A választásokat eldöntő bizonytalan szavazókat zöld üzenetekkel jelentősen lehetne mobilizálni
03.10.2022
Szerző: Fanni Nyírő

A választási részvételüket illetően bizonytalan szavazók fele, mintegy 150 ezer fő menne el biztosan szavazni egy pártra, ha az hitelesen képviselné a zöld ügyeket, további 110 ezer fő pedig valószínűsíti, hogy elmenne szavazni ha lenne a környezetvédelmet hangsúlyosan megjelenítő párt – derül ki a Green Policy Center megbízásából a Závecz Research által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.


Annak a mintegy félmillió szavazónak, aki részvételét biztosra ígéri, de még nem döntött el kire a szavaz, a negyede, azaz 125 ezer ember arra a pártra vagy politikai oldalra szavazna, amelynek a programjában kiemelt szerepet tölt be a környezet- és klímavédelem.

A megkérdezettek pártpreferenciától függetlenül aggódnak a klímaváltozás hatásai miatt, és összességében jelenleg nem tartják hitelesnek a pártokat a környezetvédelem terén.

A Green Policy Center álláspontja szerint ez a jelenlegi magyar választási kampányban az orosz-ukrán háború és az orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés kontextusában különösen is aktuális. Már most látszódnak olyan EU-s törekvések, amelyek az energiabiztonság érdekében felgyorsítanák a megújuló energiaforrásokra való átállást, és csökkentenék az orosz energiafüggőséget, ami Magyarországon számára alapvetően más helyzetet teremtene.

Az 502 fős mintán alapuló kutatás kifejezetten a bizonytalan szavazók preferenciáit vizsgálta, akik a választókorúak 11%-át, 880 ezer főt reprezentálnak 95%-os megbízhatósági intervallum mellett.           

A kutatásból kiderül az is, hogy a bizonytalan választók nagy mértékben aggódnak a klímaváltozás hatásai miatt (45%-uk nagyon, 23%-uk a közepesnél jobban), és a legtöbben egyetértenek azzal, hogy Magyarországon már most is érezhetőek a klímaváltozás következményei. A bizonytalanok kimagasló többsége (89%) fontosnak tartja, hogy a mindenkori magyar kormány mindent megtegyen a klímaválság súlyosbodásának elkerülésére. Ugyanakkor sokuk szerint (63%) nem esik elég szó a kampányban a klímaváltozás és a környezetvédelem kérdéseiről, és óriási többségük (92%) fontosnak tartaná, hogy az országgyűlési választáson induló pártok programjában és kommunikációjában hangsúlyosabban jelenjen meg a környezet-, illetve klímavédelem. A megkérdezettek szerint jelenleg összességében nincs olyan párt, amely hitelesen képviselné ezt az ügyet.Az ellenzéki szavazók viszont kevésbé elégedettek az ellenzék zöld programjával, mint amennyire a kormánypárti szavazók elégedettek a kormánypártok zöld terveivel.

A klímaváltozás problémájára adott vizsgált válaszok nem osztják meg a kutatás célcsoportjába kerülő válaszadókat, sem társadalmi, demográfiai, sem politikai attitűdök mentén. A bizonytalanok összességében a közepesnél kevésbé érzik magukat informáltnak azzal kapcsolatban, hogy a pártok milyen tervekkel rendelkeznek a klímaválság témájában. A leginkább támogatott lehetséges környezetvédelmi intézkedés szerintük a lakóépületek energiahatékonyságának kormányzati támogatása. Emellett magas az egyetértés azzal is, hogy a magyar költségvetési kiadásokat klímavédelmi szempontból is értékelni kellene, az állami kiadásokban a klímavédelmi szempontnak meghatározóvá kell válnia.

A Green Policy Center álláspontja szerint a fentiekből az látszik, hogy a zöld kérdéseknek továbbra is kiemelt jelentősége lehet a magyar választások kimenetele szempontjából, és ez az orosz-ukrán háború árnyékában továbbra is egy fontos szempont marad, ráadásul több fontos zöld kérdés is még aktuálisabbá válik.

A közvéleménykutatás eredményeit összefoglaló bemutató elérhető alább:




Kapcsolódó bejegyzések

 

Magyarország 2023. évi előzetes ÜHG kibocsátási adatainak értékelése

Magyarország 2023. évi előzetes ÜHG kibocsátási adatainak értékelése

A Kormány a múlt héten adott ki közleményt a magyar klímacélok legfontosabb mutatójának, a magyar üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásnak a tavalyi évre vonatkozó előzetes adatait. Ebben az Energiaügyi Minisztérium azt jelezte, hogy „Magyarország már tavaly elérte 2030-as klímapolitikai célját” azáltal, hogy az előzetes adatok szerint 1990-hez képest 2023-ra már 43%-kal csökkentek a bruttó ÜHG kibocsátások, egy év alatt 9,5%-os mérséklődés mellett. 2022 után tehát egy újabb erős csökkenéssel jellemezhető évről beszélhetünk. Annak érdekében, hogy a számok mögötti teljes kép látható legyen, a Green Policy Center az alábbi megjegyzéseket teszi a bejelentéshez.

Továbbra is a zöld átállás útján halad majd Európa?

Továbbra is a zöld átállás útján halad majd Európa?

Ursula von der Leyen felhatalmazást kapott rá, hogy további egy cikluson keresztül vezesse az Európai Bizottságot, aminek keretében nemrégiben bemutatta a következő időszakra szóló iránymutatását, amit első olvasatra komolyan befolyásolt az európai ipari lobbi. Mit is takar azonban ez a program a klímapolitika területén, milyen kompromisszumokat köthet a környezetvédelem és az ipari versenyképesség között és hogyan érintheti ez a hazai klímapolitikát? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána alábbi elemzésünkben.