Kötetbemutató: A Természet könyvének újranyitása
12.14.2021
Tibor Schaffhauser

Végre kötet formájában is elérhetővé vált „A Természet könyvének újranyitása” című tanulmánysorozatunk, amelyet a fenntarthatóság és klímaváltozás témáiról szóló átfogó párbeszéd ösztönzésének szándékával indított szakmai műhelyünk 2020 őszén. A kötet megjelenése alkalmából egy kerekasztalbeszélgetés során vitattuk meg a kötet által kinyitott kérdéseket.


A Green Policy Center a fenntarthatóság és klímaváltozás témáiról szóló átfogó párbeszéd ösztönzésének szándékával kezdte 2020 őszén egy tanulmánysorozat elkészítését és publikálását. A tanulmánysorozat célja, hogy olyan elemzések szülessenek, amelyek megvizsgálják a keresztény-konzervatív filozófia, értékrend és a környezet- és klímavédelem közötti összefüggéseket is annak érdekében, hogy Magyarország közép- és hosszútávú nemzeti céljai, így a 2050-es klímasemlegességi cél is elérhető legyen.

A tanulmánysorozat hét tanulmányból állt, amelyek tíz szerző tollából születtek olyan témákat megnyitva, mint a természet megőrzésének konzervatív útja; a közösségi és a regionális cselekvési lehetőségek; a környezetvédelem mint hazaszeretet; XXI. századi környezeti kihívások keresztény szemmel; az afrikai klímaváltozás okozta kihívások és azok hatása Európára; a kapitalizmus ráncfelvarrása; a nemzetközi egyezmények rendszere. A tanulmánysorozat tanulmánybemutató rendezvényei visszanézhetők YouTube csatornánkon, az eredményeiről készült felmérésünk pedig itt olvasható.

Ezen előzményeket követően a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg nyomtatásban a tanulmánysorozat. A kötet megjelenése alkalmából 2021. december 8-án egy kerekasztalbeszélgetés során vitattuk meg az abban foglaltakat. A kötetbemutatón közreműködtek Huszár András a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely alapító igazgatója, illetve Nemes Csaba a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület tagja, a tanulmánysorozat szerkesztői; valamint Litkei Máté a Klímapolitikai Intézet igazgatója.

A kötet megrendelhető a kiadó honlapján, a kötetbemutatóról készült felvételt pedig az alábbi linken lehet megtekinteni:


Kapcsolódó bejegyzések

Az ENSZ Közgyűlése támogatja a világ legfelsőbb bírósága által meghatározott „klímakötelezettségeket”

Az ENSZ Közgyűlése támogatja a világ legfelsőbb bírósága által meghatározott „klímakötelezettségeket”

Az ENSZ Közgyűlése 2026 májusában történelmi jelentőségű határozatot fogadott el, amely támogatja a Nemzetközi Bíróság (ICJ) korábbi klímaügyi tanácsadó véleményét az államok klímavédelmi kötelezettségeiről. A döntés fontos mérföldkő a nemzetközi klímapolitikában, mert megerősíti: a klímaváltozás elleni fellépés nem pusztán politikai vállalás vagy önkéntes együttműködés kérdése, hanem egyre inkább nemzetközi jogi kötelezettségként jelenik meg.

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány 2030-ig lesz hivatalban, vagyis ez a ciklus az évtized végéig tartó klíma- és energiapolitikai célok elérésében döntő jelentőséggel bír – az ezen szakpolitikák terén nyújtott előrelépés pedig Magyarország versenyképességét is fellendítheti. Bár vannak bíztató eredmények, sok szempontból jelentős az elmaradás, késés. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy mik a legsürgősebb, illetve négyéves időtávon legfontosabb intézkedések, amelyekkel érdemes kezdeni.

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus ismét megmutatta, mennyire sérülékeny a fosszilis alapú világgazdaság. Amint nőtt a feszültség a Közel-Keleten, az energiaárak azonnal emelkedni kezdtek, mert a piacok az ellátás biztonságát féltik. A mostani válság ezért nemcsak geopolitikai esemény, hanem újabb emlékeztető arra, hogy az energiaellátás biztonsága és a zöld energiaátmenet valójában ugyanannak a stratégiai kérdésnek a két oldala.