Válaszúton az energia-, klíma- és agrárpolitika az Európai Unióban – beszámoló
03.22.2024
Szerző: Tibor Schaffhauser

Válaszúton az energia-, klíma- és agrárpolitika az Európai Unióban címmel szervezett eseményt a Green Policy Center szakmai műhely és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézete (ESK) március 21-én, az NKE Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában. A beszélgetés során az Európai Parlamenti választásokra készülve a főbb szakpolitikai kihívásokról, a gazdaság és társadalom zöld ambícióiról és a zöld átállás további lehetőségeiről egyeztettek a kormányzat, civil szféra és az ipar szakértői.


„Zöld átállás korunk egyik legnagyobb kihívását jelentik az aktuálpolitikai kihívások mellett”

Az eseményt Tárnok Balázs, az ESK intézetvezetője nyitotta meg, kiemelve, hogy az említett három szakpolitika ma jelentősen befolyásolja az európai közbeszédet, kiemelt jelentőséget kapnak majd a júniusi európai parlamenti választások során és komoly feladatok elé állítják a júliussal kezdődő soros magyar elnökséget is. Ezeket az állításokat nyitóelőadásában Maksi Mátyás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének megbízott vezetője csak még inkább megerősítette. Elmondta, hogy egymással összefüggő kihívások a biodiverzitás csökkenése, az éghajlatváltozás, a szennyezés és az erőforrásaink fenntarthatatlan használata. Ezekre pedig az EU összefüggő megoldásokkal válaszol, mint a Biodiverzitás Stratégia, Körkörös Gazdasági Cselekvési Terv, a Nulla Szennyezés Célkitűzés és az éghajlatvédelmi intézkedések, amelyek szorosan átfedik egymást. Az utóbbiak közé tartozik az 2050-es uniós klímasemlegességi célkitűzést tartalmazó Európai Klímatörvény, a 2030-as klímacélok, a Fit for 55 csomag és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodási stratégia. A gazdasági működést leginkább a körkörös működésre történő átállás érinti, míg a mezőgazdaságot a biodiverzitási stratégia. Attól azonban óva intett a delegációvezető, hogy „minden társadalmi és gazdasági kihívást, illetve mezőgazdasági nehézséget a zöld átállás számlájára írjunk”. A Bizottság viszont hallja az aggodalmakat, nemrég például könnyítéseket jelentett be az agrárágazatnak, míg Von der Leyen elnökasszony strukturális párbeszédet kezdeményezett a mezőgazdasági szektor képviselőivel. A zöld átállás jövőjét illetően az elmúlt 5 év tekinthető az alapok lerakásának időszakának, most pedig a megvalósítás ideje jön a delegációvezető szerint. Európában több jólképzett mérnök van, mint a történelem során, ehhez azonban kell olyan befektető, aki látja, hogy a megfelelő befektetési tőke allokációja meg fog térülni, ehhez pedig stabilitásra van szükség. Az eddig letett stratégiák fő erénye pont az, hogy egy stabilitást ad a gazdaságnak, amelyhez tud minden szektor alkalmazkodni.

Maksi Mátyás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének megbízott vezetője

Molnár András, az Energiaügyi Minisztérium Energiapolitikáért Felelős Helyettes Államtitkársága Nukleáris és Energia Külkapcsolatok Főosztályának osztályvezetője vitaindító előadásában a zöld átállással kapcsolatos magyar kormányzati álláspontot és annak különféle kihívásait mutatta be. Elmondta, hogy kérdés, hogy rövid távon a véleménye szerint túl gyors és ambiciózus zöld átállási tervek gyengíthetik-e az uniós versenyképességét. Bár a CBAM (az egyes unión kívüli termékekre kivetett karbonvám) segítheti megvédeni az uniós belső piacokat, azonban a zöld uniós termékek megfizethetők lesznek-e harmadik piacokon. Másik kérdés az osztályvezető szerint, hogy a lakosság felkészült-e a zöld átállás költségeinek viselésére. Magyar szempontból az EU energiapolitikája az elektrifikáció növeli a keresletet, azonban az önellátás többlekapacitást hoz létre, amihez hálózatfejlesztésre van szükségünk, valamint új piaci termékek megjelenésére. Az energiaválság hatására jelentősen csökkent a gázkereslet hazánkban, amivel könnyebbé válik az orosz gázról történő leválás – ami sajnos hazánkban még lassabban halad. Viszont az orosz függőségből az amerikai LNG függőségbe lendültünk át, amely komolyabb kockázatokat hordoz magában. Válaszúton vagyunk az energiapolitikában; piacintegráció vagy nemzeti energiaszuverenitás. Kérdés, hogy el kell-e köteleződni valamelyik irány mellett, vagy tud a kettő közösen előre haladni. Az agrárium szerepét illetően az osztályvezető kifejtette, hogy az ágazatnak jelentős potenciálja van részt venni az energetikában, ezzel is segítve a zöld átállást és biztos jövedelemforrást biztosítva a gazdáknak. Kérdés azonban, hogy az agrárium tudja-e teljesíteni az elvárt klímacélokat úgy, hogy a fogyasztók számára tarthatók legyenek az árak és biztosított legyen az élelmiszerellátás.

