2022. május 18-án az Európai Bizottság közzétette a REPowerEU tervet, amelyben a korábbiaknál részletesebben bemutatja, mire van szükség ahhoz, hogy az EU függetlenedni tudjon az orosz energiaimporttól. A Green Policy Center értékelése.
A megjelent dokumentumok fő fókuszában az orosz függőség megszüntetése áll, ezen kívül más területeken nem hoz egyértelmű előrelépést, legalábbis vegyes a kép. A hosszú időtáv miatt az is érdekes kérdés, hogy Oroszország megbüntetésére alkalmas-e. Bár a leválás terve hosszú távon jelzés-értékű Moszkva felé, végrehajtása olyan sokáig tart, hogy lehet, hogy addigra már évekkel túlleszünk a háború befejeződésén. Az orosz fél pedig ennyi idő alatt találhat más vevőket Ázsiában. A jelenlegi magas függőség miatt viszont ennél hamarabb nem lehet megoldani az átállást, sőt, még a bizottsági terv is roppant ambiciózus időzítés.
Magyarország szempontjából nézve a csomagot, azt látjuk, hogy a Terv elsősorban uniós szintű elvárásokat és célokat közöl, így nem derül ki belőle, hogy tőlünk pontosan mit várnak el, illetve mennyi plusz uniós támogatást kapunk mindezért és hogyan veszik figyelembe Magyarország speciális földrajzi-infrastrukturális helyzetét, kiemelkedően magas orosz energiafüggőségét. Az emelt energiahatékonysági és megújuló energia-célokhoz való hozzájárulásunkat a magyar Kormány határozza majd meg a Nemzeti Energia- és Klímaterv frissítése során.
A klímaváltozás elleni harc szempontjából is vegyes a kép. A megújuló energia-cél és az energiahatékonysági cél emelése ugyan kedvező lehet, különösen, ha erre plusz források állnak majd rendelkezésre, de ezt ellensúlyozza például, hogy a szénerőművek többet működhetnek a terv alapján. A legfontosabb előrelépés az energiafüggetlenség jelentős erősödése, a fosszilis energiahordozók importjára költött összeg csökkenése lenne, amely üdvözlendő cél, még ha a hidrogén importjának bevezetésére tett javaslat, mint egy újabb energiafüggőség megjelenése némileg árnyalja is a képet. A fosszilis energiahordozók terén is marad némi függőségünk, csak Oroszország helyett más, új beszállítók felé.
A RePower EU forrásokból finanszírozott jelentős állami beruházási hullám emellett számos munkahelyet teremthet, az energiahatékonyságba való beruházások révén pedig csökkenhet az otthonunk, közlekedésünk fenntartására havonta költendő összeg, hiszen nem az energia ára az elsődleges, hanem hogy mennyi a költségünk, ami a fogyasztástól is függ, amire nagyobb ráhatásunk lehet, mint a jövőbeli árváltozásokra.
Az alábbiakban bővebben összefoglaljuk a bejelentett javaslat lényegét. Fontos kiemelni, hogy egyelőre csak a Bizottság javaslatról beszélünk, amelyről még számos tárgyalás várható uniós szinten a következő hetekben, hónapokban. Így a végül jogszabályokban is visszaköszönő tartalom még sokat változhat.
1. Előzmények
Hogy a mostani csomagot kontextusában lássuk, érdemes felidézni, mennyi minden történt az két évben az uniós energia- és klímapolitika területén, beleértve az Oroszország elleni szankcióka is.
Miután az EU épphogy csak befejezte a 2030-ig tartó energia- és klímapolitikai szabályozásának évekig tartó megalkotását, az éghajlatváltozás megállítása és a Párizsi Megállapodás betartása érdekében a Bizottság 2020. szeptemberében – Ursula von der Leyen elnök asszonynak az Európai Parlament általi 2019-es megválasztásakor tett ígéretével összhangban – javaslatot tett az EU klímacéljának megemelésére. Ezt az új célt, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának uniós szinten legalább nettó 55%-os csökkentését 1990-hez képest 2030-ig, az Európai Tanács 2020. decemberi egyetértésével, a 2021. júliusában hatályba lépő, európai klímatörvénynek nevezett (EU) 2021/1119 rendelet elfogadása révén ültette jogszabályba az Európai Parlament (EP) és a Tanács. A Bizottság 2021. júliusában meg is jelentette az „Irány az 55%!” (Fit for 55) javaslatcsomagot, amelyben az energia- és klímapolitika alapvető jogszabályainak módosítására tett javaslatot, az emelt klímacél elérése érdekében. Ezen, és a 2021. decemberében tett újabb jogszabály-javaslatok tárgyalása még ma is zajlik az EP-ben és a Tanácsban, így végső formájuk még nem ismert.
