Ukrajna gyorsított EU-belépése zöld szempontból
03.21.2022
Szerző: Tibor Schaffhauser

Az orosz-ukrán háború teremtette meg annak a politikai lehetőségét, hogy Ukrajna gyorsított eljárásban kapjon felvételt az Európai Unióba, az eddigi hosszú évtizedes gyakorlattal szemben. Eltekintve ennek politikai, gazdasági és biztonságpolitikai szempontjaitól, jelen elemzésünk egy esetleges csatlakozás klímapolitikai aspektusait tekinti át, megvizsgálva, hogy az ország erre megfelelően felkészült-e.


Természetesen a Green Policy Center részéről a harcok mielőbbi befejezését támogatjuk, azonban zöldpolitikai műhelyként fontosnak tartjuk az ilyen jellegű elemzések megjelenítését is.

Azzal, hogy Ukrajna elnöke február 28-án hivatalosan is benyújtotta országa csatlakozási kérelmét az EU vezetői felé, amelyet hazánk is támogatott, fontos megvizsgálni ennek az esélyeit, illetve kihatásait az ukrán és uniós energia- és klímapolitikára. Az európai uniós tagállami vezetői először március 10-ei ülésükön foglalkoztak hivatalosan a kérdéssel, azonban nem támogatták Ukrajna azonnali és soron kívüli csatlakozását. A csatlakozás elleni tagállamok vezetője alapvetően Hollandia volt, míg a kelet-európai tagállamok mindenképpen szerettek volna valamilyen megerősítést és jövőképet adni Ukrajna számára. Ez utóbbi végül úgy valósul meg, hogy a tagállamok vezetői felkérték a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy Ukrajna elég felkészült-e egy uniós csatlakozáshoz.

Nem Ukrajna lenne az első olyan ország, amely anélkül nyer felvételt az Unióba, hogy megfelelne a hagyományos EU-s csatlakozási kritériumoknak. Ott van például Görögország esete, ahol az országot annak idején nem tartották elég felkészültnek a csatlakozáshoz, azonban egy kommunista hatalomátvételt megelőzendő mégis engedélyezték ezt. Vagy felhozhatjuk Kelet-Németország példáját is, ahol az ország újraegyesítését követően azonnal alkalmazandóvá vált az uniós joganyag, nem kellett az országnak még azelőtt bevezetni a jogszabályokat, hogy az EU része legyenek a keleti tartományok. Ez az írás azonban nem a politikai döntési lehetőségeket tárja fel, inkább azt igyekszik bemutatni, hogy milyen szinten is áll Ukrajna az energia- és klímapolitika területén, megindulhatna-e az ország felvétele ezek alapján.

Fontos megjegyezni, hogy Ukrajna már korábban megkezdte a csatlakozási folyamatot, jelenleg is érvényben van az ország és az EU közti társulási megállapodás 2014-ből, amelynek klímaváltozással foglalkozó fejezeteit éppen az utóbbi időszakban tárgyalták újra a felek. Ebben Ukrajna vállalta az uniós éghajlat- és energiapolitikai szabályainak átvételét, az elmúlt időszakban zajló tárgyalások során már az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének bevezetéséhez szükséges lépésekről, illetve ennek határidejéről egyeztettek a felek. Az ország uniós joghoz való közelítése főként az Energiaközösség keretében zajlik, ez egy uniós nemzetközi szervezet, amelynek a célja az EU szomszédállamainak felkészítése az EU csatlakozásra. Ezen az úton ment végig korábban Bulgária, Horvátország és Románia is, Ukrajna pedig már 2011 óta tagja a szervezetnek és vesz részt annak munkájában.

A jogalkotási munka támogatása mellett az Energiaközösség másik fő feladata a tagországok előrehaladásának nyomonkövetése, amelyet az éves jelentésében mutat be. A 2021-es éves jelentés Ukrajnával foglalkozó fejezete szerint az ország igen előrehaladott állapotban van az uniós klímavédelmi joganyag átültetésében; megújuló energia esetén 56%-os, energiahatékonyság témájában 75%-os, míg a klímaváltozás alatt 66%-os mutatóval rendelkezik. Az energiaszektor jogi reformjában is folyamatos az előrehaladás az országban, van olyan mutató, amely már most 91%-on áll a legutóbbi jelentés szerint.

