Beszámoló „A természettel nem lehet tárgyalni – Tények, tévhitek, és a legfrissebb helyzetkép a klímaváltozással kapcsolatban” rendezvényről
04.30.2025
Tibor Schaffhauser

A Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozat keretében létrejött beszélgetéssorozat második alkalmaként a Green Policy Center által „A természettel nem lehet tárgyalni – Tények, tévhitek, és a legfrissebb helyzetkép a klímaváltozással kapcsolatban” címmel szervezett rendezvény során résztvevők a klímaváltozás várható hatásairól és a technológiai fejlődés szerepéről beszélgettek, kiemelve a szükséges társadalmi változásokat. A beszélgetés során tapasztalták, hogy a klímaváltozás egy átfogó ökológiai válságot jelent, amely sürgős cselekvést igényel, és hogy a politikai intézkedések gyakran késlekednek az igényekhez képest.


A beszélgetésen Gelencsér András, vegyészmérnök, Pannon Egyetem volt rektora, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Ürge-Vorsatz Diána, fizikus, CEU professzora, az IPCC alelnöke, valamint Zlinszky János, biológus, ökológus, PPKE tudományos főtanácsadója, NKE tanára vettek részt.

Fontos kérdések merültek fel a karbonadó, a fosszilis energiahordozók eltörlése, valamint a társadalmi igazságosság kapcsán. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a fenntarthatóság és a helyi gazdaság támogatása elengedhetetlen az élhetőbb jövő érdekében, emellett az edukáció és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése is központi szerepet játszik. A városok szerepe szintén kiemelkedett, mint hatékony eszköz a kibocsátások csökkentésére. A résztvevők végül arra bátorították a közönséget, hogy aktívan vegyenek részt a klímaváltozás ellen vívott harcban, megvalósítva a fenntartható jövőt.

Az átfogó ökológiai krízist illetően elhangzott, hogy a klímaváltozás nem csupán egy tünet, hanem egy komplex válság része, ami sürgős cselekvést igényel. Az üzenet világos: nem időt vesztegetni, hanem azonnali intézkedéseket hozni szükséges. A fenntarthatóság és technológiai megoldások esetén a technológia csak akkor lehet a megoldás része, ha az életmódunk is változik. A résztvevők kiemelték, hogy a fenntartható megoldásokat nem lehet kizárólag technológiai fejlesztésekre alapozni; szükséges a társadalmi attitűdök változtatása is.

Környezetvédelmi politikákról szólva elhangzott, hogy a politikai döntéshozók gyakran nem mernek lépni a környezetvédelmi intézkedések terén a népszerűtlenség miatt. Az ilyen félelmek a cselekvés súlyos késlekedését eredményezhetik. Itt kiemelték a lokális megoldások szerepét is. A városok szerepe kulcsszereplő a klímaváltozás mérséklésében, mert a kibocsátások nagy része városi övezetekből származik. Helyi közösségek tudnak aktívan részt venni a fenntarthatóság érdekében.

Azonban elengedhetetlen a globális együttműködés szükségessége is. A résztvevők rámutattak a nemzetközi és hazai együttműködések hiányára, amelyek gátolják a hatékony klímavédelmi intézkedéseket. A zöld politikai intézkedések középpontjában áll a tudományos kutatásba való befektetés, amely nélkülözhetetlen egy fenntarthatóbb irányvonal meghatározásához.

Végül a résztvevők egyetértettek abban is, hogy a gyermekek fenntarthatósági nevelése és a jövő biztosítása egy központi kérdés, amellyel foglalkozni kell a klímaváltozás elleni küzdelem során.

A következő eseményre 2025. május 12-én 17 órától kerül sor a Párbeszéd Házában „Világképünk átalakítása – Hogyan fogalmazzuk újra gazdasági és társadalmi céljainkat?” címmel és Hidvéghiné Pulay Brigitta, PPKE Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa, Köves Alexandra, ökológiai közgazdász, a Corvinus Egyetem docense, valamint Pogátsa Zoltán, közgazdász, szociológus, habilitált egyetemi docens, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője részvételével. Regisztráció:


Kapcsolódó bejegyzések

Nemzetközi klímapolitika – növekvő kihívások és csökkenő ambíció?

Nemzetközi klímapolitika – növekvő kihívások és csökkenő ambíció?

A kormányok elköteleződése a klímaváltozás elleni fellépés mellett mintha egyre inkább csökkenne, a nemzetközi intézmények pedig pénzügyi és szervezeti kihívásokkal küzdenek, miközben a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási események, mint a viharok, hőhullámok, erdőtüzek vagy aszályok, egyre gyakrabban éreztetik pusztító hatásaikat a világ minden táján, így Európában és hazánkban is. A nemzetközi klímapolitika terén tehát egyre több, egymással összefüggő kihívással kell szembenéznünk. Az alábbi írásunkban annak járunk utána, hogy ezeknek mik az okai és hogy milyen kiutak lehetnek a nehézségekből.

Uniós klímamegállapodás a tizenegyedik órában az ENSZ brazíliai klímacsúcsa előtt

Uniós klímamegállapodás a tizenegyedik órában az ENSZ brazíliai klímacsúcsa előtt

Az utolsó pillanatban, mondhatni a tizenegyedik órában sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek megegyeznie az Európai Unió új középtávú klímacéljairól, valamint elfogadniuk a blokk nemzetközi klímapolitikai vállalásait. Ezzel az uniós vezetők nem üres kézzel utaznak a november 6-án kezdődő magas-szintű klímacsúcsra a brazíliai Belémbe és erősebb alkupozícióban várhatják az ambiciózusabb fellépést sürgető COP30 klímatárgyalásokat jövő héten.

Klímakonferencia az esőerdőben – miért érdemes figyelemmel követnünk a brazíliai COP30 eseményeit?

Klímakonferencia az esőerdőben – miért érdemes figyelemmel követnünk a brazíliai COP30 eseményeit?

Amennyiben figyeltük a nemzetközi híreket, többször találkozhattunk már idén a brazil őserdőben megrendezésre kerülő klímakonferenciáról, azonban eddig leginkább a logisztikai és környezeti kihívásokról hallhattunk csak. Az alábbi írásban azonban azt mutatjuk be, hogy miért érdemes a klímaváltozás megfékezése szempontjából figyelemmel követni a novemberi eseményt.