Hazánk Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (RRP) komoly lehetőséget jelent Magyarország zöldítésére. A terv zöld komponenseinek hatékonyabb átültetésének támogatására a Green Policy Center egy négy részes eseménysorozatot rendezett ágazati szakértők bevonásával, amelynek főbb eredményei alább olvashatók.

---

Bevezetés

Nemrég elfogadásra került hazánk Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (RRP), amely az EU által életre hívott 750 milliárd eurós keretösszegű NEXTGeneration EU programjában felállított 672,5 milliár eurós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásainak lehívását szolgálja. A magyar RRP összesen 5,8 milliárd eurónyi vissza nem térítendő forrás lehívását teheti lehetővé.

A terv kiemelten kitér az elvárosoknak megfelelően a zöldítésre, külön üdvözlendő, hogy a magyar RRP a nem „klasszikus” zöld komponensek tekintetében is megvizsgálja az abban szereplő tervek zöld dimenzióját egy komponens kivételével. Ez annak fényében, hogy az uniós elvárások miatt a felhasznált források legalább 37%-át zöld beruházásokra és reformokra kell fordítani, teljesen érthető. Ez utóbbi szempontból pedig szintén üdvözlendő, hogy a terv nem csak eléri a minimum 37%-os zöld részarányt, hanem túl is teljesíti azt; a források 48,1%-át tervezi klímavédelmi célokra fordítani.

A magyar RRP a készítői szerint elősegíti a klímavédelem fokozását; nagyban hozzájárul a zöldátállás erősítéséhez, az energiahatékonyság növeléséhez; és segítségével az energiafüggősség csökkentése felgyorsítható. A terv ennek mentén kiemelt szerepet szán annak, hogy a különféle akciók összhangban legyenek a Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) foglaltakkal. Itt megjegyzendő azonban, hogy az utóbbinak éppen jelenleg zajlik a felülvizsgálata, az új NEKT tervezetét idén június kell bemutatnia a Kormánynak, így a magyar RRP azzal való összhangját jelen elemzés nem tudta vizsgálni.

A magyar RRP zöld komponenseinek hatékonyabb átültetésének támogatására a Green Policy Center egy négy részes eseménysorozatot rendezett ágazati szakértők bevonásával a vízgazdálkodás, energetika, körforgásos gazdaság valamint a munkahelyek és településfejlesztés területein. Az eseménysorozat célja a magyar RRP-ben szereplő akciók jobb megvalósításához szakmai javaslatok nyújtása, illetve olyan lehetséges kihívások megfogalmazása, amelyek nem szerepelnek a tervben.

Fenntartható vízgazdálkodás

A magyar RRP D. komponense foglalkozik a vízgazdálkodással, összesen 58 milliárd forint támogatási igényt fogalmazva meg. Az RRP szerzői szerint a komponens két fő célt kell, hogy megvalósítson, ezek:

• 21. .századi megoldások bevezetése a vízgazdálkodásban vízpótlórendszerek fejlesztésén és új hálózatok kialakításán keresztül;
• Hatékony monitoring rendszer létrehozása.

A komponens reformokra és beruházásokra van felosztva. A reformok között szerepel a szemléletformálás, valamint a felszíni és felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi monitoring rendszerének fejlesztése, valamint a fenntartható vízgazdálkodás: az éghajlat-adaptációs intézkedések felgyorsítása a vízgazdálkodás területén. Konkrét beruházások között pedig a főművi vízpótlórendszerek építési munkái, új hálózatok és rendszerek kialakítása, illetve a természetvédelem jelennek meg.

Az intézkedések között szerepelnek az árvízvédelmi beruházások, a vízfolyások mederkotrásai, az öntözési rendszerek fejlesztése, a vízminőség javítása és a vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése. Az árvízvédelmi intézkedések magukban foglalják a gátak, zsilipek és árvízvédelmi rendszerek karbantartását és javítását, valamint az új védelmi berendezések és rendszerek kiépítését.

A vízfolyások mederkotrásainak rehabilitációja célja a vízfolyások természetes állapotának helyreállítása és az árvízveszély csökkentése. Az öntözési rendszerek fejlesztése az agrárium hatékonyságának növelésére, a mezőgazdasági termelés javítására és a szárazság okozta károk csökkentésére irányul.

A vízminőség javítása érdekében a terv az ipari és mezőgazdasági szennyezések csökkentését, valamint a hulladéklerakók és szennyvíztisztítók modernizációját és bővítését is tartalmazza. Az infrastruktúra fejlesztése magában foglalja az ivóvíz- és szennyvízrendszer kiépítését és fejlesztését, valamint a víztározók és víziközmű-hálózatok karbantartását és javítását.