Ukrajna több klímapolitikai célt is megfogalmazott az elmúlt időszakban a Párizsi Megállapodás ratifikálása mellett, így érdemes ezeket összevetnünk az uniós célszámokkal, hogy láthassuk, mennyiben kompatibilisek egymással. Bár az ország már az utolsó simításokat végezte a Nemzeti Energia- és Klímatervén, de ennek befejezését a háború most bizonytalan ideig eltolta, így csak egyéb stratégiai dokumentumokból tudunk tájékozódni. Ennek hiányában az Energiaközösség Titkársága által – magyar Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével készült – 2019-ben bemutatott tanulmányát vesszük alapul, amely célszámokat javasolt a tagországai 2030-ig szóló Nemzeti Energia- és Klímatervei számára. Ahhoz, hogy összevethessük Ukrajna jelenlegi (háború előtti) helyzetét, Románia és Lengyelország adatait is bemutatjuk az alábbi táblázatban, mivel lakosságban vagy gazdasági teljesítményben ezek az uniós tagállamok állnak közel Ukrajnához.

Európai Unió Lengyelország Románia Ukrajna
Lakosság (millió fő) 447,20 37,97 19,37 44,39
GDP (milliárd USD) 15689,00 597,28 249,88 153,89
ÜHG kibocsátás (tonna per capita) 6,42 8,24 3,85 4,15
ÜHG csökkentés 2019-ben (1990-hez képest) -24,0% -17,0% -55,0% -62,4%
ÜHG cél 2030-ra (1990-hez képest) -55,0%* nincs nemzeti cél** nincs nemzeti cél** -65,0%
Megújuló részarány 2019-ben 19,7% 15,38% 24,29% 8,1%
Megújuló részarány 2030-ban 40,0%* 21-23%** 30,7%** 21,2%***
Energiahatékonyság 2030-ban -32,5%* -23%** -45,1%** -31,7%*****
A táblázat elkészítéséhez a Világbank, UNFCCC, EU, Energiaközösség adatait használtuk fel.
* Az EU Fit for 55 csomagjában szereplő javaslatok.
** A tagállamok Nemzeti Energia- és Klímaterveiben szereplő célok.
*** Az Energiaközösség 2019-es tanulmányának EU szcenáriója szerint.
**** Az Energiaközösség 2019-es tanulmányának EU szcenáriója szerint 2008-hoz képest.

A fenti adatok alapján látható, hogy Ukrajna jelenlegi teljesítménye, illetve célszámai igen közel esnek az európaiakhoz, főként a hasonló gazdasági helyzetben, vagy lakossággal rendelkező uniós tagállamokhoz viszonyítva. Megjegyzendő továbbá, hogy a legutóbbi ENSZ klímacsúcson Ukrajna bejelentette, hogy 2035-re kivezeti a szenet az energiarendszeréből, arra való tekintettel, hogy az ország Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulása szerint az ország energiatermelésének már most is 63%-a származik alacsony karbonlábnyommal rendelkező forrásokból, köszönhetően a víz- és atomenergia magas részarányának. Továbbá fontos mérföldkőnek mondható az is, hogy Ukrajna vállalta, hogy klímasemlegessé váljon 2060-ra. Ez bár később van, mint a 2050-es uniós klímasemlegességi cél, azonban egy későbbi céldátumról már könnyebb magasabb ambíciószintre váltani.

Az ország ezen felül már benyújtotta az ENSZ felé a hosszútávú kibocsátás-csökkentési stratégiáját is, valamint nekilátott a kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevezetéséhez szükséges nyomonkövetési és monitoringrendszer (MRV) felállításának, illetve az ózonréteget károsító és f-gázokat korlátozó uniós joganyagot is elfogadta az EU4Climate projekt támogatásával. A projekt második fázisában már az Európai Zöld Megállapodás joganyagainak ukrajnai bevezetésének lehetőségét és menetrendjét vizsgálták az év elején. Ezen felül megemlítendő, hogy az Energiaközösség Miniszteri Tanácsának legutóbbi, 2021 november végi ülésén elfogadták az Uniós „Tiszta energia minden európainak” csomag bevezetését is, amely tartalmazza az aktuális uniós megújuló energia, energiahatékonysági és governance és energiapiaci szabályokat. Sajnos mind a csomag bevezetését, mint az EU4Climate projekt további folytatását bizonytalan időre elhalasztotta a háború.

Hogy legalább egy pozitív aspektusról is beszéljünk a háború kapcsán, meg lehet említeni, hogy habár az eredeti tervek szerint csak 2023-ra kellett volna szinkronizálni az európai uniós és ukrán energiarendszereket, ez azonban március 16-ával már meg is történt. A szinkronizációhoz azért is van szükség, hogy össze lehessen kötni a két terület elektromos hálózatát, így mindkét irányba lehessen elektromos áramot szállítani. Ukrajna éppen február 24-én tesztelte, hogyan tud az ország hálózata szigetszerűen működni, az orosz támadás aznapi megindítása óta pedig folyamatosan szigetüzemben volt. Ez igen komoly terhet rótt a hálózatra, mivel bármilyen erőmű kiesése áramkimaradásokat okozhatott az országban, azzal, hogy nem lehet nyugati irányból energiát vásárolnia Ukrajnának. Ahogy látjuk, az orosz csapatok ezt a sérülékenységet ki is használják azzal, hogy erőműveket igyekeznek elfoglalni. A két rendszer összekötésével azonban növekedett az ukrán ellátásbiztonság.

