való növelés szerintünk fontos előrehaladásnak tekinthető.

Az új stratégia a régivel szemben külön említi azt is, hogy az EU hogyan fokozhatja a nemzetközi klímaadaptáció elősegítését. Ennek értelmében a cél az, hogy az Unió növelje a klímaalkalmazkodásra szánt nemzetközi finanszírozás arányát a mérsékléshez képest (ez jelenleg az éghajlatváltozásra szánt források 93%-át teszi ki világszerte). Azt is hangsúlyozzák, hogy a klímaválság globális jellege miatt fontos a globális együttműködés és az információcsere megerősítése. A stratégia szerint ebben az Unió jelentős szerepet tervez vállalni, ami összhangban van a nemzetközileg is kommunikált úttörő klímapolitikai törekvéseivel.

A 2021-es klímaadaptációs stratégia tehát valóban lényegesen ambiciózusabb a 2013-as verziónál. Vállalásait tekintve a legtöbb aspektusban felülmúlja a korábbit. Ráadásul a nyelvezete valósabb képet fest a klímaváltozásról – például olyan kifejezéseket használ, mint “veszély”, “vészhelyzet” vagy “súlyos”, amik a régi stratégiában alig, vagy egyáltalán nem szerepeltek. Emellett részletesebb és konkrétabb a régihez képest, ami inkább általános érvényű kijelentéseket tartalmazott. Míg a 2013-as stratégia elsődleges eszköze a tagállamok ösztönzése volt, az új tervezet nagyobb szerepet és felelősséget ad magának az EU-nak is, ami véleményünk szerint nem csak a klímaalkalmazkodás, de az uniós integráció terén is előrelépést jelenthet.

Az alkalmazkodással nem csak EU-s, de tagállami szinten is foglalkoznunk kell. Magyarországon jelentősebb a felmelegedés a globális változáshoz képest az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2020-as jelentése szerint. A jelentés leírja, hogy visszafogott emberi tevékenység mellett is növekvő mértékű felmelegedés várható hazánkban a következő évtizedekben. Az embert közvetlenül érintő hatások már Magyarországon is statisztikailag kimutathatóak az egészségügyben – az utóbbi három évtizedben a legjelentősebb hőhullámok 12-52%-kal növelték a napi többlethalálozást. Magyarországnak ezen kívül számos további kihívással kell szembenéznie a klímaalkalmazkodás terén, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból. Ezért a klímaadaptációt itthon is komolyan kell kezelnünk, amit már több hazai kezdeményezés is elősegít. Ennek mentén hozták létre Magyarországon a Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztályt (NAKFO). Az intézmény számos klímaadaptációs projektje mellett 2018-ra elkészítette a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, amelynek egyik fő eleme a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS). A stratégia vizsgálja a klímaváltozás hazánkra vonatkozó hatásait, az egyes területek sérülékenységét, illetve bemutatja Magyarország alkalmazkodási eszközrendszerét is, miközben törekszik arra, hogy összhangban legyen az Európai Unió törekvéseivel.

Fontosnak tartjuk, hogy a végrehajtás során a stratégia mérhető elemeket társítson a kitűzött célokhoz, hogy könnyebben lehessen ellenőrizni, illetve számon kérni a megvalósításban az uniós intézményeket és a tagállamokat. A stratégia sikerét ugyanis elsősorban nem az ambíciója fogja meghatározni, hanem az, hogy mennyi valósul meg belőle.


Kapcsolódó bejegyzések

 

Képzést indítunk projektek zöld menedzsmentjének támogatására!

Képzést indítunk projektek zöld menedzsmentjének támogatására!

Az Ex Ante Magistra Kft. a Green Policy Centerrel együttműködésben azon önkormányzati vezetők, projektmenedzserek, szakreferensek számára indít rövid, gyakorlatorientált tréninget, akik érintettek a szervezet zöld fejlesztéseket célzó projektjeinek előkészítésében és megvalósításában.

Az Európai Parlament megálljt int a zöldrefestésnek

Az Európai Parlament megálljt int a zöldrefestésnek

Az Európai Parlament január közepén zöld jelzést adott egy irányelvre, amely javítani fogja a termékek címkézését és betiltja a megtévesztő környezeti állítások használatát a jövőben. Mit is takar azonban ez az irányelv és mi a jelentősége?