A spanyol-belga-magyar elnökségi trió prioritásai zöld szemmel
08.02.2023
Szerző: Tibor Schaffhauser

Az európai és magyar sajtóban legutóbb a nemzeti parlamenti választások kapcsán olvashattunk többet Spanyolországról, azonban nem csak ez adhat okot érdeklődésre. Az ország július elsejével vette át az Európai Unió soros elnökségi tisztségét. Ez magyar szempontból amiatt is érdekes, mert ezzel megkezdődött a spanyol-belga-magyar 18 hónapos elnökségi trió első szemesztere. Mire számíthatunk zöldpolitikai szempontokból a magyar elnökségben 2024-ben kicsúcsosodó programban?


Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét félévenkénti váltásban látja el egy-egy tagállam. Az elnökségük során a tagállamoknak lehetőségük van meghatározni a saját prioritásaikat, amelyekkel kiemelten foglalkozni szeretnének a „napi ügymenet” mellett. Azonban ezek általában bele kell, hogy illeszkedjenek az elnökségeken átívelő 18 hónapos elnökségi trió programba is. Júliussal megkezdődött a spanyol soros tanácsi elnökség, amely a spanyol-belga-magyar elnökségi programba illik bele. Mivel ennek összeállításában hazánk is közreműködött, az utolsó szemeszterre eső programot pedig egy év múlva, 2024. júliusától hazánk fogja végrehajtani, érdemes áttekinteni, milyen zöldpolitikai prioritásokra és kihívásokra számíthatunk.

A spanyol-belga-magyar elnökségi trió programját az Általános Ügyek Tanácsának június végi ülésén mutatták be. Mivel 2010-2011 után ez már a második alkalom, hogy ilyen felállásban dolgozik az elnökségi trió, az országoknak már volt lehetőségük korábban is együttműködniük. A trió programja olyan témákra fog fókuszálni az elkövetkező 18 hónapban, mint az uniós gazdaság globális versenyképességének javítása az ipar erősítésén, digitális és zöld átállásán keresztül; az igazságos, fair és szociálisan érzékeny gazdasági fejlődés biztosítása, valamint a nemzetközi együttműködés és biztonság erősítése.

A trió programjában azonban külön fejezetet kapott a „Klímasemleges, zöld, fair és szociális Európa kiépítésének” témája is. Itt aláhúzzák a „Fit for 55” elnevezésű klímapolitikai jogszabálycsomag átültetésének és megvalósításának fontosságát, valamint az EU nemzetközi klímatárgyalások során betöltött vezető szerepének megőrzését. Ezen túlmenően kiemelt figyelmet fordítanak a biológiai sokféleség, az európai erdők megőrzésének, valamint a megfelelő hulladékgazdálkodás fontosságára is. Továbbá kiemelt téma lesz a tiszta energiaátmenet továbbvitele, illetve a közlekedés zöldítése is, amelyek az elmúlt év energiaár-válságát követően teljesen érthető célkitűzés. Itt kiemelten kezelik, hogy az uniós állampolgárok és vállalkozások számára biztonságos, fenntartható és megfizethető energiaellátás álljon rendelkezésre, amely a versenyképesség egyik záloga is.

Végül a trió programjában ezen pont alatt több szociális, egészségügyi és kulturális célkitűzés is szerepel, illetve ezek kapcsolata a zöld és digitális átmenettel annak érdekében, hogy ezek valóban inkluzívak, igazságosak és szociálisan érzékenyek legyenek.

Természetesen fontos kiemelni, hogy ezek mind csak előzetes programok, a helyzet bármikor hozhatja úgy, hogy át kell hangolni az elnökségi prioritásokat, ahogy például az történt az ukrajnai háború és az energiaár-válság kirobbanásával is a közelmúltban.

A magyar elnökség előtt álló zöld kihívások

Ahogy létezik az elnökségeken átívelő trió program is, úgy az egyes tagállami soros elnökségek is meghirdetik a trió programba illeszkedő saját prioritásaikat. A magyar elnökség egyelőre még nem mutatta be hivatalosan elnökségi programját, jelenleg csak Varga Judit, távozó igazságügyi és európai ügyekért is felelős miniszter bejelentéséből tudunk következtetni ennek tartalmára. Bár a konkrét uniós jogalkotási feladatok majd a magyart megelőző belga elnökség lezárásakor fognak kikristályosodni, az előzetes tervek szerint a 2024 július elsejével kezdődő magyar soros elnökség programjában olyan kiemelt témák fognak nagyobb figyelmet kapni, mint a versenyképesség javítása, az Európai Unió bővítésének támogatása, vagy a közös védelmi politika erősítése. Bár a környezetvédelem nem jelenik meg kiemelt prioritásként, néhány témával várhatóan mindenképpen foglalkoznia kell majd a magyar elnökségnek.

