A klímaváltozásnak már napjainkban is sokféle negatív hatása van, amelyek a jövőben még tovább sokasodhatnak. Az ezekre történő megfelelő felkészültség hazánk biztonságpolitikai tervezésének részévé kell, hogy váljon. Mostani beszélgetésünkben a hazai szélsőséges időjárás, főként a viharok okozta károkról beszélgettünk.
A Green Policy Center Klíma podcast sorozatának legfrissebb epizódjában Szurgyi Nándorral, a Magyar Biztosítók Szövetségének, vagyis a MABISZ lakásbiztosítási tagozatának elnökével a klímaváltozás biztosítási piacra és a lakossági biztonságra gyakorolt hatásairól beszélgettünk. A beszélgetés középpontjában a viharkárok, a természeti katasztrófák, valamint a lakásbiztosítás szerepe állt.
A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a klímaváltozás nem feltétlenül hoz több vihart, de gyökeresen átrendezi azok természetét. Az évszakok egyre inkább összemosódnak, és ma már nem csak a nyárhoz kötődnek a heves esőzések vagy jégesők. Tavasz közepén, sőt tél végén is előfordulhatnak olyan viharok, amelyek rövid idő alatt hatalmas károkat okoznak. Az elmúlt években egyre gyakoribbak a villámárvizek, a jégesők, a helyi szélviharok és a hirtelen lezúduló, extrém mennyiségű csapadék. Ezek biztonsági szempontból is kihívást jelentenek, hiszen nem csak az otthonokat, hanem az infrastruktúrát, a közlekedést és az ellátórendszereket is veszélyeztetik.
Magyarország ebből a szempontból kedvező helyzetben van, mert a lakóingatlanok mintegy nyolcvan százaléka biztosítva van, ami európai szinten kiemelkedő. A biztosítások jellemzően fedezik az árvízhez vagy földrengéshez hasonló katasztrófákat, így pénzügyi értelemben viszonylag erős a védelem. Ugyanakkor nem mindegy, hogyan kötjük meg a szerződést: ha a biztosítás nem fedi le pontosan az ingatlan értékét és méretét, akkor egy komoly viharkár után csalódás érhet.
Szurgyi Nándor hangsúlyozta, hogy bár a biztosítók nem szabják meg, milyen anyagból épüljenek a házak, egyre többen választanak ellenállóbb és energiatakarékosabb megoldásokat. Ez részben válasz a klímaváltozás kihívásaira, hiszen a korszerűbb épületek jobban viselik a szélsőséges időjárás viszontagságait. A biztosítók számára ugyanakkor új típusú kockázatokat is jelent a technológiai fejlődés: például az elektromos autók töltőállomásainak tűzveszélye olyan tényező, amellyel korábban nem kellett számolni.
A podcastban elhangzott az is, hogy a biztosítók hosszú távon gondolkodnak, és a múlt adataira támaszkodva próbálják előre jelezni a klímaváltozás hatásait. Egyelőre nem látszik olyan mértékű kockázatnövekedés, amely drasztikus díjemelést indokolna, de a szélsőséges időjárási események sűrűsödése világosan jelzi: a jövőben minden korábbinál fontosabb lesz a megelőzés és az alkalmazkodás.
A legnagyobb kihívást mégis a társadalmi egyenlőtlenségek jelentik. Éppen azok a közösségek és családok a legsebezhetőbbek, akiknek a legkevesebb esélyük van biztosítást kötni. Számukra a klímaváltozás nemcsak anyagi, hanem egzisztenciális biztonsági kockázatot is jelent. Ezért alapvető fontosságú, hogy egy megfizethető alapbiztosítás mindenkinek elérhető legyen, és ahol ez sem lehetséges, ott az államnak és az önkormányzatoknak kell segítséget nyújtaniuk.
A beszélgetés üzenete világos: a klímaváltozás korában nem csupán kényelmetlenséget jelentenek a szélsőséges időjárási események, hanem közvetlen biztonsági kockázatot is. A lakásbiztosítás fontos védőhálót adhat, de önmagában nem elég. Tudatos építkezésre, rendszeresen frissített szerződésekre, közösségi felelősségvállalásra és szélesebb körű alkalmazkodási stratégiákra is szükség lesz ahhoz, hogy otthonaink és mindennapjaink valóban biztonságban legyenek.
A teljes beszélgetés meghallgatható a Green Policy Center YouTube csatornáján:
