Támogatják a Green Policy Center által megkérdezett szervezetek az ősszel induló tanulmánysorozat ötletét
09.07.2020
Green Policy Center

Ahogy arról korábban beszámoltunk a Green Policy Center ősszel a keresztény-konzervatív értékrend és az éghajlatváltozás elleni fellépés közötti kapcsolatról szóló tanulmánysorozat közreadását tervezi. Ennek keretében intézetünk nem reprezentatív, anonim válaszadást lehetővé tevő kérdőíves felmérést végzett az elmúlt hetekben, elsősorban a keresztény-konzervatív értékvilághoz tartozó civil szervezetek körében.

A tanulmánysorozat hipotézise szerint korunk környezeti válságának megoldása a társadalom széles körű, elkötelezett cselekvését igényli. Ennek kapcsán fontosnak tartjuk annak megvizsgálását, hogy a környezetvédelem ügye miképp van jelen a keresztény-konzervatív filozófiában már évszázadok óta és erre építve milyen valódi, a jelenlegi ökológiai problémákon is átsegítő válaszok következnek, amelyek a társadalmi párbeszéd előmozdítását is segíthetik.

A közel 30 szereplőtől beérkezett válaszok alapján megállapítható, hogy a tanulmánysorozat hipotézisével és céljaival kapcsolatban széleskörű, 96%-ot meghaladó egyetértés van.

A válaszadók több, mint 92%-a több éve érdeklődik az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség elvesztésének ügye iránt, 96%-uk számára az éghajlatváltozás fontos téma, amelynek fontossága 74%-uk szerint az elkövetkező évtizedben kiemelten növekedni fog. A válaszadók közel 74%-a már foglalkozott is ezekkel a témákkal, például víz- és energiabiztonsági konferenciákon, a klímaváltozás és egészség kapcsolatát, valamint a környezeti migrációt vizsgáló tanulmányokban, hulladék újrahasznosítással, energiahatékonyság fokozását és megújuló energiát támogató intézkedésekkel, üzleti utak racionalizálásával és továbbképzések, vetélkedők szervezésével. A válaszadók 70%-a a jövőben is tervezi tematikus rendezvények megtartását, illetve kiadványok és cikkek publikálását.

A COVID-19 járvány hatásaival kapcsolatban is nagy egyetértés (85%) mutatkozik abban, hogy a járvány hatással lesz természet és ember kapcsolatára. A pandémia konkrét következményei, levonandó tanulságai kapcsán felvetődött többek között a természetes gyógymódok minél szélesebb-körű megismerésének és használatának fontossága, a természeti határok tiszteletben tartása, a túlnépesedés, a túlfogyasztás, a természeti erőforrások túlhasználata és a tömegturizmus következményei, a sérülékenység, a rugalmas munkavégzés, és a közösségi közlekedés fokozódásának, valamint a digitális kompetenciák további javításának igénye, a környezetvédelmi nevelés szerepe, valamint a hosszú távú stratégiaalkotás szükségessége a közegészségügyi-járványügyi biztonság fenntartása és az „új normalitás” kereteinek kijelölése érdekében.

Általános igényként fogalmazódott meg a válaszokban, hogy a készülő tanulmánysorozat széles témakört lefedő, mégis aránylag rövid, egyszerű, közérthető legyen, amelyhez angol nyelvű összefoglalók is készüljenek.

Kapcsolódó bejegyzések

Hogyan segíthet a DNSH elv a fenntarthatóbb közpénzfelhasználásban?

Hogyan segíthet a DNSH elv a fenntarthatóbb közpénzfelhasználásban?

A DNSH-elv megvalósításának módjára adott útmutatást egyes hazai közigazgatási szerveknek az a többéves, nyolc európai országot érintő projekt, amelyben a Green Policy Center magyar partnerként vett részt. A közelmúltban lezárult együttműködés során a DNSH elv gyakorlati alkalmazásának hazai erősítésén dolgoztunk hazai és nemzetközi partnerekkel.

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A Duna rekordalacsony vízállása miatt részlegesen leállított Paksi Atomerőmű áramtermelését nappal a napelemek pótolták, napnyugta után azonban Magyarország fokozottan importra szorult. A nyári krízis megmutatta, hol maradt félbe a hazai zöld átállás: a napenergia gyors terjedését nem követte elegendő tároló, szélenergia- és hálózati fejlesztés. Az egyre forróbb, aszályosabb nyarakra olyan áramrendszerrel kell felkészülni, amely kevesebb hűtővízzel és rugalmasabban képes kiszolgálni a fogyasztást.