Kulcsüzenetek és javasolt célértékek Magyarország klíma- és energiapolitikájának újragondolásához
04.26.2023
Szerző: Koczóh Levente András

A Green Policy Center a MIRROR projekt keretében modellezéssel alátámasztott javaslatokkal igyekszik elősegíteni Magyarország felkészülését hazánk Nemzeti Energia- és Klímatervének 2023-ban esedékes felülvizsgálatára. Az alábbiakban a legfontosabb üzenetek és a Magyarország számára javasolt célértékek, illetve az ágazati szakpolitikai javaslatok felsorolása látható.


Kulcsüzenetek és javasolt célértékek

1) A 2021-2027. közötti időszak uniós forrásaiból már betervezett beruházások, valamint a magas energia- és széndioxidkvóta-árak hatására piaci alapon megvalósuló beavatkozások eredményeként Magyarország elérheti a ma hatályos 2030-as kibocsátási célját. Ugyanakkor a 2050-es klímasemlegességi célt ezen a pályán haladva még csak megközelíteni sem sikerülne. Vagyis a jelenlegi középtávú 2030-as cél nem biztosítja a saját magunk által kitűzött hosszútávú cél elérését, annak emelésére van szükség.

2) A 2030-ra jelenleg érvényes hazai megújuló energia cél teljesülése kérdésesnek tűnik, míg az energiahatékonysági cél vélhetően nem teljesül. Így ezeken a területeken biztosan további lépésekre, szakpolitikai beavatkozásokra van szükség.

3) Az Európai Unió megemelt 2030-as céljának fényében modelleztük ezen új elvárások Magyarországra gyakorolt hatását. Ez egy jóval erőteljesebb klímapolitika által vezérelt pályát jelez előre, a jelenlegi terveknél sokkal gyorsabb előrehaladással a 2030-ig tartó időszak tekintetében. A megemelt 2030-as ambíciószintekkel kiegyensúlyozottabb pályán érhető el a 2050-es klímasemlegességi cél.

4) A magyarországi kibocsátás-csökkentési pályára a legerősebb hatást az energiahatékonyságra és megújuló energiára vonatkozó új uniós elképzelések gyakorolják.

5) A finanszírozás tekintetében a 2023-2030-as időszakra nagyságrendileg 10.600 milliárd Ft értékű, még le nem kötött, klímacélra használható uniós és hazai forrásáll rendelkezésre. Ezek hatékony, a hosszútávú klímacélokat is szolgáló felhasználása nemzetstratégiai kulcskérdés, és soha vissza nem térő alkalom nem csak a klímapolitika, hanem hazánk hosszútávon is fenntartható társadalmi és gazdasági működése szempontjából.

Vizsgálataink alapján az alábbi nemzeti célértékek vállalását és teljesítését javasoljuk a Nemzeti Energia és Klímaterv frissített változatában:

– 2030-ra nettó 60%-os kibocsátás-csökkentés az üvegházhatású gázok terén, 1990-hez képest

– 2040-re nettó 85%-os csökkentés, szintén 1990-hez képest

– 30%-os megújuló energia részaránya Magyarország végsőenergia-fogyasztásában,

– 6,5% energiahatékonyság javulás Magyarország végsőenergia-felhasználásában a 2020-ban készült uniós referencia-forgatókönyvhöz képest.

A nemzetgazdasági szintű kibocsátás-csökkentési cél elérését nagyban segíti, ha szektorális szintű vagy egyéb alcélok is kitűzésre kerülnek. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy az egyes szereplők számára világosabbá válik, mi a szerepük és felelősségük a közös cél elérésében. Ezért ebben az irányban folytatni kell a munkát.

E célok elérése reálisan teljesíthető növekvő ipari termelés mellett is, bár kétségkívül jelentős erőfeszítést és elkötelezettséget igényel. Ugyanakkor az eddigi kibocsátás-csökkentési eredményeink, a 2050-es klímasemlegesség cél magas társadalmi támogatottsága (93,6%), a szükséges beavatkozások társított előnyei (energiaszuverenitás, jobb életminőség, természeti értékek megőrzése stb.), illetve hazánk hosszútávú fenntartható, és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást biztosító működésének igénye erre jó alapot kínál. Az alábbiakban a Green Policy Center által megtenni javasolt legfontosabb intézkedéseket foglaljuk össze.

42 javaslat a megemelt 2030-as magyar klímacélok elérésére:

7 javaslat az épület-szektor fenntarthatóbbá tételére:

  1.  Meg kell teremteni az épület-állomány tömeges felújításához szükséges anyagok, berendezések hazai gyártókapacitását, tervezői és kivitelezői szakember-bázisát!
  2. Az új építésű épületek nem oldják meg a problémát, a még megmenthető épületek kerüljenek felújításra fenntartható és környezetbarát alapanyagok és eljárások használatával!
  3. Rezsiár-szabályozás: maradjon fenn a nagy fogyasztók részére a beruházás-ösztönző árkörnyezet!
  4. Állami támogatás nélkül esélytelen elérni a kellő felújítási rátát, hosszú távú támogatási programokat kell indítani!
  5. Nagyobb szigorra van szükség az új építésű házak energiahatékonysági követelményeiben!
  6. Minden fenntartható megoldást ki kell használni az épületek fenntartható energia-ellátása érdekében!
  7. Tájékoztatással és szabályozással befolyásolni kell az energiahatékonysággal kapcsolatos fogyasztói, beruházói viselkedést!

