• széndioxid: forrása a fosszilis tüzelőanyagok égetése (szén; olaj – pl. benzin és dízel; földgáz) égetése, ami az erőművekben, gyárakban, közlekedésben, otthonaink fűtése és melegvízellátása, főzés közben történik; de egyes ipari műveletek és a visszatelepítés nélküli erdőirtás is okozza. A fosszilis energiaforrások közül a szén a legszennyezőbb, de mindegyik jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár.
• metán: forrása főként a mezőgazdaság (bomlás, trágya, rizsföldek) és a hulladékgazdálkodás, kisebb részben az energia-rendszerek szivárgása és az ipar,
• dinitrogén-oxid – fő forrása a mezőgazdaság (műtrágya), kisebb részben az ipar,
• fluortartalmú üvegházhatású gázok: HFC-k, PFC-k, SF6, NF3…. – forrásuk: főként hűtőközegekként használják őket hűtőgépekben és klímaberendezésekben.

A széndioxid kibocsátott mennyisége a legnagyobb ezek közül, a többinek viszont erősebb a melegítő hatása.

• egyre több lesz a hőhullám és az erdőtűz, az elsivatagosodás,
• a melegebb levegő és tengervíz miatt megváltozik a csapadék mennyisége és eloszlása, illetve a tengeráramlások. Ezért egyes helyeken az aszályos időszakok, máshol az árvizek, viharok száma és hossza, ereje nő meg. Ez befolyásolja a folyók vízhozamát, a tavak vízszintjét, rontja a termés mennyiségét, és kárt tesz az infrastruktúrában, épületekben,
• a trópusi betegségek olyan vidékeken is elterjednek, ahol eddig nem voltak jelen,
• a sarki jégsapkák és gleccserek olvadása miatt megemelkedik a tengerek szintje, amely városokat és termőföldeket önt el,
• a tenger lassan melegszik és savasodik, így pusztul a vízi élővilág, azaz kevesebbet lehet halászni; 
• a szárazföldi élővilág is károsodik,

Összességében tehát éhezés és vízhiány alakulnak ki, betegségek terjednek. Ezek aztán háborúkhoz és tömeges elvándorláshoz (migráció) vezetnek, a szerencsésebb sorsú országokban is felfordulást okozva. Az emberiség nem fog kipusztulni, de a civilizációnk működésében komoly bajok lehetnek.

• a Kárpát-medence gyorsabban melegszik a globális átlagnál, az éghajlat melegedésével pedig egyre több a nyári hőhullám és csökken a fagyos napok száma.
• a csapadék átrendeződik- azaz kevesebbszer esik, de akkor egyszerre lezúdul akár egy egész havi mennyiség. Azaz hosszú aszályra és hirtelen árvizekre, belvizekre is fel kell készülnünk, a tavak és folyók vízszintje ennek megfelelően nagyobb ingadozást fog mutatni.
• beavatkozás nélkül az erdőink pusztulnak, fás sztyeppévé alakulnak.
• délebbi vidékekre jellemző állatok, növények és kórokozók telepednek meg.

Bővebben ld. a Kormány által 2020. januárjában elfogadott, Jelentés az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásainak tudományos értékeléséről című dokumentumot.

Az épületek oldalfalain és a padlásfödémen javasolt legalább 20 cm vastag szigetelést beépíteni. A nyílászárókat ajánlott kicserélni olyanokra, amelyek jobban bent tartják a hőt, pl. háromrétegű műanyag ablakokra. A fűtési rendszert is érdemes legkésőbb 30 évente korszerűsíteni. A ma elérhető legjobb megoldások egyike a hőszivattyú (pl. a levegő-alapú hőszivattyú, vagy annak „kistestvére”, a fűtésre is alkalmas split klíma), amely nagyon alacsony energiafogyasztással tudja biztosítani a fűtést és hűtést is, és az áramra, amivel működik, a fűtési szezonban a „rezsicsökkentett” árnál is kedvezőbb, ún. H-tarifa igényelhető. Otthonunk energiaellátásának biztosítására jó lehetőség a napelem telepítése. Fontos, hogy mielőtt bármilyen épületenergetikai felújításba kezdünk, kérjük szakember segítségét. Enélkül könnyen félrecsúszik valami, és sok pénz befektetése után sem javul érdemben a helyzet. Ha éppen nincs forrásunk komolyabb beruházásra, az épületenergetikában is vannak, ha nem is optimális, de olcsóbb beavatkozási lehetőségek: pl. a nyílászárók felújítása, szigetelő-fóliázása, rossz illeszkedéseik javítása, a padlásfödémre fektetett szigetelés stb.