2021. őszén aztán Európa-szerte szembeötlővé vált az energiaárak gyors emelkedése. Ezt tovább fokozta Oroszország 2022. február 24-én megindított inváziója Ukrajna ellen. Az orosz gazdaság, és így a háború finanszírozásának fő eszköze az energiaexportból befolyó összeg, így egyes országok részéről az offenzíva megindítása óta gyakran hangoztatott követelmény, hogy az EU szüntesse be az orosz energiahordozók vásárlását. Ez nem egy egyszerű folyamat, hiszen az EU energiaellátásának nagyjából 40%-át kellene hozzá kiváltani egyik pillanatról a másikra, amire nézve korábban nem készültek forgatókönyvek. Az EU tagállamainak helyzete igen változatos az energiabeszerzés tekintetben: a volt szocialista országok függősége az orosz energiaimporttól sokkal nagyobb Nyugat-Európáénál, és a tengerparttal nem rendelkező országok számára sokkal nehezebb alternatív forrásokat biztosítani. Magyarországon a kőolaj esetén 60% fölötti, a földgáz esetén 85% körüli az orosz energiahordozók aránya a hazai felhasználásban, és a nukleáris fűtőelemek tekintetében is Oroszországtól függünk. Ez az uniós kitettség az eddigi, Oroszország elleni szankciók szövegezése során is megmutatkozott. A Bizottság már a 2022. március 8-i, REPowerEU című közleményében felvázolta, hogyan lehetne még jóval 2030. előtt függetlenedni az orosz energiaimporttól. Az Európai Tanács elfogadta ezt az irányt, májusig adva időt a Bizottságnak a részletes terv kidolgozására. (Ez jelent meg most.) Az első négy szankciós csomag nem tartalmazott az energiahordozókra vonatkozó korlátozást, míg az áprilisban elfogadott ötödik csomag is csak a legkevésbé jelentős importált tüzelőanyag, a szén esetében állapított meg behozatali tilalmat (idén augusztustól kezdődően). A hatodik szankciós csomagról, benne a kőolaj importjának tilalmáról még nagy viták zajlanak, elsősorban Magyarország és az EU között.
2. A REPowerEU Terv tartalma röviden
A terv négy pillér köré épül fel: energia-megtakarítás, az energia-beszerzési források diverzifikációja, a tiszta energiára való átállás felgyorsítása, illetve beruházások és reformok. A kivezetés határidejére nézve továbbra is a homályos „jóval 2030 előtt” megfogalmazás szerepel, évenkénti ütemezés nincs.
Az energiahatékonyság javítása érdekében a Bizottság még tovább növelné a Fit for 55 csomagban egyszer már megemelni javasolt, uniós szintű 2030-as energiahatékonysági célt, 9%-ról 13%-ra, ami jelentős beruházásokat tesz szükségessé az épületek, a közlekedés és az ipar területén. Rövid távú intézkedésként a Bizottság kampányt indít, hogy az embereket az energiafogyasztásuk csökkentésére ösztönözze. Olyan változtatásokra bátorít minket, minthogy télen fűtsük a lakást alacsonyabb hőfokra, nyáron pedig kevésbé hűtsük le, autózzunk takarékosabban, használjuk többet a tömegközlekedést, sétáljunk vagy biciklizzünk, kapcsoljuk le az éppen nem használt világítást és használjunk energiatakarékosabb berendezéseket. A fogyasztói szokások megváltoztatásától a Bizottság 5%-os csökkenést remél az olaj- és földgázfogyasztásban.
Az energia beszerzése terén a Bizottság segíteni fogja a tagállamok, Ukrajna, Moldova, Georgia (Grúzia) és a nyugat-balkáni államok önkéntes közös földgáz, LNG, hidrogén beszerzéseit új forrásokból (USA, Kanada, észak-afrikai és Öböl-menti arab országok, Azerbajdzsán), valamint az EU saját földgáz-kitermelését is növelni kellene. Egyes nukleáris és szenes erőművek leállítását későbbre kellene halasztani. A nukleáris energia terén a Bizottság segíti az alternatív fűtőelem-beszerzési források felkutatására vonatkozó tárgyalásokat. A Terv ugyanakkor egyáltalán nem tesz említést az újonnan épülő nukleáris erőművekről.
A tiszta átmenet felgyorsítása érdekében a Bizottság a jelenleg hatályos 32%-ról nem csak a Fit for 55 csomagban javasolt 40%-ra, hanem 45%-ra emelné a megújuló energiaforrások arányát a végső energia-felhasználásban 2030-ra. Ennek érdekében ez, a Tervhez mellékelt új stratégia elfogadásával jelentősen megemelné a telepítendő új napelemek mennyiségét (2025-ig 320 GW, 2030-ig 600 GW új napelemet telepítenének), és 2029-ig épület-méret szerint fokozatosan bevezetve kötelezővé tennék, hogy az új építésű házak tetejére napelemet szereljenek. A szélenergiának is jelentős szerepet szánnak, főleg a tengeri szélerőművek terén, de ez nem került számszerűsítésre. A hőszivattyúk terjedési sebességét megdupláznák, a következő 5 évben 10 millió új egységet telepítve. Jelentősen megnőne a zöld, azaz megújuló energiával termelt hidrogén felhasználása is: a Fit for 55 csomagban tervezett 5 millió helyett 10 millió tonnát termelnének belőle évente az EU-ban 2030-ra, és további 10 millió tonnát importálnánk a Mediterráneumból, az Északi-tengerről és (amint a körülmények lehetővé teszik) Ukrajnából. Ehhez a Bizottság nemzetközi partnerségeket építene. A közlemény utal rá, hogy a nukleáris energiával termelt hidrogénnek is lehet szerepe. A hidrogénhez ki kell építeni a szükséges szállító és tároló kapacitást. A biogáz, azaz a hulladékokból, szennyvízből, trágyából és növényi maradványokból kinyert metán termelését uniós szinten 35 millió m3-re javasolják növelni 2030-ig. További ösztönzőket fontolnak meg az elektromos és egyéb alternatív hajtású járművek gyorsabb terjedése érdekében. Ezen nagyszabású átalakításokhoz szükség van az EU gyártókapacitásának bővítésére (pl. a napelemek, hőszivattyúk terén), illetve az ehhez kellő munkaerő képzésére. Fel kell gyorsítani az engedélyezési eljárásokat, illetve az innovációt, az ipari alacsony kibocsátású és fosszilis energiától mentes gyártási folyamatok kifejlesztését. A megújuló energia fejlesztése számára fókusz-területeket (go-to area) jelölnének ki.