Ezen intézkedések mindegyike hozzájárul a magyarországi vízgazdálkodás hosszú távú fejlesztéséhez, a környezeti fenntarthatósághoz és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növeléséhez.

Jövőálló zöld energetika

A magyar RRP F. komponense foglalkozik az energetikával, összesen 492 milliárd forint támogatási igényt fogalmazva meg, amely a teljes terv forrásigényének 21%-át adja. Az elvárások szerint az RRP tervben szereplő intézkedések legalább 37%-ának támogatnia kell az éghajlati célokat, az F. komponens esetén ez az arány pedig 43%.

Az RRP szerzői szerint az energiával kapcsolatos intézkedések jelentős szerepet játszanak a zöld átmenet és a klímasemlegességi célok 2050-ig történő elérésében. A komponens célja a hazai megújuló energiaforrások használatának és előállításának növelése, valamint az időjárásfüggő megújuló energiaforrások által termelt villamos energia biztonságos hálózatba integrálása. Az intézkedések végrehajtásának eredményeképpen az éves üvegházhatású gázok kibocsátása mintegy 49 720 tonnával csökkenthető. A beruházások ösztönzése és a lakossági szintű megújuló energiaforrásokra való áttérés elősegíti Magyarország energiafüggetlenségének növelését és az energiaszegénység visszaszorítását. Emellett a komponens közvetett módon elősegíti a helyi munkahelyteremtést és megnöveli Magyarország stratégiai autonómiáját és biztonságát. A hazai energiaforrások használata ugyanis javítja az energiaszuverenitást és biztonságosabbá teszi a villamosenergia-hálózatot is.

Az RRP szerzői szerint a komponens több fő célt kell, hogy megvalósítson, ezek:

• a villamosenergia-termelésen belül a megújulóenergia-részarány növeléséhez szükséges szabályozói feltételek biztosítása, illetve a kapcsolódó beruházások növelése;
• a villamosenergia-termelés karbonmentessé tétele érdekében mintegy 175 MW új beépített megújuló energiatermelési kapacitás létrehozása háztartási méretű kiserőművekkel (<50 kW);
• a megtermelt többlet megújuló energia biztonságos és rugalmas befogadása a villamosenergiahálózatba;
• hozzáférés biztosítása a megújuló energiaforrásokon alapuló villamos energia használatához és korszerű fűtési megoldásokhoz az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások számára.

A komponens reformokra és beruházásokra van felosztva. A reformok között szerepel:

• A villamosenergia szabályozás átalakítása;
• A szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése;
• A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése;
• A hálózati csatlakozási folyamat átláthatóságának és kiszámíthatóságának javítása;
• Az energiahatékonysági programok eredményességének növelése: a támogatott épületfelújítások esetében az energiafogyasztás 30%-os csökkentésének előírása.

A beruházások esetén pedig a következő elemeket tartalmazza a terv:

• A villamosenergia-hálózat fejlesztése a hálózatra csatlakoztatható, megújuló energiaforrást hasznosító termelőikapacitás növelésére;
• Lakossági napelemes fejlesztések és fűtéskorszerűsítés támogatása: 35 ezer háztartás megújuló energiatermelő kapacitásának és energiahatékonyságának növelése;
• Hálózati energiatárolók telepítése átviteli- és elosztói engedélyes társaságoknál;
• Hálózati energiatárolók telepítése energiapiaci szereplőknél;
• Okos mérés elterjesztése.

Körforgásos gazdaság a klímaharc szolgálatában

A magyar RRP G. komponense foglalkozik az energetikával, összesen 43 milliárd forint támogatási igényt fogalmazva meg, amely a teljes terv forrásigényének mindössze 2%-át adja. Az elvárások szerint az RRP tervben szereplő intézkedések legalább 37%-ának támogatnia kell az éghajlati célokat, a G. komponens esetén ez az arány szintén igen alacsony, mindössze 4%.

Az RRP szerzői szerint az EU körforgásos gazdaságra történő átállásra vonatkozó szakterületi startégiái a globális versenyképesség javítását, a fenntartható gazdasági növekedés előmozdítását, az innovatív új üzleti modellek, valamint az új munkahelyek teremtését célozzák. Emellett a hulladékgazdálkodási szektor nemzetközi fejlődését a környezetvédelmi előírások és követelmények szigorodása, valamint a másodnyersanyag felhasználási lehetőségeinek erősödése támogatják.

A hazai hulladélgazdálkodási rendszer fejlesztésének szükségességét az RRP szerzői is elismerik, bár kiemelik, hogy hazánkban a lerakott hulladék mennyisége csökkent, a hasznosított hulladékmennyiség pedig nőtt az elmúlt években.

