A Green Policy Center a MIRROR projekt keretében modellezéssel alátámasztott javaslatokkal igyekszik elősegíteni Magyarország felkészülését hazánk Nemzeti Energia- és Klímatervének 2023-ban esedékes felülvizsgálatára. Az alábbiakban a legfontosabb üzenetek és a Magyarország számára javasolt célértékek, illetve az ágazati szakpolitikai javaslatok felsorolása látható.
Kulcsüzenetek és javasolt célértékek
1) A 2021-2027. közötti időszak uniós forrásaiból már betervezett beruházások, valamint a magas energia- és széndioxidkvóta-árak hatására piaci alapon megvalósuló beavatkozások eredményeként Magyarország elérheti a ma hatályos 2030-as kibocsátási célját. Ugyanakkor a 2050-es klímasemlegességi célt ezen a pályán haladva még csak megközelíteni sem sikerülne. Vagyis a jelenlegi középtávú 2030-as cél nem biztosítja a saját magunk által kitűzött hosszútávú cél elérését, annak emelésére van szükség.
2) A 2030-ra jelenleg érvényes hazai megújuló energia cél teljesülése kérdésesnek tűnik, míg az energiahatékonysági cél vélhetően nem teljesül. Így ezeken a területeken biztosan további lépésekre, szakpolitikai beavatkozásokra van szükség.
3) Az Európai Unió megemelt 2030-as céljának fényében modelleztük ezen új elvárások Magyarországra gyakorolt hatását. Ez egy jóval erőteljesebb klímapolitika által vezérelt pályát jelez előre, a jelenlegi terveknél sokkal gyorsabb előrehaladással a 2030-ig tartó időszak tekintetében. A megemelt 2030-as ambíciószintekkel kiegyensúlyozottabb pályán érhető el a 2050-es klímasemlegességi cél.
4) A magyarországi kibocsátás-csökkentési pályára a legerősebb hatást az energiahatékonyságra és megújuló energiára vonatkozó új uniós elképzelések gyakorolják.
5) A finanszírozás tekintetében a 2023-2030-as időszakra nagyságrendileg 10.600 milliárd Ft értékű, még le nem kötött, klímacélra használható uniós és hazai forrásáll rendelkezésre. Ezek hatékony, a hosszútávú klímacélokat is szolgáló felhasználása nemzetstratégiai kulcskérdés, és soha vissza nem térő alkalom nem csak a klímapolitika, hanem hazánk hosszútávon is fenntartható társadalmi és gazdasági működése szempontjából.
Vizsgálataink alapján az alábbi nemzeti célértékek vállalását és teljesítését javasoljuk a Nemzeti Energia és Klímaterv frissített változatában:
– 2030-ra nettó 60%-os kibocsátás-csökkentés az üvegházhatású gázok terén, 1990-hez képest
– 2040-re nettó 85%-os csökkentés, szintén 1990-hez képest
– 30%-os megújuló energia részaránya Magyarország végsőenergia-fogyasztásában,
– 6,5% energiahatékonyság javulás Magyarország végsőenergia-felhasználásában a 2020-ban készült uniós referencia-forgatókönyvhöz képest.
A nemzetgazdasági szintű kibocsátás-csökkentési cél elérését nagyban segíti, ha szektorális szintű vagy egyéb alcélok is kitűzésre kerülnek. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy az egyes szereplők számára világosabbá válik, mi a szerepük és felelősségük a közös cél elérésében. Ezért ebben az irányban folytatni kell a munkát.
E célok elérése reálisan teljesíthető növekvő ipari termelés mellett is, bár kétségkívül jelentős erőfeszítést és elkötelezettséget igényel. Ugyanakkor az eddigi kibocsátás-csökkentési eredményeink, a 2050-es klímasemlegesség cél magas társadalmi támogatottsága (93,6%), a szükséges beavatkozások társított előnyei (energiaszuverenitás, jobb életminőség, természeti értékek megőrzése stb.), illetve hazánk hosszútávú fenntartható, és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást biztosító működésének igénye erre jó alapot kínál. Az alábbiakban a Green Policy Center által megtenni javasolt legfontosabb intézkedéseket foglaljuk össze.

42 javaslat a megemelt 2030-as magyar klímacélok elérésére:
7 javaslat az épület-szektor fenntarthatóbbá tételére:
- Meg kell teremteni az épület-állomány tömeges felújításához szükséges anyagok, berendezések hazai gyártókapacitását, tervezői és kivitelezői szakember-bázisát!
- Az új építésű épületek nem oldják meg a problémát, a még megmenthető épületek kerüljenek felújításra fenntartható és környezetbarát alapanyagok és eljárások használatával!
- Rezsiár-szabályozás: maradjon fenn a nagy fogyasztók részére a beruházás-ösztönző árkörnyezet!