A REPowerEU Terv a Fit for 55 csomag már egyébként is jelentős beruházási igényét további 210 milliárd euróval növeli meg 2027-ig a Bizottság becslése szerint. Ez viszont megtérülne, hiszen jelenleg évi közel 100 milliárd eurót költ az EU orosz fosszilis tüzelőanyagok importjára. A Bizottság úgy véli, hogy a már korábban beazonosított, megvalósítandó energia-infrastruktúra projektek jelentős előrelépést jelentenek az energia-függetlenség felé, és ezt már csak korlátozott mennyiségű további beruházással kell kiegészíteni az áram, a földgáz és a kőolaj területén. A többlet-beruházási igény finanszírozásának elsődleges forrása a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) hitel-lábából még le nem kötött 225 milliárd euró, amely esetén akár a tagállamok közötti újraelosztás is felmerülhet, ha az eredeti kedvezményezett nem hívja le őket sürgősen. Az RRF már leosztott vissza nem térítendő támogatási lábát tovább 20 milliárd euróval bővítenék, amelynek forrását az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerében zajló többlet-kvótaértékesítés teremtené meg. E két forrás lehívásához a tagállamoknak ki kell egészíteniük az RRF terveiket egy REPowerEU fejezettel, amiket a Bizottságnak jóvá kell hagynia. Emellett a Bizottság lehetővé teszi a tagállamok számára más uniós támogatásaik e célra való átcsoportosítását. Egyes közvetlen uniós források, pl. az Innovációs Alap forrásainak kipályáztatását felgyorsítják a projektek mielőbbi megvalósulása érdekében.
Mivel az orosz energiahordozókról való leválás rövid távon hirtelen változó energiaárakhoz vezethet, a Bizottság fontosnak tartja, hogy az alacsony jövedelmű fogyasztókat megvédjék ennek hatásaitól. (Magyarországon ezt a feladatot a rezsicsökkentés látja el.) A Terv vázlatosan azzal is foglalkozik, hogy mi történne, ha Oroszország váratlanul megszakítaná a földgáz szállítását a téli hónapokra. Erre az esetre a Bizottság a tagállamokat szolidaritásra szólítja fel, hogy legalább a lakosságot, a távhő-szolgáltatást és a kritikus fontosságú üzemeket minden tagállamban működtetni lehessen.
3. Értékelés
A Terv elsősorban uniós szintű adatokat közöl. Így nem derül ki belőle, hogy Magyarországtól pontosan mennyit várnak el, illetve mennyi plusz uniós támogatást kap mindezért. Számos részletet kell még kidolgozni, és a jogszabályi keretek elfogadása is időigényes. Az emelt energiahatékonysági és megújuló energia-célokhoz való hozzájárulásunkat a magyar Kormány határozza majd meg a Nemzeti Energia- és Klímaterv 2023-2024-ben esedékes frissítése során.
A klímaváltozás elleni harc szempontjából nézve, a megújuló energia-cél és az energiahatékonysági cél emelése kedvező, de ezt ellensúlyozhatja, hogy a szénerőművek többet működnek (a szén kitermelése az EU-n belül is nagy mennyiségben zajlik, és a magas gázárak mellett olcsóbb áramtermelési forma). Így a Bizottság javaslata a klímacélon nem változtatna. A legfontosabb előrelépés az energiafüggetlenség jelentős erősödése, a fosszilis energiahordozók importjára költött összeg csökkenése lenne, amely üdvözlendő cél, még ha a hidrogén importjának bevezetésére tett javaslat némileg árnyalja is a képet. A jelentős állami beruházási hullám számos munkahelyet teremthet, az energiahatékonyságba való beruházások révén pedig csökkenhet az otthonunk, közlekedésünk fenntartására havonta költendő összeg. Fontos, hogy a Terv sikere nem csak az országokon, hanem az egyéneken is múlik, pl. a fogyasztói szokások terén mindenki hozzáteheti a maga részét a klímaváltozás elleni harchoz és az energiafüggőség csökkentéséhez is.