Az energiaközösségek jelenthetik a kiutat az energiaválságból?
07.22.2022
Szerző: Fanni Nyírő

Fontos szerepet kaphatnak az immár Magyarországon is szaporodó energiaközösségek nem csak a zöld átállásban, hanem a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedésben is. Azonban, hogy pontosan mekkora lesz ez a szerep, arról megoszlanak a vélemények. Az mindenesetre jól látszik, hogy mind a kormányzat, mind az energetikai szakma egyre inkább érdekeltté válik a létrehozásukban. Ráadásul a társadalom számára is kedvező folyamatról van szó, hiszen az energiabiztonság fokozódása mellett elősegítheti a hazai energiaszektor demokratizálódását is. Ezt a folyamatot igyekszik gyorsítani az újonnan alapított, az energiaközösségek és rugalmassági szolgáltatók érdekeit védő szakmai szervezet, a MERSZ.


Jelentős lendületet kaptak másfél évvel ezelőtt az energiaközösségek az Európai Uniós klímapolitikai jogszabályalkotásának hatására és immár a magyar villamosenergia törvény is lehetőséget ad energiaközösségek létrehozására. A magyar törvény alapján az energiaközösség olyan „szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában működő jogalany, amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem hogy a tagjai számára, vagy az energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy villamosenergia termelés, tárolás, fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül legalább az egyiket végzi.” Annak ellenére, hogy az energiaközösség még újdonságnak számít a hazai piacon, újabb és újabb projektek nyernek kormányzati támogatást, egyelőre még elsősorban európai uniós forrásokból. Ilyen projekt keretében a 8. kerületi Kazán Közösségi Házban lévő 11 szervezet 36 kWp napelemet telepített az épület tetejére, de Cigándon és Bábolnán is terveznek energiaközösségeket létrehozni. Mivel az energiaközösségek itthon gyerekcipőben járnak, ezért számos nyitott kérdés van még a működésükkel kapcsolatban, amelyről nincs konszenzus a piaci szereplők között sem. Annak érdekében, hogy a konszenzus megteremtődjön és az energiaközösségek könnyebben létrejöhessenek és hatékonyabban működjenek, idén július 21-én hivatalosan is megalakult a MERSZ, azaz a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége. A szervezet megalakulásának apropóján a Green Policy Center a MERSZ két képviselőjével, Zarándy Tamással, a Szövetség energiaközösségeket képviselő alelnökével és Ercsey Tamással, a Szövetség rugalmassági szolgáltató aggregátorokat képviselő elnökével beszélgetett.

Új szelek fújnak a hazai energiapolitikában?

Az energiaközösségek létrehozása abból a szempontból is pozitív kezdeményezés itthon, hogy mind a Kormány, mind a civil szervezetek támogatják. A Nemzeti Energiastratégia egyik célja, hogy 2030-ig Magyarország mind a 197 járásában legyen legalább egy energiaközösség. A szakértők szerint azonban még ennél is nagyobb áttörés várható, szabályozástól függően akár ezres nagyságrendben jelenhetnek majd meg addigra energiaközösségek. A rezsicsökkentés részleges megszüntetése valószínűleg még jobban ösztönzi majd az energiaközösségek létrehozását felhasználói szinten is, hiszen ezáltal adott esetben kisebb áramköltséggel kell majd szembesülniük a tagoknak. Zarándy Tamás elmondta, hogy például az önkormányzatok teljes kikerülése a rezsicsökkentés alól külön motiváló tényező lehet, mert nekik eleve kulcsszerepük van az ilyen közösségek létrehozásában. Az orosz gáz körüli bizonytalanság miatt pedig az energiafüggetlenedés igénye már háztartási szinten is felmerül. Ezért egyre inkább fel fognak értékelődni a földgáztól független megoldások, amelyek egyik eszköze, hogy a fogyasztók saját maguk termelik meg a szükséges energiát és azt energiaközösségek keretében megosztják egymással. Ercsey Tamás szerint korábban nem is rezsicsökkentésről, hanem inkább rezsivédelemről beszélhettünk, mivel az árszabályozás védte a magyar fogyasztókat az áremelkedéstől, mérséklték az inflációs hatást, az energiaközösségek is képesek ugyanezt a biztonságot adni, jóval kevesebb forrásból.

