A Magyar Kormány Országos Élőkörnyezet-felügyelet Főhatóság néven központi hivatalt hoz létre, amellyel új zöldhatósági csúcsszerv alakul meg. Miközben a Green Policy Center üdvözli az új Főhatóság felállítását, az azt létrehozó kormányrendelet társadalmi egyeztetése során szakmai műhelyünk erősebb klíma- és levegővédelmi fókuszt javasol az új csúcsszervnek.
Magyarországon egy évtizedig nem létezett olyan központi hivatal, amelynek küldetése a természeti és táji örökségünk, a környezeti értékek, a környezeti elemek, valamint az éghajlat védelme, ezért a Green Policy Center üdvözli az Országos Élőkörnyezet-felügyelet Főhatóság létrejöttét, amely révén a környezeti szakterületek ügyeinek hatósági ellenőrzése végre ismét egy kellő erejű, egységes és mindenki számára jól érthető hatáskörű szerv kezében összpontosulnak. Továbbá üdvözöljük a létrehozó kormányrendelet-tervezet társadalmi egyeztetésének lehetőségét is. A Tervezetben felvázolt irányok nagyjával egyetértünk, viszont a társadalmi egyeztetés keretében szakmai műhelyünk az alábbi pontosító javaslatokat nyújtotta be:
1. A klímavédelmi feladatok ellátása kapjon nagyobb szervezeti önállóságot a Főhatóságon belül!
Tevékenységünkből adódóan kiemelt figyelemmel követjük a Tervezetben a klímavédelmi feladatokat, vagyis a jelenleg a Minisztérium önálló főosztályaként működő Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKVH) Főhatóságba való beillesztésének módját.
A 9. § szerint a Főhatóságnak nyolcféle feladatköre van, viszont a 3. § szerint a Főhatóságon belül legfeljebb öt elnökhelyettes nevezhető ki (egy általános és négy szakmai). Azaz a nyolc szakterület négy darab, több főosztályra osztott igazgatóságra tagozódik majd, azaz a klímavédelemnek vélhetően egy másik, tőle teljesen eltérő szakterület mellett, főosztályként kell helytállnia. Ezzel a Tervezet bebetonozza azokat a mostani szervezeti gyengeségeket, amelyek a mai NKVH-t jellemzik. Az NKVH feladatai az évek során sokat bővültek, így ma már eléggé szerteágazóak, több olyan feladatkört magukban foglalva, amelyeknek az ott dolgozó kormánytisztviselők száma és a fontosságuk, egymástól való eltérésük alapján szerintünk legalább kettő, de inkább három külön főosztálynak kellene lenniük:
- a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos ellenőrzési, képzési stb. feladatok,
- az EU Emisszió-kereskedelmi Rendszerével (EU ETS) kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési, ingyenes kiosztási, jegyzékkezelői stb. feladatok (amelyek a vonatkozó irányelvi szabályok magyar jogba történő átültetését követően vélhetően kiterjednek az EU újabb kibocsátás-kereskedelmi rendszerére (ETS2) is);
- az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal (CBAM) kapcsolatos nyilvántartási, engedélyezési stb. feladatok.
A klímavédelem fontosságának folyamatos növekedése miatt számítani lehet a klímavédelmi terület további feladatbővülésére is.
Ezért javasoljuk, hogy a mai NKVH ne főosztályként, hanem önálló igazgatóságként csatlakozzon a Főhatósághoz, három főosztállyal. Ez biztosítaná a klímapolitikai terület számára a jelentőségéhez fogható szervezeti önállóságot.
Ennek megfelelően javasoljuk az elnökhelyettesek számát a 3. § (2)-ben ötről hatra emelni.
2. Levegővédelmi feladatok
Bár a preambulum egy szóban megemlíti a levegőt, a téma fontossága ellenére nem jelenik meg a levegőminőség kérdése az előterjesztésben, miközben az területeken átívelő probléma (közlekedés, ipar, erdészet, mezőgazdaság stb.), így javasoljuk annak kiemelt kezelését. Amennyiben a téma a „környezetvédelem” alá esik, úgy javasoljuk legalább a preambulumon túlmenően is említést tenni a levegőminőség témájáról.
3. Az akkumulátoripar felügyeletéhez szükséges laboratóriumi háttér garantálása
A rendelettervezet 11. §-a szerint a Főhatóság kiemelt feladata lesz az akkumulátorgyártás és az ágazat hulladékkezelésének országos szintű környezetvédelmi felügyelete. Ahhoz, hogy ez a hatósági fellépés befolyással is rendelkezzen, javasoljuk, hogy a rendelet a 21. §-ban említett regionális laboratóriumok tekintetében kifejezetten írja elő a speciális, akkumulátoripari szennyeződések méréséhez szükséges technológiai és kapacitásbővítést. Enélkül nem garantált, hogy a Főhatóság független mérésekre tud támaszkodni.
4. Adatnyilvánosság az új informatikai rendszerben
A rendelettervezet 24. §-a kitér a Főhatóság új, elektronikus ügyintézést segítő informatikai rendszerének kialakítására. Javasoljuk, hogy ezen új rendszer nyilvános szekciójaként, a korábbi különálló tájékoztatási honlapok tartalmát is integrálva, jöjjön létre egy transzparens, a lakosság és a civilek számára is könnyen elérhető nyilvános adatbázis a környezethasználati engedélyekről és a mérési adatokról stb.
5. A Békés Megyei Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság székhelyét javasoljuk ismét átgondolni.
A Tervezet 1. melléklete felsorolja a területi Hatóságok székhelyeit. Ez minden esetben az adott megye székhelyével egyezik meg, kivéve Békés megyét, ahol Békéscsaba helyett Gyula városa lett megnevezve. Amennyiben ez tudatos és szándékos lépés, és az infrastrukturális feltételek adottak Gyulán is, úgy esetleg kivitelezhető lehet. Mindenesetre némileg meglepő választás, illetve a Hatóság és az ügyfél közötti utazási távolságok is nagyobbak lehetnek a megyeszékhelyhez képest. Jobb megoldás lenne a Hatóság székhelyét Békéscsabán tartani és esetleg Gyulán egy kirendeltséget létrehozni a 7. § alapján (vagy fordítva).
