A zöld fordulat fontossága a koronavírus utáni helyreállításban – Javaslataink Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervéhez
03.03.2021
Szerző: Tibor Schaffhauser

Az Európai Unió 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó helyreállítási alapja jelentős segítséget jelent a tagállamoknak a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülés elősegítésére, amelyből hazánk 7,2 milliárd eurót, vagyis több mint 2600 milliárd forintot hívhat le 2026-ig. A Green Policy Center szerint kiemelten fontos ebből az összegből a kormánynak a gazdaság és társadalom zöldítésére és az igazságos átállásra költenie hazánk hosszú távú sikeressége és a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében. Javaslataink az alábbi cikkben olvashatók.


A koronavírus járvány igen komoly társadalmi és gazdasági károkat okozott mind a világon, mind az Európai Unióban. Ezen károk helyreállítása és a gazdaság újraindítása érdekében került összeállításra 2020-ban az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility – angol mozaikszóval az RRF). Az RRF összesen 672,5 milliárd euró forrást mozgósít az Európai Unió tagállamainak, amelyből 360 milliárd euró hitel, míg 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás.

Ebből az összegből hazánk 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást hívhat le 2026-ig. A teljes összeg 70%-a az Európai Bizottság 2020-ra és 2021-re vonatkozó GDP előrejelzései alapján, míg a 30%-a a 2022-ben felülvizsgált, valós növekedési adatok alapján hívható le a tagállamok által. Ezen felül hazánknak lehetősége van hitelt is felvennie a 2019-es GNI 6,8%-ának megfelelő összegig a piacinál kedvezőbb feltételekkel.

Ezt az összesen hozzávetőleg 6000 milliárd forintos keretet természetesen csak megfelelő tervezés mellett fogja kiutalni a Bizottság, ennek érdekében ez év április végéig szükséges a tagállamoknak elkészíteniük és benyújtaniuk nemzeti helyreállítási és alkalmazkodási terveiket. A tervek 6 szakpolitikai területre kell, hogy koncentráljanak, ezek a zöld átállás; digitális transzformáció; intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés; társadalmi és területi kohézió; egészségügy; valamint a következő generációra vonatkozó szakpolitikák. Megjegyzendő, hogy forrásokat csak abban az esetben lehet lehívni, ha teljesülnek a tagállami tervekben vállalt célok, amikről éves jelentéseket kell a Bizottság felé benyújtaniuk a tagállamoknak.

Továbbá alapvető elvárás a nemzeti tervekkel szemben, hogy a lehívni kívánt források legalább 37%-ban éghajlatpolitikai és legalább 20%-ban digitális célokhoz járuljanak hozzá.

Mind az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről szóló Aarhusi Egyezmény (amelyet hazánk a 2001. évi LXXXI. törvényben hirdetett ki), mind az Európai Bizottság megköveteli a tagállamoktól, hogy ezeket a terveket a véglegesítés előtt megvitassák a szélesebb nyilvánossággal. A Bankwatch Network civil szervezet összesítése szerint a tagállamok, így Magyarország se teljesít jól egyelőre ezen a téren. Jó példával jár elöl viszont Lengyelország társadalmi konzultációja, a terv nem csak nyilvánosan elérhető, de a különféle témákban közmeghallgatásokat szerveznek, amelyek felvételei szintén megtekinthetők a honlapon.

Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve 9 komponensből áll, ezek a demográfia és köznevelés; egyetemek megújítása; felzárkózó települések; vízgazdálkodás; fenntartható zöld közlekedés; energetika (zöld átállás); átállás a körforgásos gazdaságra; digitalizációs reform a versenyképesség szolgálatában; egészségügy.

Teljes forrásigénye pedig 16,839 milliárd euró, vagyis 5893 milliárd forint.

