Klímasemleges bankolás Magyarországon – lemaradva, de nem kimaradva
11.03.2022
Szerző: Vendegszerzo

A magyar bankok nincsenek felkészülve a klímaváltozáshoz köthető pénzügyi kockázatok teljeskörű kezelésére, de sokan elérték azt a fejlettségi szintet, amely elegendő a klímasemlegesség melletti elköteleződésre. Habár az akadályok első ránézésre jelentősnek tűnnek, a nemzetközi kezdeményezések és legjobb gyakorlatok itthon is alkalmazhatóak – a tehetetlenség csupán illúzió.


A klímasemleges bankolás a fenntartható pénzügyek egy különleges változata, amely épít az eddigi „zöld” gyakorlatokra, de annál többet is jelent. Magában foglalja az átállási kockázatok minimalizálását és áttételesen a fizikai kockázatok mértékét is csökkenti. A klímasemlegesség elérését üzleti lehetőségnek tekinti, de figyelembe veszi a társadalmi és környezeti igényeket is, ezáltal az üzleti modell szívében a profitmaximalizálás mellett a klímacélok érvényesítése is prominens szerepet kap. A klímasemleges bank felelőssége a proaktív és tudatos, konkrét célhoz – a párizsi éghajlatvédelmi egyezményhez – kötött  gazdaságzöldítés támogatása.

A banki gyakorlatok, felügyeleti szabályok és nemzetközi best practice is kialakulóban vannak, ezért a klímasemleges bankolás hazai valóságáról kevés megbízható információra támaszkodhatunk. Az egyértelmű, hogy a pénzügyi felügyelet szerint a hazai bankok javarészt épp csak elkezdtek foglalkozni a klímaváltozással, néhány kivételtől eltekintve érdemi előrelépés még nem történt a piacon. Az elkerülhetetlen paradigmaváltás még a magyar bankok előtt áll.

Ez azonban nem magyar sajátosság. Az Európai Központi Bank felügyelete alá tartozó bankcsoportok korábban kezdték el integrálni az éghajlatváltozás okozta kockázatokat, fenntarthatósági szempontból fejlettebbé váltak a hazainál. Összességében azonban a legtöbb bank még itt is korai stádiumban van. Ahogy hazánkban, úgy az eurózónában sincs jelenleg a klímaváltozás pénzügyi következményeire teljesen felkészültnek címkézhető hitelintézet. A hazai bankszektor lépéshátrányban van, de nincs behozhatatlan lemaradásban.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank: Zöld Pénzügyi Jelentés 2022; European Central Bank: The state of climate and environmental risk management in the banking sector

A klímasemleges bankolás azonban erőteljesebb szerepet kap az eurózónában, hiszen a legfrissebb elemzések arra jutottak, hogy a legnagyobb, nemzetközileg aktív bankcsoportok nagyjából 80%-a tűzött ki klímasemlegességi célokat. Tehát amíg a felügyeletek a prudens klímakockázat-kezelés szemszögéből felkészületlennek tartják a bankokat itthon és egész Európában (helyesen), addig az üzleti stratégia fenntarthatóságának tovább építésében az euróövezeti intézmények folyamatosan haladnak előre, míg hazánkban csupán néhány bank kötelezte el magát ezidáig.