Tűzifa égetésére is vannak modern, kényelmes megoldások, pl. az automatikus adagolású pelletkazán. De a hagyományos fatüzelés is működhet, ha valaki veszi a fáradtságot a mindennapi begyújtásra. Csak arra kell figyelni, hogy a fa kellően száraz legyen, különben csak füstöt okád, nem meleget. A szén- vagy lignittüzelés ugyan vonzónak tűnhet a mostani energiaválságban, viszont ezek a leginkább klímagyilkos fosszilis energiahordozók és a levegőt is szennyezik, így nem javasoljuk az erre való áttérést. A hulladék házilag történő elégetése pedig erősen légszennyező, esetenként pedig akár mérgező is lehet, így tilos.

Az elektrifikáció az egyik legkomolyabb kibocsátás-csökkentési lehetőség a háztartások esetén, és a mostani szabályozás mellett árban is kedvezőbb is a földgáznál, bár ezt pontosan csak az adott eszköz ismeretében lehet megmondani. Az elektromosság klímabarát volta persze feltételezi, hogy az áramrendszer egyre inkább karbonmentesen termel, amire komoly törekvések vannak, és egyre inkább igaz.

A földgáz kevésbé klímaromboló, mint a szén, és a modern gázkazánok esetén a hatásfok is egész magas. Viszont ez is fosszilis tüzelőanyag, így klímabarátnak semmiképp sem nevezhető, és a mostani helyzetben nem is tűnik jó befektetésnek.

Ha saját energiatermelésben gondolkodunk, például napelemben, de nem akarunk egyedül belevágni, van lehetőségünk energiaközösséget létrehozni a környékbeli lakosokkal, cégekkel. Ilyenkor a résztvevők közösen végzik a beruházást, és megosztoznak a termelt energián. Ez egy innovatív forma, amelyből hazánkban még csak néhány van, de várható a gyors terjedésük. Ennek érdekében 2022. júliusában megalakult a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ).

Az elektromos autók klímabarát jellege attól függ, hogy milyen módon termelt árammal hajtjuk őket. Ha a felhasznált az áramot szénből lignitből termelték meg, akkor rosszabb a klíma szempontjából a belső égésű motornál, de ha megújuló energiaforrásokkal vagy atomenergiával, akkor jobb. Annyit az előbbi esetben is nyerünk vele, hogy a levegőt számos károsanyaggal szennyező kipufogógáz nem a városban keletkezik, hanem egy sűrűn lakott területektől távoli erőműben. Szerencsére a megtermelt áram kibocsátásának csökkentésével Magyarország szépen halad előre a napelemek gyors terjedésével, a Paks-2 építkezéssel és az utolsó nagy lignittüzelésű erőmű, a Mátrai Erőmű tervezett bezárásával. Az elektromos autózás technológiája is fejlődik, ezek a fajta járművek egyre olcsóbban előállíthatóak és egyre nagyobb a hatótávolságuk, üzemanyag-költségük pedig olcsóbb. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezen járműveknek nagyobb a tömege és az akkumulátort élettartama végén veszélyes hulladékként kell feldolgozni. Tehát az elektromos autózásnál is zöldebb a biciklizés, gyaloglás, vagy a tömegközlekedés, telekocsi, carsharing (ld. alább) használata. De ha muszáj autóba ülni, akkor az elektromos még mindig jobb a belső égésű motornál, így ha valaki nem tudja elkerülni a saját autó használatát, akkor érdemes elektromosra váltani. A használtautó-piacon még kevésbé lehet találkozni velük, viszont hibridekkel igen, és már azok is előrelépést jelentenek a benzin- és dízelfogyasztás csökkentése szempontjából. Persze az elektromos autók mellett más alternatív hajtásláncok is szóba jöhetnek hosszabb távon, pl. az üzemanyag-cellás (hidrogénes járművek). Az autógáz egyelőre szintén fosszilis tüzelőanyagot, egyfajta földgázt takar, így nem ez tűnik a hosszútávú iránynak.

A telekocsi terén, minél többen utaznak egy járműben, annál kisebb az út fejenkénti kibocsátása. Az autó-megosztó (car-sharing) szolgáltatások arra a felismerésre épülnek, hogy a személygépjárművek a nap nagy részében kihasználatlanul állnak. A közös használattal növelhető a kihasználtság. Azaz kevesebb autót kell legyártani, ami nyersanyagot és energiát takarít meg. Kevesebb kocsi járja az utakat, így kevesebb üzemanyag és idő fogy a dugóban pöfögéssel vagy parkolóhely-kereséssel. Ez különösen városon belül működik jól. Ráadásul e két üzleti alapon működő megoldás vállalkozásai könnyebben megfinanszírozzák a drágább, alternatív hajtásláncú, környezetbarát autókat, mint a háztartások.