Szakmai műhelyünk kiemelten fontosnak tartja, hogy a koronavírus járványt követő gazdasági helyreállítás a társadalom és a gazdaság minél szélesebb körét zöldítő szemlélettel történjen meg az Országgyűlés által 2020-ban vállalt 2050-es klímasemlegességi cél teljesítése érdekében. A Tervezettel kapcsolatban általánosan elmondható, hogy fontos követnünk az új EU Taxonómia által felvázolt szabályokat és a tervezett beruházásokat a „ne okozz kárt”-elv mentén indokolt kialakítani. Ezen felül felhívjuk arra is a figyelmet, hogy indokolt, hogy a Terv összhangban legyen a megfelelő nemzetközi és hazai ágazati fenntarthatósági tervekben foglalt célokkal.

A Terv egyes elemei viszont nem kerülnek részletesen bemutatásra, a tervezet nem tartalmaz pénzügyi allokációkat, indikátorokat, határidőket az egyes intézkedésekre, így az egyes beavatkozások hatékonyságát és indokoltságát egyelőre csak korlátozottan lehetséges felmérni. Itt ismét érdemes megemlíteni Lengyelország jó példáját. A tervezet konkrét allokációkat tartalmaz: 27,4 milliárd eurót fordít zöld mobilitásra, 3,2 milliárdot épületenergetikára, 797 milliót a hidrogén technológia támogatására, míg 437 millió eurót az energiatermelés zöldítésére.

A különféle nemzeti terveket az Európai Bizottság idén április végéig várja, hazánk tervéhez pedig folyamatosan lehet véleményeket benyújtani, bár a honlapon határidő ezek benyújtására nincs megadva. A Green Policy Center által benyújtott részletes szakmai javaslatok alább olvashatók.



Kapcsolódó bejegyzések

 

Zöld lámpa az ambiciózusabb uniós klímapolitikai lépések előtt – Az EU Környezetvédelmi Tanácsa támogatta a Fit for 55 csomag elemeit

Zöld lámpa az ambiciózusabb uniós klímapolitikai lépések előtt – Az EU Környezetvédelmi Tanácsa támogatta a Fit for 55 csomag elemeit

Majdnem egy éves tárgyalásokat követően a tagállamok környezet- és klímavédelemért felelős minisztereit tömörítő Tanácsa megállapodott az unió új klímavédelmi céljainak konkrét megvalósítását tartalmazó Fit for 55 csomag számos eleméről. Nagy eredmény ez a francia soros elnökségnek és nagy megkönnyebbülés az EU soros elnökségét pénteken átvevő Csehország számára. A magyar kormány azonban korábbi tárgyalási álláspontjához képest nem igazán lehet elégedett. A Green Policy Center gyorselemzése.

Szakmai egyeztetések politikai mellékízzel – az ENSZ 2022-es időközi klímakonferenciájának értékelése

Szakmai egyeztetések politikai mellékízzel – az ENSZ 2022-es időközi klímakonferenciájának értékelése

Bár a júniusban zajló ENSZ időközi klímakonferenciája szakmai szinten zajlott, a tárgyaló felek nem tudták megkerülni a nagy politikai kérdéseket a kibocsátás-csökkentés, finanszírozás és a veszteségek és károk témáiban. Így bár komoly viták zajlottak, az ősz során magasabb sebességre kell kapcsolnia a tárgyalásoknak, annak érdekében, hogy reagálni tudjanak a klímaváltozás által megkívánt sürgősséggel. A Green Policy Center helyszíni elemzése.

Mi lesz a jövője az európai klímapolitikának az európai parlamenti szavazás után?

Mi lesz a jövője az európai klímapolitikának az európai parlamenti szavazás után?

Az Európai Parlament június 8-i szavazásán támogatta az új benzin- és dízelmeghajtású személygépjárművek és kisteherautók forgalomba helyezésének 2035-ös megszüntetését, ugyanakkor a testület több kulcsfontosságú klímapolitikai jogszabály-módosítást leszavazott, így ezekről tovább folynak a tárgyalások – ilyen például az épületek és a közúti közlekedés kibocsátásaira terhelni tervezett új költség. A Green Policy Center szerint mindez nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság tavaly júliusi klíma-javaslatcsomagja egészében megbukott volna, azonban a képviselőknek másmilyen eszközökben kellene gondolkodniuk a klímaváltozás elleni fellépés széleskörű társadalmi támogatottsága érdekében. Cikkünkben magyar szempontból értékeljük a friss fejleményeket.