A Green Policy Center tanulmánybemutató rendezvénye – “Megtestelülés és teremtésvédelem – a XXI. századi környezeti kihívások keresztény szemmel”
12.20.2020
Szerző: Tibor Schaffhauser

A teremtésvédelem kifejezésének, a kereszténység és konzervativizmus kapcsolatának, az  igazságosság és a mély inkarnáció fogalmainak értelmezése valamint a karácsonyi történet és  teremtéstörténet összefüggései – ezen témákat érinti a Green Policy Center (GPC) felkérésére írt  tanulmányban Béres Tamás evangélikus lelkész, Kodácsy Tamás református lelkész és Nobilis  Márió katolikus pap.

Ahogy Béres Tamás írja, az emberiség előtt álló következő történelmi lépcsőfok minden jel szerint a  digitális kor. A lelkész véleménye szerint soha sem voltunk még ennyire közel annak a vágynak a  kultúrává formálásához, hogy az ember megóvja magát a sérülékenység, a szenvedékenység és a  kiszolgáltatottság rémétől. Az ezekre reflektáló fenntartható fejlődési célok (SDG-k) mindegyike szoros  kapcsolatban áll az igazságossággal, ami “az emberiség számára nem egy külső vagy belső norma,  hanem a mindig kapcsolataiban élő ember életét tematizálhatóan, de kimeríthetetlenül átjáró,  nélkülözhetetlen kapcsolati minőség.” Béres Tamás véleménye szerint a keresztény közösségnek el kell  jutnia arra a felismerésre, hogy a társadalmi sokszínűség, kettősség és hármasság nem idegen a bibliai  és tradicionális szemlélettől. 

Nobilis Márió ezekre is alapozva fogalmaz meg három tézist a teremtésvédelemmel összefüggésben,  amelyről megállapítja, hogy nem a szembenállás kifejezésére jött létre. A teremtésvédelem „azt a  hozzájárulást szándékozik összefoglalni, amivel a hívő keresztények hozzá tudnak és akarnak járulni az  egész emberiség „környezeti krízis” fogalommal kifejezett jelenkori közös problémájának  megoldásához.” – állítja és hozzáteszi, az evangéliumi szemléletmód nem azonosítható sem a  konzervativizmussal, sem a forradalmisággal, és egy naiv fejlődéshittel sem, hanem a különböző  felfogások építő kritikájára és értékeiket egyensúlyosan megőrző meghaladására irányul. Nobilis Márió  leszögezi, hogy a zsidó–keresztény hagyomány értelmezési kerete az üdvtörténetiség, amire alapozva a  kereszténység a környezeti krízissel összefüggésben nem pesszimista és nem is naivan bizakodó az  ember szerepét illetően, hanem reménykedik a kegyelem és az emberi erőfeszítések  együttműködésében. 

Kodácsy Tamás a “mély inkarnáció” fogalmát járja körül. Megállapítja, hogy a teológiai hagyományban  a világról, mint közös otthonunkról való isteni gondoskodás és az isteni megtestesülés összefonódnak.  Erre alapozva ökológiai szempontból három megállapítást tesz. Első, hogy az elrontott világnak nem  lehet megváltója az ember, minden teremtésvédelmi akció és program egyik fő kritériuma, hogy képes-e az ember úgy cselekedni, hogy nem ő van a középpontban. Másodsorban az, hogy Isten megtestesült  ebben a világban, azt is jelenti, hogy teljes egészében e világ törvényei alá került, és a gondviselő  munkája az ember egész életét és életterét magába foglalja. Harmadrészt a megtestesülés Isten  szentháromságbeli kiterjedése és hatóköre. Ezek után a református lelkész így karácsony előtt a teremtés  és Jézus Krisztus születésének történetét veti össze és állapítja meg a megfeleltethetőségeket.

A tanulmány bemutatására online formában 2020. december 21-én került sor, amelyen a szerzőkkel dr. Huszár András, a Green Policy Center igazgatója beszélgetett.

A tanulmányt pedig az alábbi linken letöltve lehet elolvasni:

Kapcsolódó bejegyzések

 

Kötetbemutató: A Természet könyvének újranyitása

Kötetbemutató: A Természet könyvének újranyitása

Végre kötet formájában is elérhetővé vált “A Természet könyvének újranyitása” című tanulmánysorozatunk, amelyet a fenntarthatóság és klímaváltozás témáiról szóló átfogó párbeszéd ösztönzésének szándékával indított szakmai műhelyünk 2020 őszén. A kötet megjelenése alkalmából egy kerekasztalbeszélgetés során vitattuk meg a kötet által kinyitott kérdéseket.

Lezárult a Természet könyvének újranyitása tanulmánysorozatunk – Számadás az eredményekről

Lezárult a Természet könyvének újranyitása tanulmánysorozatunk – Számadás az eredményekről

Hét tanulmány, hét tanulmánybemutató, tíz szerző – az elmúlt egy év során elkészült a Green Policy Center első tanulmánysorozata, a Természet könyvének újranyitása. A sorozat a konzervatív értékrend és az éghajlatváltozás elleni fellépés közötti kapcsolatot vizsgálja. Egy anonim kérdőíves felmérés keretében értékeltük a tanulmánysorozatot, amely igazolta, hogy a magyar klímasemlegesség elérése érdekében az elméleti megalapozáson túl hasznos lesz további jógyakorlatok bemutatása a jövőben.

A Green Policy Center tanulmánybemutató rendezvénye – “SDG klímacél és Párizsi Megállapodás: vetélkedés vagy szövetség?”

A Green Policy Center tanulmánybemutató rendezvénye – “SDG klímacél és Párizsi Megállapodás: vetélkedés vagy szövetség?”

Egy hatékony kormányzati klímapolitikának egy rendszerként kell kezelnie a Fenntartható Fejlődési Célokat és a Párizsi Klímamegállapodást, egyesítve az előnyeiket – állapítja meg dr. Zlinszky János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense a Green Policy Center felkérésére a két nemzetközi dokumentumról írt tanulmányában.