A Green Policy Center is elkötelezett a „jubileumi feladatok” elvégzése iránt
09.19.2020
Green Policy Center

Szeptember 1-jére, a Római Katolikus Egyház teremtésvédelmi imavilágnapjára Ferenc pápa egy, a Föld Napja bevezetésének 50. évfordulóját szem előtt tartó üzenetet fogalmazott meg. Az általa 2015-ben bevezetett és idén 6. alkalommal tartott világnapra írt gondolatok keretét a Bibliában leírtak szerinti jubileum fogalom jelenti. 

A pápa a jubileumhoz kapcsolódva 5 feladatot fektetett le: emlékezés, visszatérés, megpihenés, helyreállítás, örvendezés. A Szentatya felhívta a figyelmet, hogy létezésünk kapcsolatokon alapul, így az évforduló arra is emlékeztet, hogy folyamatosan ápolnunk és erősítenünk kell kapcsolatainkat, beleértve a természettel való viszonyunkat. A Green Policy Center munkatársaiként mi is úgy gondoljuk, a cselekedeteinket a természet és ember közötti harmónia visszaállításának szándéka kell, hogy vezesse, miközben embertársainkkal való viszonyunk alapja a szolidáris odafigyelés kell, hogy legyen. Ez utóbbi az, amire utal Ferenc pápa a visszatérés feladataként is.

A Szentatya szerint a biodiverzitás felbomlása, az éghajlati katasztrófák és a jelen járványidőszak egyenlőtlen hatása a leginkább kiszolgáltatottabbakra mind-mind vészjelzés és egyben egy lehetőség is, hogy felismerjük a természetnek nem birtokosai, hanem részei vagyunk. A pápai gondolatokkal összhangban mi is hisszük, hogy egyre sürgetőbb az energiahasználati és fogyasztási szokásaink újragondolása és közelítenünk kell egy fenntarthatóbb, a környezetünkkel is nagyobb összhangban levő, annak korlátait is figyelembe vevő gazdasági működés és életforma kialakítására. Ugyanakkor nem csupán a természettel való viszony és az éghajlati egyensúly helyreállítására van szükség, a Szentatya felveti, hogy a biológiai sokféleség megőrzésén túl a fair igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása is elengedhetetlen.

Mindezek mellett a pápa rávilágított arra is, hogy a fenti kihívásokkal való szembenézés közepette a jubileum egyben örvendezésre is okot ad. Pontosan a nehézségek és súlyos dilemmák vezettek és vezetnek arra ugyanis egyre szélesebb közösséget, kiemelten a fiatalokat, hogy vezető szerepet játsszanak a helyzet kezelésében, új kezdetet követelve. Környezetpolitikai szakértőkként mi is ösztönözzük az összefogást annak érdekében, hogy közös otthonunk a természeti környezettel harmóniában lévő, ezáltal élhetőbbé és biztonságosabb hellyé váljon. 

A Szentatya üzenetét teljes hosszában az alábbi linken olvashatja el több nyelven is:

http://www.vatican.va/content/francesco/en/messages/pont-messages/2020/documents/papa-francesco_20200901_messaggio-giornata-cura-creato.htm

Kapcsolódó bejegyzések

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány 2030-ig lesz hivatalban, vagyis ez a ciklus az évtized végéig tartó klíma- és energiapolitikai célok elérésében döntő jelentőséggel bír – az ezen szakpolitikák terén nyújtott előrelépés pedig Magyarország versenyképességét is fellendítheti. Bár vannak bíztató eredmények, sok szempontból jelentős az elmaradás, késés. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy mik a legsürgősebb, illetve négyéves időtávon legfontosabb intézkedések, amelyekkel érdemes kezdeni.

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus ismét megmutatta, mennyire sérülékeny a fosszilis alapú világgazdaság. Amint nőtt a feszültség a Közel-Keleten, az energiaárak azonnal emelkedni kezdtek, mert a piacok az ellátás biztonságát féltik. A mostani válság ezért nemcsak geopolitikai esemény, hanem újabb emlékeztető arra, hogy az energiaellátás biztonsága és a zöld energiaátmenet valójában ugyanannak a stratégiai kérdésnek a két oldala.

Klímatudomány a tények utáni világ viharában – beszámoló

Klímatudomány a tények utáni világ viharában – beszámoló

A Green Policy Center vitaest-sorozatának záróalkalma az egyik legnehezebb, mégis legégetőbb témát járta körül: hogyan maradhat hiteles és érthető a klímatudomány egy olyan korszakban, ahol az információbőség sokszor nem tudáshoz, hanem teljes zavarodottsághoz vezet? A beszélgetés résztvevői arra keresték a választ, miként törhető át a dezinformációs zaj, és miért érezzük úgy, hogy bár mindenki hallott már a klímaváltozásról, mégsem értjük igazán, mi történik körülöttünk.