- Állami támogatás nélkül esélytelen elérni a kellő felújítási rátát, hosszú távú támogatási programokat kell indítani!
- Nagyobb szigorra van szükség az új építésű házak energiahatékonysági követelményeiben!
- Minden fenntartható megoldást ki kell használni az épületek fenntartható energia-ellátása érdekében!
- Tájékoztatással és szabályozással befolyásolni kell az energiahatékonysággal kapcsolatos fogyasztói, beruházói viselkedést!
7 javaslat a közlekedés fenntarthatóbbá tételére:
- Bővíteni kell a távmunka, az otthonról történő ügyintézés lehetőségét és átgondoltabb településfejlesztésre van szükség!
- Ösztönözni kell a közösségi közlekedésre és aktív közlekedési módokra való áttérést (módváltást)!
- Kevesebb személyautóra van szükség, magasabb kihasználtsággal!
- Zöldebb személyautókra, közösségi közlekedési járművekre van szükség!
- Csökkenteni kell a szállítási keresletet és a szállítási távolságokat!
- Csökkenteni kell a közúti szállítás részarányát!
- Az áruszállításban is el kell terjeszteni az alacsony emissziós járműveket!
7 javaslat a mezőgazdaság és erdészet, bioenergia-termelés, hulladékgazdálkodás fenntarthatóbbá tételére:
- Fokozni kell a bioenergia, főleg a biometán termelését, piaci szabályozókkal!
- Sokkal több fát kell ültetni, a klímaváltozás negatív hatásaira ellenállóbb fafajokból!
- Ösztönözni kell a kidobásra kerülő élelmiszer mennyiségének csökkentését!
- Ösztönözni kell az egészségesebb és egyben klímabarátabb étkezési szokásokat, a helyben termelt és szezonális termékek fogyasztását!
- Támogatni kell a mezőgazdasági energiafelhasználás zöldítését!
- Segíteni kell a mezőgazdaság alkalmazkodását a változó éghajlathoz!
- Fel kell gyorsítani a körkörös gazdaság felé történő haladást!
7 javaslat a kis ipari és energiatermelő létesítmények fenntarthatóbbá tételére:
- Meg kell erősíteni az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert!
- Támogatni kell a KKV-k ipari energia-átmenet beruházásainak finanszírozását!
- Klímavédelmi megállapodásokat kell kötni az ipari ágazatokkal!
- Összehangoltan és gyorsan fejleszteni kell a villamosenergia-hálózatot, a nap- és a szélenergiát!
- Fel kell gyorsítani a Zöld Távhő Programot!
- A földgáz-függőség csökkentése érdekében meg kell tiltani az új fogyasztók gázhálózatra való csatlakozását!
- Meg kell szüntetni a földgáz és kőolaj kitermelésének, valamint szállításának szivárgásait (fugitív emisszióit)!
7 javaslat a hazai nagy kibocsátók fenntarthatóbbá tételére:
- Fenn kell tartani a legnagyobb szennyezőket korlátozó EU ETS rendszert!
- Az innovatív technológiák élmezőnyével kell haladni!
- Meg kell teremteni az ipari nagy kibocsátó létesítmények technológiai átalakításához szükséges külső feltételeket!
- Támogatást kell nyújtani az innovatív, fenntartható gyártási technológiák hazai elterjedéséhez!
- Az új vagy nagyfelújításon áteső ipari üzemek tervezésénél legyen kötelező átgondolni a későbbi zöld továbbfejlesztés lehetőségeit!
- Zöld megoldásokat kell alkalmazni az áram- és hőtermelés, olajfinomítás, földgázrendszer terén!
- Vissza kell szorítani a rövidtávú személyi légiforgalmat és a magánrepülőgépek használatát!
7 javaslat az uniós és hazai források klímavédelmi célú felhasználásához:
- Átgondoltan, hatékonyan és előre tervezhetően kell felhasználni a klíma- és energiacélokra rendelkezésre álló forrásokat, megfelelő monitoringgal!
- A magyar költségvetés továbbra is jelentős mértékben járuljon hozzá a klímacélok finanszírozásához!
- Az RRF hitel és REPowerEU források tervezésénél a fosszilis beruházások helyett minél nagyobb részben az energiát megtakarító klímabarát megoldásokra kell fókuszálni!
- Fel kell gyorsítani a már elérhető uniós források lehívását!
- Növelni kell a közvetlen uniós források felhasználását!
- A pályázati kiírások kidolgozásakor teret kell adni az egyszerűségnek, szakszerűségnek és a holisztikus szemléletnek!
- Növelni kell a zöld források elköltésének átláthatóságát!
A részeletes javaslatcsomag gyűjteménye elérhető a Green Policy Center honlapján: