Magyarország felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv tervezetének elemzése
10.31.2023
Szerző: Koczóh Levente András

A Green Policy Center elkészítette a hazai klímavédelmi intézkedések következő évekre nézve legfontosabb dokumentuma, a Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálatához készült kormányzati tervezet elemzését. Értékelésünket alább olvashatják.


Az alábbiakban Magyarország felülvizsgált Nemzeti Energia és Klímaterve tervezetének (a továbbiakban: Tervezet) 5 dimenziója közül főként a dekarbonizáció és az energiahatékonyság dimenziói kerültek fókuszba a vizsgálat során, de a másik három dimenzióra (energiabiztonság, belső energiapiac, illetve kutatás, innováció és versenyképesség) vonatkozó fejezetek releváns részeit is figyelembe vettük.

Kulcsüzenetek, általános értékelés

1. A Tervezetben szereplő céloknál ambiciózusabb értékek elérése is megvalósítható és kívánatos lenne már 2030-ig, amelyhez ráadásul források is rendelkezésre állnak.

Pozitív, hogy a Tervezet megemelte az ÜHG kibocsátásra, megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó ambíciót. Ugyanakkor az is látható a kibocsátás-előrejelzéséből, hogy ez a pálya aligha képes eljuttatni Magyarországot a már elfogadott, 2050-es klímacéljához, a klímasemlegességhez. A Tervezet aránytalanul nagy terhet helyez a következő generációkra. A 2030-as célérték kitűzésekor a magyar klímatörvény által előírt 2050-es klímasemlegességi célkitűzésből érdemes visszatervezni, arányos utat bejárva a mostani évtizedben is. Az általunk javasolt célszámok, amelyek elérése számos addicionális előnnyel is járna a következők:

  • 2030-ra nettó 60%-os kibocsátás-csökkentés az üvegházhatású gázok terén, 1990-hez képest,
  • 30%-os megújuló energia részarány Magyarország végsőenergia-fogyasztásában,
  • 6,5% energiahatékonyság javulás Magyarország végsőenergia-felhasználásában a 2020-ban készült uniós referencia-forgatókönyvhöz képest (ez 710,83 PJ-nak vagy 197,45 TWh-nak felel meg), valamint
  • 2040-re nettó 85%-os ÜHG csökkentés kitűzése, szintén 1990-hez képest, hogy a 2050-es pálya főbb mérföldkövei már most világosak legyenek mindenki számára.

A javasolt célszámok indoklását, elérésük módját és a terv meglévő forrásokra alapozott finanszírozását részletesen itt mutattuk be.

2. Az ÜHG célértéket nettó módon is meg kell határozni.

Ez hasznos lenne abból szempontból, hogy mind az új 2030-as uniós cél, mind Magyarország 2050-es célja (a klímasemlegesség elérése) nettó módon van megadva.  Így, ha 2030-as magyar cél nettó módon (is) megadásra kerülne, akkor könnyebb lenne tájékozódni, hogy az hogyan viszonyul az említett kettőhöz képest. Az évenkénti kibocsátási adatok publikálásakor könnyebb lenne kommunikálni az előrehaladást, hiszen, ha minden célérték egyféle módon van definiálva, akkor elég egyféle mutatószám alakulását figyelni (nettó ÜHG csökkentés 1990-hez képest).

3. Fontos szektorális alcélok kitűzése is.

 A Tervezet megadja az ágazatonkénti előrejelzéseket, ami alapján érdemes lenne a nemzeti szintű ÜHG cél alábontásaként az egyes szektorok számára is kibocsátás-csökkentési alcélokat kitűzni. Ezáltal minden érintett számára nyilvánvalóvá válna, mit kell teljesítenie és meddig. Így csökkenthető az egyes szereplők közötti „egymásra mutatás”, egymásra várás. Könnyebben, biztosabban el lehetne érni a klímacélokat, valamint az ágazatonkénti szakpolitikai intézkedések tervezése is egyértelműbbé válna.

