Felvetéseink a Magyar Nemzeti Bank „zöld gazdasági helyreállás lehetőségeiről” szóló konzultációjához
09.03.2020
Tibor Schaffhauser

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank szakmai konzultációt kezdeményezett környezetvédelmi szakértőkkel, civil szervezetekkel, és intézetekkel a gazdaság környezetileg is fenntartható újraindításáról a koronavírus járványhelyzetet követően, amelyben szakmai műhelyünk is részt vesz. Az alábbiakban ismertetjük felvetéseinket.

Üdvözöljük a Magyar Nemzeti Bank által elindított szakmai-társadalmi konzultációt, amelynek specifikus célja, hogy a COVID-19 járvány által okozott globális gazdasági problémák kezelésére bevezetendő intézkedéseknek minél inkább összhangban kell állniuk a világban zajló ökológiai- és klímaválság megfékezésére irányuló törekvésekkel.

Mivel szakmai műhelyünk kiemelten fontosnak gondolja, hogy a COVID-19 járvány miatt kialakult globális válsághelyzet kezelése és a rövid távon szükséges intézkedések bevezetése mellett meginduljon az az átfogó, a társadalom és a gazdaság minél szélesebb körét bevonó gondolkodás, amelynek eredményeképpen a közvetlenül vagy közvetve a járvány által felszínre került és / vagy hangsúlyosabbá vált rendszerszintű problémák jövőbeli bekövetkezésének valószínűségét csökkentsük, illetve elkerüljük, a szakmai párbeszédhez a Green Policy Center is örömmel csatlakozott.

Az alábbi linken elérhető az a részletes szakmai javaslat, amelyet a Green Policy Center a szakmai-társadalmi konzultáció keretében készített és juttatott el a Magyar Nemzeti Bank részére:

Kapcsolódó bejegyzések

Hogyan segíthet a DNSH elv a fenntarthatóbb közpénzfelhasználásban?

Hogyan segíthet a DNSH elv a fenntarthatóbb közpénzfelhasználásban?

A DNSH-elv megvalósításának módjára adott útmutatást egyes hazai közigazgatási szerveknek az a többéves, nyolc európai országot érintő projekt, amelyben a Green Policy Center magyar partnerként vett részt. A közelmúltban lezárult együttműködés során a DNSH elv gyakorlati alkalmazásának hazai erősítésén dolgoztunk hazai és nemzetközi partnerekkel.

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A Duna rekordalacsony vízállása miatt részlegesen leállított Paksi Atomerőmű áramtermelését nappal a napelemek pótolták, napnyugta után azonban Magyarország fokozottan importra szorult. A nyári krízis megmutatta, hol maradt félbe a hazai zöld átállás: a napenergia gyors terjedését nem követte elegendő tároló, szélenergia- és hálózati fejlesztés. Az egyre forróbb, aszályosabb nyarakra olyan áramrendszerrel kell felkészülni, amely kevesebb hűtővízzel és rugalmasabban képes kiszolgálni a fogyasztást.