Ez tehát azt jelenti, hogy a magyar bankok – kockázati szemszögből vett – alacsony szintű felkészültsége nem lehetetleníti el a klímasemleges bankolás bevezetését, sőt lehetővé teszi a felzárkózást az eurózóna nagybankjaihoz. Hosszú távon a klímasemlegesség eléréséhez biztosan konvergálnia kell az üzleti- és kockázati megfontolásoknak, tehát idővel azok a bankok lehetnek sikeresek, amelyek összehangoltan tesznek eleget a klímacélokkal összeforrott üzleti érdekeknek, valamint a felügyeletek által megkövetelt átalakításokat is alkalmazzák. Magyarországon a bankok egy része már lefektette azokat az alapokat, amelyre klímasemlegesség épülhet. Például, a bankok kétharmada nevezett ki klímakockázatokért felelős vezetőt és több bank alakított ki zöld hitelezési keretrendszert. Azok az intézmények, ahol van fenntarthatóságért felelős vezető, a döntéshozók kapnak naprakész információkat és képzést, a stratégiai tervezésben megjelenik a klímaváltozás és a társadalom arra adott reakciója, alapvetően már képesek realisztikus fenntarthatósági célokat meghatározni.  Az utóbbi években számos magyar bank a zászlajára tűzte a fenntarthatóságot és ezek az intézmények közül kerültek ki azok, amelyek a következő „evolúciós lépcső” előtt állnak.

Forrás: saját ábra

Minden szinten találunk magyar bankot, de az első lépcsőfok már rövid távon is tarthatatlanná válik, ha másért nem is, de legalább a szabályozói nyomás miatt egyre inkább minimalizálódik a „várjunk, és meglátjuk” stratégiát alkalmazó bankok száma. A hazai bankok nagy része a szilárd alapok lefektetésén dolgozik, amelynek organikus következménye az elköteleződés, tehát a nemzetközi klímasemlegességi kezdeményezésekben való részvétel (például Race to Zero, Net Zero Banking Alliance, Collective Commitment to Climate Action). A jelenleg legmagasabb fokozat pedig komoly kihívást jelent, ezért csupán egy-két magyar intézmény tett konkrét lépéseket, hogy a klímasemleges bankolás kerüljön a mindennapi működés középpontjába. Például a belga KBC csoport – és ezzel együtt a magyar leányvállalata, a K&H bank – nem csak vállalta, hogy összhangba hozza üzleti tevékenységét a párizsi klímacélokkal, de konkrét célkitűzéseket is nyilvánosságra hozott.

A klímasemlegesség eléréséhez azonban teljeskörű szemléletváltásra és innovatív megoldásokra van szükség. Ahogy a nemzetközi klímapolitikában is megfigyelhettük, nem könnyű hosszú távú célokat kitűzni, de nagyságrendekkel könnyebb, mint azokat megvalósítani. Az egyik kulcsfontosságú lépés a klímasemlegességhez vezető úton a finanszírozott kibocsátások felmérése, megbecslése. Az MNB korábbi felmérése alapján 2021 végéig csupán egy magyar bank nyilatkozott úgy, hogy felmérte bizonyos hitelportfóliók finanszírozott kibocsátását. Bár azóta több banknál is van előrelépés, egyetlen magyar bank sem hozta még nyilvánosságra a „scope 3” emissziós adatait.

Legtöbbször az adat probléma a “bűnbak”. Azonban az utóbbi években az adathiányok enyhültek, ma már kisebb erőforrás befektetéssel is megbecsülhetővé váltak a banki finanszírozás által okozott közvetett ÜHG kibocsátások. Az egyik legnépszerűbb megoldás a PCAF (Partnership for Carbon Accounting Financials) által készített „globális ÜHG számviteli és jelentési szabvány a pénzügyi ágazat számára”.

Ez a pénzügyi intézmények által koordinált kezdeményezés részletesen kidolgozott, tudományos alapokon nyugvó módszertant kínál, amely használatával többek között a vállalati hitelek, jelzáloghitelek és projekt hitelek ÜHG kibocsátása is meghatározható. A kalkulációhoz szükséges adatokat pedig bizonyos esetekben a bankok maguk be tudják szerezni (például nagyvállalati hitelek esetén) vagy meg tudják becsülni külső adatok használatával (például KKV hitelek esetén). Ehhez ingyenes adatbázist is biztosít a PCAF, amely a „kibocsátási tényezőket” tartalmazza az Európai Unió minden országában (beleértve Magyarországot is).