Uniós szinten a jövő év egyik nagy témája a 2040-re vonatkozó új közös EU klímacéljainak letárgyalása és elfogadása lesz. Ahogy arról szakmai műhelyünk is írt már, az EU Éghajlatváltozással Foglalkozó Európai Tudományos Tanácsadó Testülete (ESABCC) nemrég bemutatta javaslatát az új 2040-es klímacélokra vonatkozóan. A 15 tagú szervezet egy magyar származású kutatót is soraiban tudhat Eöry Vera személyében. A javaslat szerint a 2040-es uniós kibocsátás-csökkentési célnak az üvegházhatású gázok (ÜHG) nettó kibocsátásának 90-95%-kal való csökkentése kellene, hogy legyen 1990-hez képest. Bár egyelőre ez csak az ESABCC javaslata, az európai klímatörvénnyel összhangban az Európai Bizottság fogja a konkrét hivatalos javaslatot bemutatni várhatóan 2024 májusáig. Sok függ majd az akkoriban a soros elnökséget ellátó Belgium ambícióitól, illetve a 2024 júniusi európai parlamenti választások eredményeitől, a végleges 2040-es uniós célok letárgyalása várhatóan a magyar elnökség feladata lesz.

Azon túlmenően, hogy a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegességi cél elérése érdekében, fontos mihamarabb meghatározni a közbenső célokat, a 2024. évi ENSZ klímakonferenciára sem érkezhet az EU tárgyalódelegációja „üres kézzel”. Az idei klímakonferencián kerül sor első alkalommal az államok klímavédelmi erőfeszítésének első értékelésére, az úgynevezett globális értékelésre (Global Stocktake). Mivel a jelenlegi tudományos jelentések szerint egyelőre nem vagyunk jó úton a Párizsi Megállapodás céljainak elérése felé, ezért valószínűleg az idei globális értékelés is fel fogja szólítani a nemzeti kormányokat, hogy tegyenek többet a klímaváltozás lelassítására és negatív hatásainak megfordítására. Ennek mentén 2024-ben nyomás lesz a nagy kibocsátókon, így az Európai Unión és tagállamain is, hogy komolyabb vállalásokat tegyenek, így fontos lenne a magyar elnökségnek a klímakonferenciáig tető alá hoznia legalább egy politikai megállapodást az EU új 2040-es klímacéljait illetően.

Ezen a klímakonferencián azonban még egy jelentős témára kell majd fókuszálnunk; az új hosszútávú klímafinanszírozási cél elfogadására. A klímafinanszírozás alatt azt értjük, hogy a fejlett országok támogatják a fejlődő országok klímavédelmi törekvéseit és forrásokat biztosítanak ehhez. A jelenleg hatályos cél évi 100 milliárd dollár folyósítását irányozza elő, ezt a szintet azonban még nem sikerült elérniük a fejlett országoknak. Ennek mentén a bizalom helyreállítása, valamint a globális klímavédelmi erőfeszítések támogatása miatt kiemelten fontos lesz a 2024-es klímakonferencia során egy ambiciózus és egyben reális új globális hosszú-távú klímafinanszírozási cél kitűzése. Azzal, hogy az Európai Unió és tagállamai a legnagyobb donorok ezen a téren jelenleg is, így várhatóan nagy nyomás fog majd a magyar soros elnökség által vezetett uniós tárgyalódelegációra nehezedni a konferencia során, mivel a magyar szakértők minden tárgyalási ágon és munkacsoportban az EU-t és annak tagállamait képviselve fognak fellépni.

Láthatjuk tehát, hogy bár a klímapolitika nem szerepel kiemelten a magyar elnökség jelenlegi prioritásai között, mindenképpen lesz több kihívás, amellyel a magyar szakértőknek szembe kell majd nézniük a 2024 második felében zajló elnökség során.


Kapcsolódó bejegyzések

 

Települési szintű klíma-együttműködések lehetőségei és akadályai Magyarországon

Települési szintű klíma-együttműködések lehetőségei és akadályai Magyarországon

A Green Policy Center az elmúlt időszakban több helyi klíma-együttműködést igyekezett szakmailag támogatni, ezzel is hozzájárulva Magyarország 2050-es klímasemlegességi céljának eléréséhez. Az alábbiakban összefoglaljuk az ennek során szerzett legfontosabb tapasztalatokat, különösen arra nézve, hogy milyen elemek segíthetnek egy sikeres helyi klíma-partnerség beindításához és konkrét gyakorlati projektek megvalósításához a hazai viszonyok között, illetve, hogy mik azok a tényezők, amelyek hátráltatnak egy ilyen vállalkozást.

Csalódást keltő ENSZ technikai klímakonferencia – a tudomány és a kibocsátás-csökkentés fontosságának megkérdőjelezése

Csalódást keltő ENSZ technikai klímakonferencia – a tudomány és a kibocsátás-csökkentés fontosságának megkérdőjelezése

Lezajlott az ENSZ időközi konferenciája, amely általában a külvilág számára eseménytelen, technikai színtű tárgyalásokkal telik, ezúttal azonban komoly politikai és taktikai csatározások helyszínévé vált a progresszív és a fosszilis iparukat védő országok között, miközben a kibocsátás-csökkentésben nem sikerült egyezségre jutni.