ENSZ klímakonferencia – Egyensúlykeresés a finanszírozás és az ambíció között
10.31.2022
Szerző: Tibor Schaffhauser

A héten kezdődik az ENSZ 27. éves éghajlatvédelmi klímakonferenciája, a COP27 Egyiptom elnökletével. Az „Afrikai COP”, ahogy a fejlődő országok illetik a konferenciát, komoly kihívások előtt áll: egyszerre kell növelnie a kibocsátás-csökkentési ambíciót, hogy tarthatók legyen az éghajlati célok és megőrizze a reménysugarat a kis szigetországoknak a túlélésre, valamint meg kell felelnie a fejlődő országok hatalmas pénzügyi elvárásainak is. Vajon sikerül-e az egyiptomi elnökségnek mindegyik fél számára elfogadható egyezségeket tető alá hoznia és milyen szerepe lesz mindezekben az Európai Uniónak?


Bár mostanában leginkább az energiaár-válsággal vagyunk elfoglalva, a klímaváltozás okozta kihívásokat továbbra sem szabad elfelejtenünk. Ezért is érdemes most az egyiptomi Sarm es-Sejkre figyelnünk, ahova az ENSZ közel 200 országának küldöttjeit várják, hogy a következő két hétben a nemzetközi klímapolitikai legégetőbb kérdéseiről egyeztessenek. Égető kérdésből pedig akad bőven; idén már mindannyian a saját bőrünkön érezhettük a klímaváltozás negatív hatásait, elég csak a nyári aszályokra és erdőtüzekre gondolnunk, vagy az 1500 emberéletet követelő és 30 milliárd dollárnyi kárt okozó áradásokra Pakisztánban.

Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó téma a következő hetekben pont ezekkel, az úgynevezett Veszteségekkel és Károkkal lesz kapcsolatos. Az ENSZ éghajlatváltozási tudományos tanácsadó testülete, az IPCC szerint a klímaváltozás a jövőben 3,3-3,6 milliárd ember életét és megélhetését veszélyezteti. A klímaváltozás hatványozottan érinti a legszegényebb néprétegeket, mivel ők sokkal kevésbé tudnak annak negatív hatásaihoz alkalmazkodni; a fejlődő országok ezért is követelnek egy új pénzügyi alapot a klímaváltozás okozta károk megtérítésére. Mivel a fejlődő országok általában kevesebb üvegházhatású-gázt bocsájtanak ki, mégis érinti őket a klímaváltozás ezért a „klímaigazságosság” és a fejlett országok „történelmi felelőssége” miatt ezt az új alapot szerintük a fejlett országoknak kell forrással feltöltenie. Arról azonban, hogy mekkora összeg is lenne elegendő, megoszlanak a vélemények;

a számítások 1-1,8 billió és 5,6 billió dollár közti várható kárról szólnak 2050-ig.

Az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió és tagállamai eddig elleneztük egy külön pénzügyi alap felállítását, attól tartva, hogy megalkotása esetén nem lesz később határa a fejlődő országok pénzügyi követeléseinek. A tárgyalásokon utaltunk arra is, hogy már van létező fóruma a témának az ENSZ alatti tárgyalások során, illetve vállaltuk, hogy évi 100 milliárd dollárt mozgósítunk a fejlődő országok klímavédelmi törekvéseinek támogatására. Mivel ezt a célt eddig még nem sikerült teljesítenünk, a fejlődő országok egyelőre bizalmatlanok a fejlettek irányába.

A bizalom visszaépítése miatt több európai tagállam már ajánlott fel forrásokat a Veszteségek és Károk kezelésére, valamint fejlett országokként vállaltuk, hogy megduplázzuk az alkalmazkodásra felajánlott forrásokat. Továbbá terveket dolgozunk ki a 100 milliárd dolláros cél elérésére, illetve megkezdtük a tárgyalásokat az új hosszú-távú klímafinanszírozási cél meghatározására is. Az EU és tagállamainak álláspontja szerint azonban az állami források önmagukban nem lesznek elegendők a klímaváltozás megfékezésére, ezért javasoljuk a tárgyalások megkezdését arról, hogyan lehet a globális pénzügyi folyamatokat is összhangba hozni a 2050-es klímasemlegességi célokkal. Az, hogy ez a téma napirendre kerül-e, vagy a fejlődő országok csak figyelemelterelésként tekintenek rá, még nyitott kérdés.