A háztáji megújuló energia forradalma

Húsz-harminc éve még nagy, jellemzően fosszilis és nukleáris erőművekben termelték meg a villamosenergiát, melyet az átviteli és elosztói hálózatokon keresztül juttatták el a fogyasztókig. Az ellátás egyirányú, de megbízható volt, a felhasználókat monopol szereplők látták el, hatóságilag megállapított szabályok és árak mellett. Miért kell(ett) ezen a látszólag egyszerű és eddig működő modellen változtatni, miért van szükség egyáltalán energiaközösségekre? A változtatást Zarándy szerint a környezetvédelmi mozgalmak indították el, amelyek egyre inkább a klímaváltozást okozó üvegházhatású-gáz-kibocsátás csökkentését követelték. Ennek, illetve a rendszerváltást követő ipari szerkezetváltásnak a hatására megkezdődtek az alternatív, alacsonyabb kibocsátású energiatermelésre irányuló fejlesztések. A nap-, szél-, és egyéb megújuló energiatermelési módok mára piaci alapon is versenyképesekké váltak, ami teljesen átalakította a villamosenergia szektor felépítését, emelte ki Zarándy Tamás. Ennek oka, hogy ezek a termelési módok (elsősorban a napenergia) kis – akár háztartási – méretben is gazdaságosak. Ebből következően míg 1990 körül mintegy tíz nagy erőmű látta el Magyarországot, ma több mint 140.000 „erőmű” üzemel, a háztetőkre szerelt napelemeket is beleértve. És míg korábban a villamosenergia-ellátás egyirányú volt, mára ez többirányúvá vált, amely új lehetőségeket, de kihívásokat is eredményezett. Egyrészt a fogyasztók így termelővé is váltak, és az ilyen termelő-fogyasztók (angolul prosumer-ek) körében felmerült az igény, hogy az általuk megtermelt, de éppen nem elfogyasztott energiát megosszák egymással. Az ilyen típusú együttműködési lehetőségből alakult ki az energiaközösség. A szakértő hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi szempontok mellett a koncepció fontos előnye, hogy a fogyasztók legalább részben saját maguk termelhetik meg a számukra szükséges energiát, így kivédhetik az energiaár növekedését. Emellett így lehetségessé válik egyéni szinten is kiváltani más energiahordozókat – például a földgázt -, ami különösen felértékelődött az orosz-ukrán háború miatt egyre inkább kiéleződő európai gázellátási válság fényében.

Nem a szigetszerű működés, hanem a rugalmasság a cél

A változások új kihívásokat is hoztak, meséli Ercsey Tamás, mivel a villamosenergia termelésnek és fogyasztásnak, kis egyszerűsítéssel, minden pillanatban meg kell egyeznie. A szakértő elmondta, hogy a szél- és naperőművekkel az a probléma, hogy a termelésük nagyon hektikus és előre kevésbé menetrendezhetők, mindig lesz a tervezésben „hiba”. A klasszikus, régi típusú erőműveknél ilyen jellegű „hibáról” nem beszélhettünk. A megújuló energiaforrások nagy része ugyanis erősen időjárásfüggő, ezért sokkal nagyobb mértékben lesz szükség a szabályozási képességre, hogy egyensúlyban tartsuk a rendszert. Ezért Ercsey Tamás szerint egyre inkább fel fog értékelődni a rendszer szabályozhatósága, rugalmassága, amit jelenleg főleg a nagy erőművi szereplők bevonásával oldanak meg. Mára a naperőművek terjedésével odáig eszkalálódott a probléma, hogy a rendszer egyensúlyban tartásáért felelős szereplő, a MAVIR Zrt. egyelőre nem enged több megújuló erőművet csatlakozni a rendszerre. Erre is megoldást nyújtanának az energiaközösségek, mert ahogy Zarándy Tamás fogalmaz, az energiaközösségek által mindenki számára előnyös szituáció alakul ki: a közösség tagjai közötti villamosenergia-megosztás jóval kevésbé terheli a villamos hálózatot, mintha a fogyasztók a hálózatról vásárolnának áramot, ami anyagilag is megéri a felhasználóknak, és kevesebb üvegházhatású-gáz, illetve egyéb környezetszennyező anyag kibocsátását eredményezi. Ezért véleménye szerint állami szinten sokkal ésszerűbb okoshálózati megoldásokat kell támogatni, mint pusztán a hálózatot bővíteni és erőműveket építeni. Nem az a megoldás, hogy korlátozni kell a naperőműves rendszerek csatlakozását a rendszerhez, hanem támogatni, ösztönözni kell, hogy az energiaközösségen belül használják el azt az energiát, amelyet a napelem megtermelt. Ezt a megoldást számos külföldi ország is alkalmazza: Németországban például az állam támogatja, ha a társasházak a saját maguk által termelt energiát fogyasztják el. Viszont, ha ennyire előnyös egy ilyen rendszer, miért nem függetlenedik teljesen a villamosenergia-hálózattól? A szakértők egyetértettek abban, hogy azért, mert a szigetszerű működés nem célja az energiaközösségeknek. Vagyis nem leválni akarnak a központi rendszerről vagy leváltani azt, hanem javítani a rugalmasságán, és alulról gyorsítani a villamosenergia elsődleges forrásainak zöldítésén. Ezért véleményük szerint az energiaközösségek a dekarbonizált alaperőművekkel (pl. atomerőmű) együttműködésben jelentenek jó megoldást a kibocsátás-mentes energiatermelésre.

