A klímatudomány a tények utáni világ viharában – vitaindító
03.20.2026
Tibor Schaffhauser

A jövőnket meghatározó döntések nap mint nap megszületnek – de vajon valóban tudományos alapokon állnak? És ha a tudás rendelkezésre áll, miért nem mindig jut el oda, ahol a legnagyobb szükség lenne rá? Erről és hasonló kérdésekről beszélgetünk március 24-ei vitaestünkön meghívott szakértőinkkel.


A tudományos eredmények önmagukban még nem változtatják meg a világot. Ahhoz, hogy valódi hatásuk legyen, érthetően, hitelesen és a mindennapi élethez kapcsolódva kell eljutniuk az emberekhez és a döntéshozókhoz. Egy olyan korban, ahol egyszerre vagyunk kitéve hatalmas mennyiségű információnak és félretájékoztatásnak, különösen nagy a tétje annak, hogy a tudomány hangja mennyire hallatszik. A tudománykommunikáció ezért nem csupán „ismeretterjesztés”: alapvető szerepe van abban, hogy egy társadalom mennyire képes jól megalapozott döntéseket hozni.

Ez azért is kulcsfontosságú, mert a politikai, gazdasági és egyéni döntések hosszú távon alakítják a jövőnket. Sokszor azonban olyan összetett rendszerekről van szó – mint a klímaváltozás vagy az egészségügyi kockázatok –, amelyek működését nem könnyű intuitívan átlátni. Ha ezekben a kérdésekben nem támaszkodunk tudományos ismeretekre, könnyen rövid távú érdekek, tévhitek vagy leegyszerűsítések mentén dönthetünk. A klímaváltozás jó példa erre: minél később reagálunk, annál nagyobbak lesznek a költségek és a károk, miközben a korai, tudományosan megalapozott lépések sokkal hatékonyabbak.

Léteznek ugyanakkor olyan működő modellek, amelyek megmutatják, hogyan lehet a tudományt beépíteni a döntéshozatalba. Az Egyesült Királyságban működő Climate Change Committee egy független szakértői testület, amely rendszeresen javaslatokat tesz a kibocsátáscsökkentési célokra, és nyomon követi az ország előrehaladását. Jelentései nyilvánosak, és a kormány köteles reagálni rájuk. Ez a modell azt mutatja, hogy a tudomány nemcsak háttértudás lehet, hanem intézményesen beépíthető a politikai döntések folyamatába is. Még akkor is, ha ezek hosszú távon túlmutatnak az aktuális politikai ciklusokon.

A tudománykommunikáció másik fontos példája a A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért kezdeményezés. Ez nem új kutatási eredményeket mutat be, hanem a meglévő tudományos konszenzust fordítja le közérthető, világos állításokká. Olyan alapvető üzeneteket fogalmaz meg, mint hogy a klímaváltozás már most is zajlik, hogy egyszerre van szükség kibocsátáscsökkentésre és alkalmazkodásra, és hogy a cselekvés társadalmi felelősség is. Az ilyen kezdeményezések rávilágítanak arra, hogy a tudományos tudás önmagában nem elég: azt úgy kell megfogalmazni, hogy az segítse a megértést, és végső soron a cselekvést is.

Milyen kihívásokat látnak a szakértők a tudományos eredmények széleskörű kommunikációjára és milyen megoldások állnak rendelkezésünkre? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük majd a válaszokat a következő vitaestünkön.

Résztvevők:

  • Dudás Gergely, European Climate Foundation
  • Gelencsér András, Pannon Egyetem, MTA
  • Gilicze Bálint, Másfélfok.hu

Moderátor: Schaffhauser Tibor, Green Policy Center

Időpont: 2026. március 24., 17:00-19:00
Helyszín: Párbeszéd Háza, 1085 Budapest, Horánszky utca 20.

A részvétel INGYENES, de regisztrációhoz kötött az alábbi linken:


Kapcsolódó bejegyzések

Az ENSZ Közgyűlése támogatja a világ legfelsőbb bírósága által meghatározott „klímakötelezettségeket”

Az ENSZ Közgyűlése támogatja a világ legfelsőbb bírósága által meghatározott „klímakötelezettségeket”

Az ENSZ Közgyűlése 2026 májusában történelmi jelentőségű határozatot fogadott el, amely támogatja a Nemzetközi Bíróság (ICJ) korábbi klímaügyi tanácsadó véleményét az államok klímavédelmi kötelezettségeiről. A döntés fontos mérföldkő a nemzetközi klímapolitikában, mert megerősíti: a klímaváltozás elleni fellépés nem pusztán politikai vállalás vagy önkéntes együttműködés kérdése, hanem egyre inkább nemzetközi jogi kötelezettségként jelenik meg.

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány 2030-ig lesz hivatalban, vagyis ez a ciklus az évtized végéig tartó klíma- és energiapolitikai célok elérésében döntő jelentőséggel bír – az ezen szakpolitikák terén nyújtott előrelépés pedig Magyarország versenyképességét is fellendítheti. Bár vannak bíztató eredmények, sok szempontból jelentős az elmaradás, késés. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy mik a legsürgősebb, illetve négyéves időtávon legfontosabb intézkedések, amelyekkel érdemes kezdeni.

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus ismét megmutatta, mennyire sérülékeny a fosszilis alapú világgazdaság. Amint nőtt a feszültség a Közel-Keleten, az energiaárak azonnal emelkedni kezdtek, mert a piacok az ellátás biztonságát féltik. A mostani válság ezért nemcsak geopolitikai esemény, hanem újabb emlékeztető arra, hogy az energiaellátás biztonsága és a zöld energiaátmenet valójában ugyanannak a stratégiai kérdésnek a két oldala.