Magyarország három legfontosabb zöldpolitikai kérdését megvitató sorozatot indítunk a parlamenti választások előtt
02.02.2022
Tibor Schaffhauser

Közeledve a magyarországi parlamenti választásokhoz a Green Policy Center részéről úgy gondoljuk, hogy ahhoz, hogy megalapozottan hozhassunk döntést, fontos meghallgatnunk a különböző álláspontokat a magyar klímapolitika jövőjét illetően. Ezért Magyarország három legfontosabb zöldpolitikai kérdését megvitató sorozatot indítunk szakemberek, kutatók, vezetők részvételével.


A témákban járatos szakemberek, kutatók, állami vezetők a következő kérdéseket vitatják meg hazánk jövőbeni klímapolitikáját illetően:

  • 2022. február 16. Ki fizesse az ambiciózus klímapolitika költségeit?
  • 2022. március 2. Hogyan kell hazánknak alkalmazkodni a klímaváltozás elkerülhetetlen negatív hatásaihoz?
  • 2022. március 16. Van-e realitása a karbonsemleges energiapolitikának?

A vitasorozat első eseményére 2022. február 16-án 17:00-kor kerül sor a Kossuth Klubban. Az esemény résztvevői Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem intézetvezetője és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa; Büttl Ferenc, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke; valamint Aszódi Attila, egyetemi tanár, TTK BME Nukleáris Technikai Intézet.

A vitasorozat további eseményeivel kapcsolatos információk, mint a felszólalók, helyszínek elérhetők a Green Policy Center honlapján, illetve Facebook és LinkedIn oldalain!


Kapcsolódó bejegyzések

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A Duna rekordalacsony vízállása miatt részlegesen leállított Paksi Atomerőmű áramtermelését nappal a napelemek pótolták, napnyugta után azonban Magyarország fokozottan importra szorult. A nyári krízis megmutatta, hol maradt félbe a hazai zöld átállás: a napenergia gyors terjedését nem követte elegendő tároló, szélenergia- és hálózati fejlesztés. Az egyre forróbb, aszályosabb nyarakra olyan áramrendszerrel kell felkészülni, amely kevesebb hűtővízzel és rugalmasabban képes kiszolgálni a fogyasztást.