Ki biztosítja a rugalmasságot?

Az energiaközösségek megfelelő működéséhez szervesen kapcsolódik az úgynevezett rugalmassági szolgáltatók, vagyis az aggregátorok munkája. A villamosenergia-rendszer kiegyenlítését korábban kizárólag erőművek végezték, ez azonban nem szükségszerű. Ercsey Tamás elmondta, hogy a kiegyenlítést termelői oldal helyett akár tárolókkal vagy fogyasztókkal, vagy országos hálózatok összekapcsolásával is támogathatják. Környezetei szempontból is előnyös, ha a fogyasztó felhasználása csökken ahelyett, hogy a környezetkárosító erőművek termelése növekedne, annak érdekében, hogy a rendszer egyensúlya fennmaradjon. Hozzátette, hogy már 40 évvel ezelőtt is létezett hasonló módszer, de ma már ez manuális, vonalas telefonhívás helyett automatizált okosmérők segítségével valósul meg. Ezt a folyamatot vezénylik le a nemrégen bejegyzett független aggregátorok, azon belül is a fogyasztói oldali szabályozást nyújtó aggregátorok. Ez a szolgáltatótípus a termelői, tárolói, illetve fogyasztói rendszerek rugalmasságával foglalkozik, ezzel a rugalmassággal kereskedik. Például egy energiaközösségi tároló rugalmasságát is segíthet hasznosítani, így az energiaközösségnek lehet partnere és szolgáltatója is. Ezzel a rugalmassággal az országos, rendszerszintű egyensúly megteremtéséhez járulnak közösen hozzá, megerősítve az ellátásbiztonságot, emelte ki a szakértő. Jelenleg 30 bejegyzett aggregátor működik Magyarországon, közülük a legaktívabbak már MERSZ-tagok, és többek beléptetése folyamatban van. Zarándy Tamás hangsúlyozta, hogy az iparág korábban rögzült gyakorlatával szemben ezeknek az új szereplőknek a működése teljesen új szemléletet igényel, amelynek kialakítása hosszú folyamat. Ezért a MERSZ amellett, hogy segít a fogyasztóknak energiaközösségek létrehozásában, az aggregátorokat is támogatja. A szakértő hozzátette, hogy egyelőre mind az államigazgatás, mind az iparág részéről pozitív visszajelzéseket kaptak céljaikat illetően.

A Green Policy Center is jó és támogatandó iránynak tartja az energiaközösségek elterjesztését. A zöldpolitikával foglalkozó szakmai műhely két projektje is támogatja ezt. Az egyikben Magyarország klímasemlegessé válásnak mikéntjére dolgoz ki hatásvizsgálatokon alapuló javaslatokat, amely során az energiaközösség, mint eszköz is számításba jön. A másik pedig a helyi közösségekkel ismertetni meg a zöld átalakuláshoz kapcsolódó lehetőségeket, mint pl. az energiaközösségek létrehozása. Ezzel kapcsolatban idén ősszel kezdődik egy előadássorozat, amelyről bővebb információkat a szervezet honlapján lehet majd találni.