A fentiek is mutatják, hogy a szakpolitikai tervezők a körforgásos gazdaságra történő átállást alapvetően nem környezetvédelmi, hanem gazdaságfejlesztési lehetőségként, illetve szabályozási teherként azonosítják. Az RRP szerzői szerint a komponens több fő célt kell, hogy megvalósítson, ezek:

• a hulladékgazdálkodási célok teljesítése;
• a körforgásos anyagfelhasználási arány növelése;
• a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése;
• a magyar hulladékgazdálkodási ágazat a körforgásos gazdaság egyik mintaértékű modelljévé váljon Európában középtávon;
• az új rendszerek fenntartható módon kerüljenek kialakítása, hogy a hulladék összetételének változására megfelelőn tudjanak reagálni.

A komponens 1 reformra és 1 beruházásra van felosztva.

a) Reform: Körforgásos gazdaságra történő átállás hazai szabályozása

A reform célja az Európai Unió által meghatározott jogszabályi környezettel való összhang megteremtése, a még el nem fogadott részletszabályok átültetése 2023 közepéig:

• visszaváltási rendszer megalapozása és részletszabályai,
• a hulladékgazdálkodási ágazat racionalizálása érdekében a hulladékgazdálkodási hatóság felállítása,
• a hulladékgazdálkodási ágazat racionalizálása érdekében új hulladékgazdálkodási modell végrehajtása,
• az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentése (egyes egyszer használatos műanyagtermékek szabályozása),
• a textilhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályozása,
• a biohulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység részletes szabályozása,
• kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó szabályozások figyelemmel az európai uniós Hulladék Keretirányelvben foglaltakra,
• az elhagyott hulladék ingatlanról történő eltávolítása és a megfelelő hulladékkezelő helyre történő elszállításának szabályozása.

b) Beruházás: Intelligens, innovatív és fenntartható ipar és másodnyersanyag piac erősítése

Az RRP készítői szerint a nemzetközi és hazai hulladékgazdálkodási célok eléréséhez elengedhetetlen a kémia újrahasznosítás, mivel a lerakással ártalmatlanított hulladék nagy mennyiségben tartalmaz mechanikai módon újra nem hasznosítható műanyagokat. A kémiai újrahasznosítást célzó beruházásnak a hulladékgazdálkodáson túl abban is meghatározó szerepe lehet, hogy a helyettesítsék a vegyiparban a fosszilis elsődleges alapanyagokat, kezeljék a hulladékáramokban jelen lévő maradványanyagokat, és mindeközben a fosszilis alapanyagból gyártott vegyi anyagok minőségével megegyező másodlagos nyersanyagokat gyártsanak.

Ennek mentén a beruházás a kémiai újrahasznosítás támogatását célozza. A beruházás elsősorban pénzügyi támogatást nyújt a kémiai újrahasznosítással összefüggő beruházások megvalósításához. Ezen túlmenően az RRP vonatkozó részének célja hiányzó tapasztalatok és készségek megszerzését az országban, valamint hosszútávon iniciálja hasonló projektek létrejöttét annak érdekében, hogy az iparnak alapanyagot szolgáltassanak.

Megjegyzendő, hogy az RRP csak a hulladékgazdálkodási tevékenységre fókuszál, az MFF keretében tervezi a kormányzat a körforgásos gazdaság teljes ciklusába illeszkedő folyamatok támogatását, mind KEHOP Plusz, mind GINOP Plusz forráskeretből.

Magasan képzett versenyképes munkaerő, versenyképes települések

A magyar RRP B. és C komponense foglalkoznak a munkaerő és településfejlesztés kérdéseivel 273 és 89 milliárd forintnyi forrásigényt megfogalmazva. Miközben a két komponens összesen a terv forrásigényének 16%-át adják, a zöld komponens a munkaerő esetén mindössze 2%, míg a településfejlesztés terén csak 1%. Az elvárások szerint az RRP tervben szereplő intézkedések legalább 37%-ának támogatnia kell az éghajlati célokat, amely elvárást a magyar RRP összességében teljesíti is, azonban mint láthatjuk, ezen komponensek terén ez nem valósult meg.

a) Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Az RRP szerzői azonosítják a képzés és munkaerő szerepét a zöld átállásban, miszerint „a digitalizációra és a zöld átállásba történő beruházások a magyar gazdaságot is még inkább fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tehetik a válságból való kilábalást követően”. A képzéssel és munkaerővel kapcsolatban az alábbi országspecifikus ajánlásokra kell reagálni a tervnek:

• Helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, valamint az iskolák digitális infrastruktúráját;
• Mozdítsa elő a fenntartható víz- és hulladékgazdálkodással, a gazdaság körforgásos jellegével, a vállalkozások digitalizációjával, a zöld és digitális készségekkel, valamint a kutatással és innovációval kapcsolatos reformokat és beruházásokat.

