Üdvözöljük a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület megalakulását
02.24.2021
Szerző: Huszár András

A Green Policy Center üdvözli a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) megalakulását mert a tudomány egymás közötti és a döntéshozatallal való szoros nemzeti szintű együttműködése elengedhetetlen az éghajlatváltozás elleni eredményes fellépéshez. Az alapítók között szakmai műhelyünk igazgatója is helyet foglal.

Az éghajlatváltozás ma már messze nem csak a meteorológia vagy a természettudományok által vizsgált jelenség. Az egészségügyi, szociális, politikatudományi vagy épp biztonságpolitikai aspektusait is egyre szélesebb körben kutatják. Kevés az olyan tudományág, amely valamilyen módon ne lenne érintett és ne találna olyan témát, amelyet a saját területén befolyásolna az éghajlatváltozás. Másrészt a politikai döntéshozatalt is egyre nagyobb mértékben befolyásolják a környezeti szempontok és ezen belül is kiemelt szerepe van az éghajlatváltozásnak. Ugyanakkor régóta ismert tény, hogy más jelenségek mellett az éghajlatváltozás elleni fellépés is csak akkor lehet igazán hatékony, ha a tudományosan is vizsgálható jelenségeket és folyamatokat minél pontosabban megértjük, értelmezzük és a helyes következtetésekre jutunk. A tudománynak ezügyben nem az a szerepe, hogy átvegye a politikai döntéshozatal szerepét, hanem az, hogy egyfajta „térképészként” felrajzolja az egyes döntések lehetséges következményeit és ezáltal a lehető legnaprakészebb tudás bázisán releváns, a döntéshozatalt támogató információkat szolgáltasson a döntéshozók számára befogadható nyelven.

A fenti célra jött létre a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (Hungarian Scientific Panel on Climate Change, HuPCC) az 1988-ban, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) mintájára. Az IPCC időről időre összegyűjti, elemzi, értelmezi és érthetően a döntéshozók elé tárja az éghajlatváltozással kapcsolatos legfrissebb, egyre komplexebb ismereteket. Az IPCC eddigi öt megjelent globális értékelő jelentésének mindig nagy hatása volt a nemzetközi politikai tárgyalásokra az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) keretében. Legutóbb a 2018 őszén megjelent 1,5 fokos globális melegedés hatásait vizsgáló különjelentés megállapításai okoztak nagy hullámokat. Ez a jelentés mutatta be széleskörű megalapozottsággal, hogy ha az emberiség el akarja kerülni az éghajlatváltozás kezelhetetlenné válását, és ehhez a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 1,5 fok alatt kívánja tartani a Párizsi Megállapodással összhangban, akkor kb. a XXI. század közepére globálisan el kell érnie a klímasemlegesség állapotát. Ez azt jelenti, hogy az emberi eredetű üvegházhatású-gáz kibocsátások nem haladhatják meg azt az elnyelőképességet, amelyre a természet képes. A jelentés óriási visszhangot váltott ki és katalizálta azt a folyamatot, amelynek eredményeképpen egyre több ország – köztük a három legnagyobb kibocsátó Kína, USA és EU – deklarálja klímasemlegességi célját.

Magyar küldöttek az IPCC egy korábbi konferenciáján ©IPCC

Az IPCC jelentések azonban természetüknél fogva globális vagy legfeljebb regionális szintű megállapításokat tesznek miközben a végrehajtás kulcs szintje továbbra is a nemzeti szint. Így egyre többen ismerték fel, hogy habár az IPCC jelentései fontos referenciát adnak a nemzetközi tárgyalások számára, a nemzeti végrehajtás megfelelő támogatására önmagukban nem elegendőek. Ennek következményeként jelentek meg az IPCC modelljét többé vagy kevésbé leképező, de az éghajlatváltozást kifejezetten az adott ország, vagy városra vonatkozóan vizsgáló testületek. Találhatóak példák Ausztriában, Brazíliában, New Yorkban stb. Emellett az IPCC feladatkörén túlmutató tudományos tanácsadó testületek is kezdenek elterjedni (ilyen pl. a brit Climate Change Committee, de az EU-s szinten is zajlik erről gondolkodás) amelyek már nem pusztán a döntéshozók számára releváns jelentéseket állítanak össze, hanem a kormányzat munkáját egyéb ajánlásokkal, értékelésekkel is segítik, vagy adott esetben ellenőrzik.

A Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület egyesületi formában jött létre azzal a céllal, hogy feltérképezze, összefoglalja és egy időről időre elkészített nemzeti jelentés formájában bemutassa az éghajlatváltozás Magyarországra releváns hatásaira és a mérséklési, illetve alkalmazkodási lehetőségeire vonatkozó szakirodalmat közérthető módon. Az egyesület saját kutatást tehát nem fog végezni. Az egyesület megalakulását hosszas előkészítés előzte meg, amelyben szakmai műhelyünk munkatársai még köztisztviselőként aktív szerepet vállaltak. Az előkészítő munka keretében az IPCC modellt követve egy tudományos konferencia keretében készült el a nemzeti jelentés tartalomjegyzékére vonatkozó javaslat. Ezt a javaslatot, a magyar kormányzat minisztériumaiból álló Tárcaközi Éghajlatváltozási Munkacsoport tárgyalta és fogadta el végül. A tartalomjegyzék és a Testület tagjainak listája megtalálható az egyesület honlapján.

A következő fontos lépés a jelentés egyes fejezeteinek vezető szerzőit megtalálni. Ennek előmozdítása és a jelentés összeállítási munka megkezdése érdekében egy többnapos tudományos konferencia kerül megrendezésre, amelyről ezen a linken érhető el több információ.

Kapcsolódó bejegyzések

 

Milyen klímastratégia az, ami a földgázkitermelés növelését célozza? Érvek és ellenérvek

Milyen klímastratégia az, ami a földgázkitermelés növelését célozza? Érvek és ellenérvek

A Kormány 2024-ben elfogadta a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT), amelyben hazánk energiaimportnak való kitettsége elleni intézkedésként a hazai földgáz- és kőolaj-kitermelés felpörgetését is célul tűzte ki. Ennek megvalósítása tulajdonképpen már 2022 óta zajlik. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása ma itthon többségében a földgáz- és kőolajfogyasztás mértékétől függ, tehát annak szintjét mindenképp csökkenteni szükséges. Az már ennél összetettebb kérdés, hogy amíg van földgáz- és kőolajfogyasztás Magyarországon, addig annak kitermelése hol és hogyan történjen?

Párizsi hátraarc – Nem az veszélyes a klímára, amit Trump mond, hanem az, amit ezzel a világnak üzen

Párizsi hátraarc – Nem az veszélyes a klímára, amit Trump mond, hanem az, amit ezzel a világnak üzen

Az USA-ból került a légkörbe az elmúlt 250 év kibocsátásának a negyede, ezzel messze Amerika klímaválság elsődleges felelőse. Ehhez képest az USA az elmúlt 30 évben is csak minimálisan csökkentette kibocsátását – így az, hogy Trump kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből, az ország fontos vállalásai dacára leginkább a zöld átállást segítő nemzetközi szervezetek, a kutatások finanszírozásának leállítása és az amerikai klímadiplomácia megszűnése szempontjából tragikus.