Bérlői megújuló energia

A Berlinben futó „Mieterstrom” projekt arra a kihívásra keresi a megoldást, hogy hogyan lehet a közösségi megújuló energiát elhozni a bérlakásokba is. Ezen megoldás keretében a lakóközösség fog össze egy energetikai céggel az energiaközösség kialakítása érdekében. Ezen megoldás előnye, hogy nem kell hálózathasználati stb. költségeket használni, mivel a megtermelt energia nem hagyja el a lakóközösséget és így mindenképpen olcsóbb lehet az energia, mintha a hálózatból vásárolná a lakóközösség. A hátránya azonban szintén ebben rejlik, mivel az egész lakóközösségnek energiaszolgáltatót kell váltania, az esetleges felesleges energiát pedig a szolgáltató értékesíti, így közvetlen bevételt nem termel a közösségnek.

Feldheim, Németország első energiafüggetlen települése

A brandenburgi Feldheim települése már 2010 óta önellátó, ami az energiát illeti. Az eredeti projekt célja az volt 1995-ben, hogy a német újraegyesítést követően munkahelyeket teremtsenek a helyieknek, ezért először 4 szélturbinát telepítettek a településen. Azóta Feldheim saját energiarendszerrel, biogáz erőművel, távfűtéssel és energiatárolóval, illetve 55 szélturbinával rendelkezik, amelyből egy csakis a település lakóinak tulajdonában áll. A jelenleg üzemelő szélfarm évente 55 ezer, míg a napelempark 6 ezer háztartást lát el tiszta energiával, a biogáz üzem pedig a környék 30 gazdálkodójának teremt biztos bevételt.

* A német jógyakorlatok megismerésére a német szövetségi külügyminisztérium „Innovation in Environmental and Climate Protection in Germany” tanulmányútja keretében volt lehetősége a Green Policy Center szakembereinek 2022 májusában.

Kapcsolódó bejegyzések

 

Tippek fenntarthatóbb nyaraláshoz

Tippek fenntarthatóbb nyaraláshoz

Bár a klímaváltozás és az energiaár-válság miatt több országban is a vasútközlekedés támogatásával segíti polgárait a kormányzat, Magyarországon még várat magára egy hasonló kezdeményezés. Ennek ellenére mi is tudunk ügyelni arra, hogy fenntarthatóbb és klímabarátabb legyen az idei nyaralásunk. Ehhez az alábbi írásunkban igyekszünk pár tippet adni!

Mióta ciki takarékosnak lenni?

Mióta ciki takarékosnak lenni?

A klímaválság már eddig is, az egyre fokozódó energiaválság pedig még inkább arra kényszerítheti a fogyasztókat, hogy átgondolják az energiához és annak fogyasztáshoz való viszonyukat. Ez a kérdés a rezsicsökkentés csökkentésével Magyarországon is egyik pillanatról a másikra húsbavágó kérdéssé vált. Mégis az erről való értelmes párbeszédet hazánkban beárnyékolják a takarékossági praktikákat cikinek, nevetségesnek beállító hangok. Miközben már nem az a kérdés, hogy át kell-e gondolnunk energiafogyasztási szokásainkat, hanem hogy ezt magunktól, időben tesszük-e meg, vagy a külső körülmények kényszerítik ki drasztikusabb formában.

Zöld lámpa az ambiciózusabb uniós klímapolitikai lépések előtt – Az EU Környezetvédelmi Tanácsa támogatta a Fit for 55 csomag elemeit

Zöld lámpa az ambiciózusabb uniós klímapolitikai lépések előtt – Az EU Környezetvédelmi Tanácsa támogatta a Fit for 55 csomag elemeit

Majdnem egy éves tárgyalásokat követően a tagállamok környezet- és klímavédelemért felelős minisztereit tömörítő Tanácsa megállapodott az unió új klímavédelmi céljainak konkrét megvalósítását tartalmazó Fit for 55 csomag számos eleméről. Nagy eredmény ez a francia soros elnökségnek és nagy megkönnyebbülés az EU soros elnökségét pénteken átvevő Csehország számára. A magyar kormány azonban korábbi tárgyalási álláspontjához képest nem igazán lehet elégedett. A Green Policy Center gyorselemzése.