A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy habár Ukrajna nincs még egy szinten az uniós tagállamokkal a klímapolitikai joganyag átültetését illetően, azonban az ország a háború előtt komolyan vette, hogy mihamarabb egy szintre kerüljön az EU-val. Ezeket a lépéseket azért is tartotta az ukrán vezetés kiemelten fontosnak, mert úgy vélték, hogy az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevezetésével, illetve az Európai Zöld Megállapodás joganyagának átvételével elkerülhetik az EU új karbonvámjának negatív következményeit a gazdaságukra nézve.

Bár egyelőre nem látni, hogy milyen eredménnyel fog járni a Bizottság vizsgálata és milyen ajánlásokat fog tenni az ország Európai Unióba történő felvételét illetően, azonban azt megállapíthatjuk, hogy Ukrajnában jók az alapok a klímapolitikai joganyagot és intézkedéseket tekintve a gyors előre lépéshez. Függetlenül a Bizottság vizsgálatának eredményétől a két legnagyobb nyitott kérdés azonban az lesz, hogy a háborút remélhetőleg hamarosan lezáró megállapodások alapján milyen helyzetben lesz az ország, és az, hogy a most láthatóan nagy lendületet kapott politikai akarat mennyire tart ki hosszútávon az Európai Unió vezetői körében.


Portfolio.hu – Ukrajna az EU-ban? – A lehetséges belépéshez erősíteni kellene az ukrán klímapolitikát is, amit épp a háború késleltet

Kapcsolódó bejegyzések

 

Zöld lámpa az ambiciózusabb uniós klímapolitikai lépések előtt – Az EU Környezetvédelmi Tanácsa támogatta a Fit for 55 csomag elemeit

Zöld lámpa az ambiciózusabb uniós klímapolitikai lépések előtt – Az EU Környezetvédelmi Tanácsa támogatta a Fit for 55 csomag elemeit

Majdnem egy éves tárgyalásokat követően a tagállamok környezet- és klímavédelemért felelős minisztereit tömörítő Tanácsa megállapodott az unió új klímavédelmi céljainak konkrét megvalósítását tartalmazó Fit for 55 csomag számos eleméről. Nagy eredmény ez a francia soros elnökségnek és nagy megkönnyebbülés az EU soros elnökségét pénteken átvevő Csehország számára. A magyar kormány azonban korábbi tárgyalási álláspontjához képest nem igazán lehet elégedett. A Green Policy Center gyorselemzése.

Szakmai egyeztetések politikai mellékízzel – az ENSZ 2022-es időközi klímakonferenciájának értékelése

Szakmai egyeztetések politikai mellékízzel – az ENSZ 2022-es időközi klímakonferenciájának értékelése

Bár a júniusban zajló ENSZ időközi klímakonferenciája szakmai szinten zajlott, a tárgyaló felek nem tudták megkerülni a nagy politikai kérdéseket a kibocsátás-csökkentés, finanszírozás és a veszteségek és károk témáiban. Így bár komoly viták zajlottak, az ősz során magasabb sebességre kell kapcsolnia a tárgyalásoknak, annak érdekében, hogy reagálni tudjanak a klímaváltozás által megkívánt sürgősséggel. A Green Policy Center helyszíni elemzése.

Mi lesz a jövője az európai klímapolitikának az európai parlamenti szavazás után?

Mi lesz a jövője az európai klímapolitikának az európai parlamenti szavazás után?

Az Európai Parlament június 8-i szavazásán támogatta az új benzin- és dízelmeghajtású személygépjárművek és kisteherautók forgalomba helyezésének 2035-ös megszüntetését, ugyanakkor a testület több kulcsfontosságú klímapolitikai jogszabály-módosítást leszavazott, így ezekről tovább folynak a tárgyalások – ilyen például az épületek és a közúti közlekedés kibocsátásaira terhelni tervezett új költség. A Green Policy Center szerint mindez nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság tavaly júliusi klíma-javaslatcsomagja egészében megbukott volna, azonban a képviselőknek másmilyen eszközökben kellene gondolkodniuk a klímaváltozás elleni fellépés széleskörű társadalmi támogatottsága érdekében. Cikkünkben magyar szempontból értékeljük a friss fejleményeket.