A kibocsátási tényező, más néven emissziós faktor vagy karbon intenzitás megmutatja, hogy egy gazdasági tevékenység mennyi ÜHG-t bocsát ki egy egységnyi GDP vagy pénzösszeg előállításakor. A kibocsátási tényezők hiánya vagy pontatlansága okozza a bankok számára az egyik legnagyobb adat kihívást. De például a PCAF ingyenes adatbázisból megtudhatjuk, hogy egy BB energetikai besorolású, 100 négyzetméteres, több családos lakóingatlan az adott energiamix mellett körülbelül 2.22 tonna széndioxid ekvivalens kibocsátást generál évente, tehát az ezt 80%-ban hitelező bank finanszírozott kibocsátása 1.78 tonna.

Forrás: Partnership for Carbon Accounting Financials (PCAF): European building emission factor database

Összesítve teljes portfóliók finanszírozott kibocsátása mérhetővé válik: például, többek között ezeket az adatokat is felhasználva a Magyarországon is aktív Erste Bank Csoport arra jutott, hogy az 53.3 milliárd eurós jelzáloghitel állományának szén-dioxid ekvivalens kibocsátása 2.5 millió tonna évente, karbon intenzitása pedig 46 gramm szén-dioxid ekvivalens eurónként. Ezen információ birtokában a bankok képesek terveket kidolgozni arra, hogy milyen ütemben és módon csökkentik finanszírozott kibocsátásaikat, hogy elérjék a klímasemlegességet.

A klímasemlegesség elérése pedig több szempontból is elkerülhetetlen. Egyrészt, a globális klímacélok figyelembevételével, uniós szinten és Magyarországon is törvény írja ezt elő. Másrészt, a klímaváltozás és környezeti romlás okozta pénzügyi kockázatok materiálisak szinte minden bank számára. Harmadrészt, a reálgazdaság zöld átállása stratégiai jelentőségű üzleti lehetőség a bankszektornak is. Végezetül pedig – de talán még inkább elsősorban – a klímasemlegesség az egyetlen forgatókönyv, amely élhető bolygóhoz vezet a következő generációk számára.


Fejes Tibor

fenntartható pénzügyi tanácsadó, klímakockázati szakértő, bankfelügyelő, közgazdász

tibor.fejes@greenpolicycenter.com


Kapcsolódó bejegyzések

 

Háború, energiaválság, infláció – most (nem?) jön el a net-zero banking ideje?

Háború, energiaválság, infláció – most (nem?) jön el a net-zero banking ideje?

Bár félő volt, hogy a háború és a makrogazdasági nehézségek mellett háttérbe szorul a környezeti fenntarthatóság a hitelintézetek között, immár a globális bankrendszer közel 40 százaléka vállalta nyilvánosan, hogy portfolióját fokozatosan klímasemlegessé teszi. Az európai anyavállalattal rendelkező hazai bankok egy része csoportszinten érintett a nagy változásokban, a hazai székhelyű intézetek még nem léptek – eddig.

A Magyar Nemzeti Bank és a hazai pénzpiacok szerepe a klímaváltozás elleni fellépésben – beszélgetés Gyura Gábor fenntartható finanszírozásért felelős főosztályvezetővel

A Magyar Nemzeti Bank és a hazai pénzpiacok szerepe a klímaváltozás elleni fellépésben – beszélgetés Gyura Gábor fenntartható finanszírozásért felelős főosztályvezetővel

Egy olyan országban, mint Magyarország, amely ennyire kitett a klímaváltozásnak, evidens volt, hogy a Magyar Nemzeti Banknak is kell, hogy legyen a klímaváltozás elleni fellépésben teendője, ezért viszonylag korán felkerült a térképünkre a téma – mondta Gyura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank fenntartható finanszírozásért felelős főosztályvezetője a KLíMA – Zöldpolitikai Percek podcast beszélgetése során.