Javaslataink a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatójának fenntarthatósági tanulmányában
09.20.2020
Tibor Schaffhauser

Áder János köztársasági elnök kezdeményezésére 17 magyarországi tudós, kutató és szakember – köztük a Green Policy Center – is felkérést kapott arra, hogy kifejtsék gondolataikat arról, hogy a válság után milyen változtatásokra lenne szükségünk a fenntarthatóság szempontjából.

A Köztársasági Elnök felkérése arra vonatkozott, hogy Magyarországról és szélesebb kitekintéssel, a fenntarthatóság szemszögéből nézve, fejtsék ki a gondolataikat arról, hogy a jelenlegi válságnak milyen sajátosságait látják fontosnak; miben kellene különböznie a világjárvány és az általa okozott gazdasági válság utáni működési rendünknek a korábbitól; milyen változások juthatnak érvényre rövid távon, s melyek igényelnek hosszabb időt? 

Mivel a koronavírus járvány évtizedek óta nem látott társadalmi és gazdasági kihívásokat hozott, ezért érdemes volt a fenntartható fejlődés természeti, társadalmi, gazdasági, finanszírozási és technológiai kérdéseit is körbejárni.

A beérkezett javaslatok alapján Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője készített összefoglaló tanulmányt. Az írás az alábbi linken érhető el:

https://www.elobolygonk.hu/Innovativ_trendek/Jovomuhely/2020_09_14/a_koronavirus_valsag_tanulsagai_a_fenntarthato_fejlodes_szemszogebol

Kapcsolódó bejegyzések

Hogyan segíthet a DNSH elv a fenntarthatóbb közpénzfelhasználásban?

Hogyan segíthet a DNSH elv a fenntarthatóbb közpénzfelhasználásban?

A DNSH-elv megvalósításának módjára adott útmutatást egyes hazai közigazgatási szerveknek az a többéves, nyolc európai országot érintő projekt, amelyben a Green Policy Center magyar partnerként vett részt. A közelmúltban lezárult együttműködés során a DNSH elv gyakorlati alkalmazásának hazai erősítésén dolgoztunk hazai és nemzetközi partnerekkel.

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A Duna rekordalacsony vízállása miatt részlegesen leállított Paksi Atomerőmű áramtermelését nappal a napelemek pótolták, napnyugta után azonban Magyarország fokozottan importra szorult. A nyári krízis megmutatta, hol maradt félbe a hazai zöld átállás: a napenergia gyors terjedését nem követte elegendő tároló, szélenergia- és hálózati fejlesztés. Az egyre forróbb, aszályosabb nyarakra olyan áramrendszerrel kell felkészülni, amely kevesebb hűtővízzel és rugalmasabban képes kiszolgálni a fogyasztást.