4. Az intézkedések listáját mind mennyiségben, mind minőségben javítani kell a  végső változatban.

A Tervezetben hiányosak maradtak a nem-energia jellegű ÜHG kibocsátásokra (iparra, hulladékgazdálkodásra, F-gázokra, részben a mezőgazdaságra) vonatkozó többlet-intézkedések. Nem tartalmazza a szakpolitikai intézkedések hatásának bemutatását sem (a vonatkozó cella üres a táblázatban), ezért ezek eredményessége sem tekinthető kellően alátámasztottnak. A további intézkedések tervezéséhez felhasználhatóak a Green Policy Center által készített szakpolitikai javaslatok.  

5. Magyarország (fosszilis) energiaimport-függőségét jelentősen csökkenteni kellene 2030-ig.

Különösen a földgázimport csökkentése esetén látnánk lehetőséget nagyobb előrehaladásra, amihez a több biogáz, szélenergia és a távhőszektor gyorsabb dekarbonizációja járulhat hozzá, a tervezett új földgázerőművek építését nem támogatjuk, mert az hosszú évekre bebetonozza a magas importfüggőséget.

6. Összességében a Tervezet egyelőre félkész, így teljes körűen még nehezen ítélhető meg.

A Tervezetnek összességében kétségtelenül vannak részletesen kidolgozott, előremutató elemei. Ugyanakkor az is látszik, hogy a végleges változat 2024. júniusáig történő elkészítése még sok munkát igényel.

Az ipar, a hulladékgazdálkodás és az F-gázok terén későbbre ígéri a többlet-intézkedések és a kapcsolódó projekciók kidolgozását, ezért egyelőre bevallottan nem tudni, hogyan fog teljesülni az általa vállalt kibocsátás-csökkentési célszám. A földhasználat, földhasználat-váltás és erdészet (LULUCF) vonatkozásában hiányoznak az előrejelzések.

Emellett a Tervezet több ellentmondást is tartalmaz, pl. a szövegben szereplő projekciók és a 4. mellékletben szereplő előrejelzések néhol eltérnek.

Az egyes ágazatok dekarbonizációs pályájának elemzésénél is láthatóak irreális várakozások. Pl. az ipari termelés extrém bővülése, vagy kőolajfinomítás kibocsátásának jelenlegi szinten maradása 2050-ig, vagy az, hogy az épületeknél a lakosságnál sok beruházás történik, míg a nem-lakossági szektor legalább 2040-ig stagnál.

GPC-2024_NEKT-felulvizsgalat-tervezetenek-elemzese_END


Kapcsolódó bejegyzések

 

Késik Paks-II, így több energiahatékonysági fejlesztésre és megújulóra van szükség

Késik Paks-II, így több energiahatékonysági fejlesztésre és megújulóra van szükség

Reálisan meddig lehet fokozni a jelen évtized megújuló energia célját úgy, hogy közben fennmaradjon az ellátásbiztonság és az áramrendszer egyensúlya? Mekkora lehetőségek rejlenek az energiahatékonyság javításában 2030-ig? Hogyan lehet elérni a 2030-as klíma-ambíciót úgy, hogy a korábbi tervek szerint a feladat elvégzésében oroszlánrészt kapó Paks-II. abban az évben még nem áll rendelkezésre? Milyen válaszokat adjon Magyarország az Európai Bizottság energia-és klímapolitikai ajánlásaira? A Green Policy Center ezen kérdéseknek járt utána.

Javaslatcsomag a 2030-as klímacélok eléréséhez

Javaslatcsomag a 2030-as klímacélok eléréséhez

A MIRROR projekt célja, hogy tényeken és hatásvizsgálaton alapuló szakpolitikai javaslatokat dolgozzon ki a klímapolitika területén, tagállamonként, illetve hogy bemutassa ezeket a kormányzati döntéshozók és a társadalom számára. Alább projekt keretében készült szakpolitikai javaslataink érhetők el.