Mióta a Kormány bevezette a rezsicsökkentést 2013-ban, azóta zajlik Magyarországon egy politikai felhangoktól, indulatoktól sem mentes vita arról, hogy a lakossági áram és gázszolgáltatás árának növelése megfelelő eszköz-e az energiahatékonyság és a kibocsátás-csökkentés ösztönzésére, vagy egy értelmetlen népnyúzás, mert az energia árrugalmassága alacsony és a fogyasztók akkor is ugyanannyit vesznek belőle, ha nő az ára? Noha a rezsicsökkentés átalakításának bejelentése óta eltelt idő még túl rövid ahhoz, hogy egyértelműen eldöntsük ezt a kérdést, a 2022. júliusi áramfogyasztási adatok elemzése érdekes bepillantást enged a mögöttes folyamatokba. Egyértelműen látszik, hogy a magyarok elkezdtek takarékoskodni. Alább ezt a rövid folyamatot tekintjük át, illetve adunk néhány tippet a fogyasztás csökkentéséhez.

A Kormány 2022. júliusának közepén jelentette be, hogy a magas világpiaci energiaár miatt kénytelen hozzányúlni a rezsicsökkentés 2013 óta kőbe vésettnek számító áraihoz és szabályaihoz. Az azóta megismert részletek szerint a lakossági áram és földgázellátás ára sávossá vált augusztus 1-től, azaz az országos átlag fölötti fogyasztás kilowattóránkénkénti, köbméterenkénti ára jelentősen magasabbá válik. A nagypiaci árnál még mindig olcsóbb felső sáv árszintje áram esetén közel duplája, gáz esetén közel hétszerese a „rezsicsökkentettnek”. Ez egyrészt csökkenti az államkasszára az energiaszolgáltatók veszteségeinek kompenzálása miatt nehezedő terheket. Másrészt pedig a fogyasztás csökkentését is ösztönzi, ami a beszerzési oldalon tapasztalt bizonytalanságok fényében fontos, illetve uniós szinten is elvárás a gázfogyasztás 15%-os csökkentése (egyelőre önkéntesen).

A legérdekesebb a gázfogyasztás változásának megismerése lenne, ahol az áremelkedés és az ellátásbiztonsági kockázat is nagyobb. Ennek tendenciára viszont csak akkor lesz rálátásunk, amikor már javában tart a fűtési szezon. A nyári lakossági fogyasztás minimális, leginkább főzésre, melegvíz-ellátásra koncentrálódik.

A július havi áramfogyasztási adatok azonban már elérhetővé váltak a MAVIR honlapján. A hónap első felében még nem kezdődött meg a takarékoskodás, a bejelentést követő időszakban úgy tűnik, hogy sokan nem vártak a részletszabályok megjelenésére, hanem máris elkezdték visszafogni a fogyasztásukat. Az adatok szerint a magyar villamosenergia-rendszerben mért áramfelhasználás idén júliusban 5,6%-kal maradt el az egy évvel ezelőttitől, amihez fogható mértékű visszaesést utoljára a COVID miatti lezárások bevezetésekor láthattunk. A fogyasztás hónapon belüli alakulását figyelve látható, hogy a csökkenés az utolsó héten volt a legnagyobb: az országos áramfogyasztás 8,7%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Ebben az eredményben vélhetően a magas nagykereskedelmi energiaáraktól motivált ipar is szerepet játszott, hiszen már a júniusi (-3,5%) és a július eleji (az 1-24-e közötti időszakra nézve -4,6%) adatok is visszaesést mutattak a tavalyihoz képest. Ugyanakkor az ipari termelés júniusban még 1,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, így az áramfogyasztás visszaesését nem a termelés visszafogásával érték el (legalábbis az iparágak nagyobb részében nem történt ilyen).

Mint a portfolio.hu cikke részletesen bemutatja, a nagy csökkenést mutató fogyasztási adatot két dolog árnyalja. Az átlaghőmérséklet júliusban 0,1 °C-kal, júliusban 0,2 °C-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, ami kisebb hűtési igényekkel jár. Másrészt, az adat nem tartalmazza a háztartási napelemek által megtermelt energiát, amelynek mennyisége évről évre jelentősen növekszik. (Naptári hatás ugyanakkor nem zavar be.) Ennek fényében a valós visszaesés kisebb lehet, de így is figyelemre méltó, pláne, hogy a lakosság reakciója csak fél hónapot érintett.