7 javaslat a közlekedés fenntarthatóbbá tételére:

  1.  Bővíteni kell a távmunka, az otthonról történő ügyintézés lehetőségét és átgondoltabb településfejlesztésre van szükség!
  2. Ösztönözni kell a közösségi közlekedésre és aktív közlekedési módokra való áttérést (módváltást)!
  3. Kevesebb személyautóra van szükség, magasabb kihasználtsággal!
  4. Zöldebb személyautókra, közösségi közlekedési járművekre van szükség!
  5. Csökkenteni kell a szállítási keresletet és a szállítási távolságokat!
  6. Csökkenteni kell a közúti szállítás részarányát!
  7. Az áruszállításban is el kell terjeszteni az alacsony emissziós járműveket!

7 javaslat a mezőgazdaság és erdészet, bioenergia-termelés, hulladékgazdálkodás fenntarthatóbbá tételére:

  1. Fokozni kell a bioenergia, főleg a biometán termelését, piaci szabályozókkal!
  2. Sokkal több fát kell ültetni, a klímaváltozás negatív hatásaira ellenállóbb fafajokból!
  3. Ösztönözni kell a kidobásra kerülő élelmiszer mennyiségének csökkentését!
  4. Ösztönözni kell az egészségesebb és egyben klímabarátabb étkezési szokásokat, a helyben termelt és szezonális termékek fogyasztását!
  5. Támogatni kell a mezőgazdasági energiafelhasználás zöldítését!
  6. Segíteni kell a mezőgazdaság alkalmazkodását a változó éghajlathoz!
  7. Fel kell gyorsítani a körkörös gazdaság felé történő haladást!

7 javaslat a kis ipari és energiatermelő létesítmények fenntarthatóbbá tételére:

  1. Meg kell erősíteni az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert!
  2. Támogatni kell a KKV-k ipari energia-átmenet beruházásainak finanszírozását!
  3. Klímavédelmi megállapodásokat kell kötni az ipari ágazatokkal!
  4. Összehangoltan és gyorsan fejleszteni kell a villamosenergia-hálózatot, a nap- és a szélenergiát!
  5. Fel kell gyorsítani a Zöld Távhő Programot!
  6. A földgáz-függőség csökkentése érdekében meg kell tiltani az új fogyasztók gázhálózatra való csatlakozását!
  7. Meg kell szüntetni a földgáz és kőolaj kitermelésének, valamint szállításának szivárgásait (fugitív emisszióit)!

7 javaslat a hazai nagy kibocsátók fenntarthatóbbá tételére:

  1. Fenn kell tartani a legnagyobb szennyezőket korlátozó EU ETS rendszert!
  2. Az innovatív technológiák élmezőnyével kell haladni!
  3. Meg kell teremteni az ipari nagy kibocsátó létesítmények technológiai átalakításához szükséges külső feltételeket!
  4. Támogatást kell nyújtani az innovatív, fenntartható gyártási technológiák hazai elterjedéséhez!
  5. Az új vagy nagyfelújításon áteső ipari üzemek tervezésénél legyen kötelező átgondolni a későbbi zöld továbbfejlesztés lehetőségeit!
  6. Zöld megoldásokat kell alkalmazni az áram- és hőtermelés, olajfinomítás, földgázrendszer terén!
  7. Vissza kell szorítani a rövidtávú személyi légiforgalmat és a magánrepülőgépek használatát!

7 javaslat az uniós és hazai források klímavédelmi célú felhasználásához:

  1. Átgondoltan, hatékonyan és előre tervezhetően kell felhasználni a klíma- és energiacélokra rendelkezésre álló forrásokat, megfelelő monitoringgal!
  2. A magyar költségvetés továbbra is jelentős mértékben járuljon hozzá a klímacélok finanszírozásához!
  3. Az RRF hitel és REPowerEU források tervezésénél a fosszilis beruházások helyett minél nagyobb részben az energiát megtakarító klímabarát megoldásokra kell fókuszálni!
  4. Fel kell gyorsítani a már elérhető uniós források lehívását!
  5. Növelni kell a közvetlen uniós források felhasználását!
  6. A pályázati kiírások kidolgozásakor teret kell adni az egyszerűségnek, szakszerűségnek és a holisztikus szemléletnek!
  7. Növelni kell a zöld források elköltésének átláthatóságát!

A részeletes javaslatcsomag gyűjteménye elérhető a Green Policy Center honlapján:


Kapcsolódó bejegyzések

 

Itt kell tartanunk 2030-ra, ha komolyan vesszük a klímasemlegességi célunkat

Itt kell tartanunk 2030-ra, ha komolyan vesszük a klímasemlegességi célunkat

Magyarország közzétette a legfrissebb üvegházhatásúgáz-kibocsátási leltárát, amely a 2021. évvel bezárólag mutatja a kibocsátási adatokat. A 2021-es növekedés mértéke meghaladta a várakozásokat, miközben minden egyes év, amikor nem érünk el csökkenést, egyre nagyobb terhet ró a későbbi időszakokra. Ennek a trendnek mindenképpen meg kell változnia, ha el akarjuk érni a 2030-ra ígért kibocsátás-csökkentési céljainkat.

Lesz pénz klímavédelemre, csak hasznosan kell elkölteni

Lesz pénz klímavédelemre, csak hasznosan kell elkölteni

Jelentős trendváltásra van szükség a jövőre nézve, ha az ország 2030-as és különösen 2050-es klímacéljának elérését komolyan vesszük, amihez pedig fontos a megfelelő finanszírozás megléte. A Green Policy Center elemzése javaslatokat tesz a köz- és magánforrások hatékony elköltésére.