Kötetbemutató: A Természet könyvének újranyitása
12.14.2021
Szerző: Tibor Schaffhauser

Végre kötet formájában is elérhetővé vált „A Természet könyvének újranyitása” című tanulmánysorozatunk, amelyet a fenntarthatóság és klímaváltozás témáiról szóló átfogó párbeszéd ösztönzésének szándékával indított szakmai műhelyünk 2020 őszén. A kötet megjelenése alkalmából egy kerekasztalbeszélgetés során vitattuk meg a kötet által kinyitott kérdéseket.


A Green Policy Center a fenntarthatóság és klímaváltozás témáiról szóló átfogó párbeszéd ösztönzésének szándékával kezdte 2020 őszén egy tanulmánysorozat elkészítését és publikálását. A tanulmánysorozat célja, hogy olyan elemzések szülessenek, amelyek megvizsgálják a keresztény-konzervatív filozófia, értékrend és a környezet- és klímavédelem közötti összefüggéseket is annak érdekében, hogy Magyarország közép- és hosszútávú nemzeti céljai, így a 2050-es klímasemlegességi cél is elérhető legyen.

A tanulmánysorozat hét tanulmányból állt, amelyek tíz szerző tollából születtek olyan témákat megnyitva, mint a természet megőrzésének konzervatív útja; a közösségi és a regionális cselekvési lehetőségek; a környezetvédelem mint hazaszeretet; XXI. századi környezeti kihívások keresztény szemmel; az afrikai klímaváltozás okozta kihívások és azok hatása Európára; a kapitalizmus ráncfelvarrása; a nemzetközi egyezmények rendszere. A tanulmánysorozat tanulmánybemutató rendezvényei visszanézhetők YouTube csatornánkon, az eredményeiről készült felmérésünk pedig itt olvasható.

Ezen előzményeket követően a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg nyomtatásban a tanulmánysorozat. A kötet megjelenése alkalmából 2021. december 8-án egy kerekasztalbeszélgetés során vitattuk meg az abban foglaltakat. A kötetbemutatón közreműködtek Huszár András a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely alapító igazgatója, illetve Nemes Csaba a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület tagja, a tanulmánysorozat szerkesztői; valamint Litkei Máté a Klímapolitikai Intézet igazgatója.

A kötet megrendelhető a kiadó honlapján, a kötetbemutatóról készült felvételt pedig az alábbi linken lehet megtekinteni:


Kapcsolódó bejegyzések

 

Az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

Az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

Az Európai Bizottság bemutatta a régóta várt Tiszta Ipari Megállapodást, amelytől nem kevesebbet vár, mint hogy csökkentse az európai energiaárakat, miközben növeli is a versenyképességet. Hogy a Megállapodás mennyire támogatja az ipar zöldítését és mennyiben az ipari lobbi érdekeit, azt az alábbi gyorselemzésünkben foglaljuk össze.

Milyen klímastratégia az, ami a földgázkitermelés növelését célozza? Érvek és ellenérvek

Milyen klímastratégia az, ami a földgázkitermelés növelését célozza? Érvek és ellenérvek

A Kormány 2024-ben elfogadta a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT), amelyben hazánk energiaimportnak való kitettsége elleni intézkedésként a hazai földgáz- és kőolaj-kitermelés felpörgetését is célul tűzte ki. Ennek megvalósítása tulajdonképpen már 2022 óta zajlik. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása ma itthon többségében a földgáz- és kőolajfogyasztás mértékétől függ, tehát annak szintjét mindenképp csökkenteni szükséges. Az már ennél összetettebb kérdés, hogy amíg van földgáz- és kőolajfogyasztás Magyarországon, addig annak kitermelése hol és hogyan történjen?

Párizsi hátraarc – Nem az veszélyes a klímára, amit Trump mond, hanem az, amit ezzel a világnak üzen

Párizsi hátraarc – Nem az veszélyes a klímára, amit Trump mond, hanem az, amit ezzel a világnak üzen

Az USA-ból került a légkörbe az elmúlt 250 év kibocsátásának a negyede, ezzel messze Amerika klímaválság elsődleges felelőse. Ehhez képest az USA az elmúlt 30 évben is csak minimálisan csökkentette kibocsátását – így az, hogy Trump kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből, az ország fontos vállalásai dacára leginkább a zöld átállást segítő nemzetközi szervezetek, a kutatások finanszírozásának leállítása és az amerikai klímadiplomácia megszűnése szempontjából tragikus.