Tehát valószínűsíthető, hogy az áramfogyasztás mérséklésére (és háztartási méretű napelemekkel való kiváltására) a lakossági szektorban is motiválóan hat a magas áramár. A hírek szerint, mióta a bejelentésre kerültek az új árak, ugrásszerűen nőtt a napelemek iránti lakossági kereslet. A cégek részéről már az nagypiaci energiaárak növekedésének tavaly őszi kezdete óta tart a fokozott beruházási kedv, ehhez csatlakozott most a lakosság is. Emellett a felhasználók minden más menekülési lehetőséget is igyekeznek igénybe venni: megugrott a tűzifa, a kályhák és kazánok iránti kereslet is. A vásárlási szándék ilyen hirtelen változása, amire a kereskedők nem tudtak készletekkel felkészülni, meghosszabbítja a várakozási időket.

Ahogy arról korábban is írtunk, a felesleges energiafogyasztást, a pazarlást ma már nem csak a bolygó megmentése, de a saját pénztárcánk kímélése érdekében is abba kell hagynunk. Az alábbiakban felsorolunk néhány könnyen alkalmazható módszert ehhez.

1. Figyeljünk oda a pazarlásra: ha épp nem vagyunk a szobában, kapcsoljuk le a villanyt, ha épp nem nézzük a tévét, kapcsoljuk ki, ne hagyjuk hosszan nyitva a hűtőajtót!
2. A készenléti mód helyett érdemes teljesen kikapcsolni az elektromos eszközöket – készenlétben is van fogyasztásuk.
3. Használjunk energiatakarékos eszközöket: az energiahatékony izzók ma már olcsón beszerezhetőek, de a régi hűtő, mosógép stb. energiahatékonyabbra való cseréje is megfontolandó.
4. A fűtés egy °C-kal való lejjebb tekerése nagyjából 6%-kal csökkenti a fűtési energiahasználatot, ami az épületek fogyasztásának 70%-át kiteszi. Ugyanezen okból nyáron is érdemes kisebb mértékben lehűteni a lakást.
5. Ne felejtsük el rendszeresen, egy-két évente karbantartani a fűtésrendszert, a bojlert! A karbantartás elmaradása csökkenti a hatékonyságukat, így ezek a beavatkozások megtérülnek.
6. Csak azt mossuk ki, ami tényleg piszkos (pl. csak azért, mert valami hosszan állt a szekrényben, még nem kell kimosni használat előtt), azt is lehetőség szerint alacsony hőfokon.
7. Csak annyi vizet forraljunk fel, amit el is használunk!
8. Az elektromos főzőlap még kikapcsolás után is forró 5-10 percig, ezt az energiát is igyekezzünk felhasználni.
9. Kerüljük a nem feltétlenül szükséges energiahasználó tevékenységeket, pl. ne használjunk szárítógépet!

Akinek pedig van lehetősége beruházni, az igyekezzen javítani az otthona energiahatékonyságán szigeteléssel, nyílászárócserével, az épület energiaellátásának korszerűsítésével. Utóbbi terén jó lehetőség a hőszivattyúk alkalmazása, amelyekre továbbra is elérhető a kedvezményes áramárat adó H-tarifa. A napelemek, napkollektorok telepítése is egy jó lehetőség, előbbiekhez az idei évre újabb állami támogatási pályázat megjelenése várható.  A gázról fás, szenes kályhára, kazánra való váltást viszont a hosszú távú klíma- és levegőtisztasági célok, illetve a mindennapi begyújtás kényelmetlensége miatt nem legjobb ötlet, még ha az idei fűtési szezonon át is segít.

A beruházások tervezéséhez mindenképp javasolt szakmai segítséget kérni Tanácsadás elérhető pl. a RenoPontokon, ahol minden anyagi és technikai kérdésre válaszolnak, vagy magunk is kereshetünk energetikus szakértőt