A fenti kihívásokra az RRP készítői szerint a változó gazdasági és munkaerőpiaci követelményekre reagálni tudó, a versenyképességi potenciál kiaknázására képes oktatási és innovációs kapacitások kiépítésére törekszik. A komponens ezek megvalósítására az alábbi főbb lépéseket tervezi megvalósítani:

• Innovatív képzésformák a felsőoktatási intézményekben, szakképzésben: digitálistananyag- és készségfejlesztés;
• A felsőoktatási és szakképzési intézmények infrastruktúrájának modernizálása és digitalizációs fejlesztéseinek támogatása;
• Nemzeti Laboratóriumok létrehozása és fejlesztése: kutatás-fejlesztési együttműködések felsőoktatási intézmények és kutató-tudásközvetítő szervezetek és iparági szereplők között.

b) Felzárkózó települések

A komponens alapvetően a 2019-ben már útjára indított Felzárkózó Települések Program további kiterjesztését célozza, amely hátrányos helyzetű települése fejlesztését tűzte ki célul, azonban a benne foglalt lépések más önkormányzatok számára is relevánsak lehetnek. A komponens az alábbi főbb lépéseket tervezi megvalósítani:

• Szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása: 1600 felújított és 400 új szociális lakás;
• Megújuló energiatermelés és felhasználás a leghátrányosabb helyzetű településeken: legalább 5000 veszélyeztetett család éves villamosenergia-szükségletének fedezésére alkalmas megújuló közösségi energiatermelési kapacitás létrehozása;
• Szociális intézkedések: minőségi oktatáshoz, egészségügyi alapellátáshoz és szociális ellátásokhoz való hozzáférés javítása.

A komponens elemeit megvizsgálva több akció is hozzájárulhat a zöld átálláshoz és hazánk klímacéljainak eléréséhez:

• A helyi munkahelyek és munkaerő támogatása segíti a helyi termékek előállítása, ezzel javítja a települések gazdasági potenciálját. A helyben előállított termékek által a települések önellátó képessége is erősödik, a tervezett munkahelyteremtés a rövid ellátási láncokat is erősíti, aminek szintén vannak pozitív éghajlati hatásai.
• A megújuló energiatermelés és felhasználás korszerű és biztonságos fűtési technológiák, a szabályos és biztonságos áramvételezés, eladósodást megelőző megoldásokkal ötvözve (pl. előrefizetős órák) egyesítik a társadalmi és a környezeti fenntarthatóság szempontjait. Ezen megoldások segíthetik a helyi szintű levegőminőség javítását, a szilárd, rosszminőségű, szennyező fűtési megoldások használatának csökkentését.

Ezen felül a településeket illetően érdemes megemlíteni, bár nem képezik a komponens részét a fenntartható, zöld közlekedés elterjedését támogató lépések. Az RRP igyekszik:

• Regionális közlekedési hálózatok fejlesztését támogatni: vasúthálózat fejlesztése, 300 db elektromos üzemű busz és kapcsolódó töltőállomások forgalomba helyezésén keresztül, valamint
• Közlekedés digitalizációját is támogatja: központi forgalomirányítás kiépítése TEN-T vasútvonalakon, egységes országos tarifa-és utastájékoztatási rendszer bevezetésével.

Összefoglalás

A beszélgetések eredményeként összességében elmondható, hogy bár a magyar RRP valóban nagyméretű forrásokat mobilizálhat hazánk számára, amelyek komoly zöldítési potenciállal bírnak, önmagában még nem elengedő ahhoz, hogy hazánk elérhesse zöld célkitűzéseit. Ennek érdekében fontos, hogy a kormányzati stratégiák, költségvetési tervezések, valamint egyéb pályázatok is figyelembe vegyék a zöld szempontokat tervezésük és megvalósításuk során.

Fontos tanulság még az is, hogy az infrastrukturális beruházások önmagukban nem elegendők, azokhoz sok esetben szükséges társadalmasítási, oktatási, tudatosságnövelő elemeket is csatolni annak érdekében, hogy a lakosság is megfelelően ismerje a lehetőségeket és elvárásokat, valamint tisztában legyen a várható változásokkal, illetve tudjon azonosulni a fejlesztések céljaival is.

Végül sok esetben a zöld átállást nem az állam, hanem az önkormányzatok és a magánszektor fogja megvalósítani, amelyhez kapacitásépítési, képzési támogatásra is szükség van, mind a döntéshozói, mind a munkavállalói rétegek számára, hogy legyenek akik tisztában vannak a célokkal, illetve akik ezeket meg is tudják valósítani.

---