Ahogy az is, hogy a kis szigetországoknak mekkora esélyük van a túlélésre. Ha nem tudjuk a globális átlaghőmérséklet emelkedését 1,5°C alatt tartani, úgy több ilyen ország is elmerülhet a tengerben, így számukra valóban élet-halál kérdése, hogy minél ambiciózusabb kibocsátás-csökkentés. Az elmúlt héten az ENSZ környezetvédelmi és az éghajlatváltozási szervezete is kiadta a maga helyzetértékelését arról, hogyan is állunk a klímaváltozás elleni harcban. Míg a tavalyi klímakonferenciát követően optimisták lehettünk az ott bejelentett új vállalások miatt, a legújabb elemzések szerint a megvalósítás tekintetében már egyáltalán nem állunk ilyen jól; a nagy kibocsátók közül csak az EU és az USA csökkentették a kibocsátásaikat, miközben azok globálisan új rekordot értek el. További aggodalomra adhat okot az is, hogy még ha a jelenlegi vállalások maradéktalanul teljesülnének, úgyis 2,8°C körüli melegedésre számíthatunk századunk végéig.

Az EU és tagállamai számára ezért is kiemelkedő jelentőségű a 2030-ig szóló kibocsátás-csökkentési munkaprogram alatti előrelépés a COP27 során, hogy minél hamarabb minél ambiciózusabb klímapolitikai lépéseket fogalmazzanak meg a világ országai. Ez nem csak a kis szigetországok túlélése miatt fontos, de ha kordában tudjuk tartani a klímaváltozást, úgy annak negatív hatásai kevesebb veszteséget és kárt okoznak, aminek megtérítésére pedig kevesebb forrást kell mobilizálnunk. Mint látjuk, minden mindennel összefügg, ezért is lesz nehéz helyzetben az egyiptomi COP elnökség a következő két hétben.

A tárgyalásokat a Green Policy Center szakértői a helyszínen kísérik végig támogatva az EU tárgyalóinak munkáját.


A cikkben szereplő képeket a Climate Outreach projekt bocsájtotta rendelkezésünkre.

Kapcsolódó bejegyzések

 

Klímaváltozás és Biztonság Magyarországon – eredménybemutató konferencia

Klímaváltozás és Biztonság Magyarországon – eredménybemutató konferencia

A klímaváltozás milyen negatív hatásaira kell felkészülnie hazánknak és melyek azok, amelyek biztonsági kihívásokká válhatnak, amennyiben nem kezeljük őket időben? Ezekre a kérdésekre igyekeztünk választ adni a „Klímaváltozás és biztonság Magyarországon” című projektünk eredménybemutató konferenciáján.

Az Európai Parlament megálljt int a zöldrefestésnek

Az Európai Parlament megálljt int a zöldrefestésnek

Az Európai Parlament január közepén zöld jelzést adott egy irányelvre, amely javítani fogja a termékek címkézését és betiltja a megtévesztő környezeti állítások használatát a jövőben. Mit is takar azonban ez az irányelv és mi a jelentősége?

A klímaváltozás elleni küzdelem anyagilag is megéri és még pénz is lenne rá

A klímaváltozás elleni küzdelem anyagilag is megéri és még pénz is lenne rá

Az egyik legnagyobb európai zöld szervezet, a CAN Europe friss tanulmánya megerősíti azt a korábban már több hazai elemzés által is kimutatott eredményt, miszerint a Párizsi Megállapodás klímacéljainak elérése összességében pénzben kifejezhető hasznot is hajt a társadalomnak. Ezt összevetve a Green Policy Center elérhető pénzügyi forrásokról készült 2023-as elemzésével – amely bőségesen tárt fel uniós és hazai, klímavédelemre fordítható forrásokat – elmondható, hogy az erősebb fellépés további halogatásával csak magunknak ártunk, gazdaságilag is. Lássuk, miért!