Az ipar és a társadalom részvétele a zöld átállásban

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen az EM osztályvezetőjén túl részt vett Huszár András, a szakmai műhelyünk igazgatója, Simon Gábor, a DLA Piper Hungary energia és beszerzési részlegének vezetője, valamint Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkára is. A beszélgetést moderáló Mernyei Ákos kérdésére, hogy miért vannak kint a gazdák az utcán a főtitkár igyekezett választ adni. Elmondta, hogy Európában alapvető átrendeződést láthatunk, az eddigi európai ellátókat harmadik országbeli beszállítók váltják le. Az európai gazdákkal szemben egyre komolyabb elvárásokat támasztanak, miközben a világ szarvasmarha 90%-a, míg a sertés 80%-a Európán kívül van. Szabadkereskedelmi megállapodásokkal harmadik országbeli termékeket engedünk be, miközben az európai mezőgazdasági nagytőkések kiszervezik a termelésüket. Közben ezekben az országokban Európában betiltott vegyszereket használnak, ezzel az európai egészséges termékek helyett rosszabb minőségű élelmiszereket kapunk.

A kihívásokat tovább árnyalva Huszár András elmondta; a Párizsi Megállapodásban megfogadták az országok, hogy tesznek valamit a klímaváltozás ellen, azonban minden országnak van kifogása miért másnak kell cselekednie. Azonban nem az a megoldás, hogy mi sem teszünk semmit, hanem hogy másokat is komolyabb fellépésre szólítunk fel. Az éghajlatváltozásra Európa nagyon kicsi hatással van, ha a nemzetközi kereskedelempolitikáját nem igazítja a klímapolitikájához. Az korábban is megtörtént, hogy Európa kiszervezte ipari termelését más országokba, majd importálta a termékeket. Ezért a klímapolitikának fontos eleme kell, hogy legyen, hogy helyben termelt, egészséges termékeket fogyaszthassunk; az, hogy ez nem történik meg, azonban nem a klímapolitika hibája. A zöld célkitűzések nem felesleges árnövelő intézkedések tehát, hanem meg kell néznünk, hogy mik az alternatívák; az emberek számára fontos a tisztább, egészségesebb élelmiszer, azonban sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik, ha nem érjük el a célokat.

A panelbeszélgetés tagjai balról jobbra: Molnár András, Cseh Tibor András, Huszár András, Simon Gábor és Mernyei Ákos

Simon Gábor elmondta, hogy a megújuló energiák felhasználása, illetve a fenntarthatóság már napjainkban olyan szintű versenyképességi előnnyé válnak, hogy gyakorlatilag közép-távon csak azok tudnak globális szinten talpon maradni, akik ezeket az elvárásokat tudják teljesíteni. Természetesen vannak javítási lehetőségek, kérdés, hogyan lehet a drágább technológiákat megfizetni, de minden egyes szegmense a gazdaságnak alkalmazkodni fog ehhez a folyamathoz. Az agráriumban természetesen hatalmas innovációkra és modernizációra van szükség, azonban ez a jövő. Az a versenyképes, aki igenis fenntartható és áldoz ezekre a szempontokra, miközben hatalmas befektetői érdeklődést tapasztalni, mondta el a részlegvezető.

Az osztályvezető a jövő energetikai kihívásaival kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarországon a földgáz közép-távon továbbra is fontos lesz, ehhez legtöbb szomszédunkkal összekötöttük rendszereinket, ami kifejezetten fontos lépés volt, mivel idén év végén megszűnik az Ukrajnán keresztüli gáztranzit. Ennek mentén átállunk a déli irányú gázbeszerzésekre, mivel sajnos a lengyel irány olyan szinten le van kötve, hogy rövid-távon nem opció. Európában közben formálódik egy olyan koalíció, ami egyértelművé tette, hogy a nukleáris kapacitások kiemelt szerepet fognak játszani a jövő energiamixében.

Cseh Tibor András megerősítette, hogy jelenleg Magyarországon rengeteg mezőgazdászt keresnek meg befektetők, hogy megújuló energiaforrást telepítenének a földjére. Hazánk azonban egyedülálló abban, hogy területének 80 százaléka, azaz 8 millió hektár termőföld, amelyből jelenleg 5 millió hektár van művelésben. Azonban az elmúlt 30 évben 1 millió ha került ki a termelésből, a napelemparkok bővülése emiatt továbbra is aggasztó. a MAGOSZ viszont javaslatot tett arra, hogy csakis országosan rosszabb minőségű földekre lehessen napelemeket telepíteni. Ha ez nem biztosított, úgy az veszélyeztetheti a lakossági élelmiszerellátást. Hasonló kihívásokat jelent a mezőgazdaságra az átgondolatlan erdőtelepítés is.

Összegzés

Összességében elmondható a panelbeszélgetés alapján, hogy bár komoly kihívásokkal kell megküzdenünk a klímaváltozás és a zöld átállás miatt Európában és hazánkban is, azonban van okunk az optimizmusra, mivel a zöld átállás nem egy adminisztratív teher csak, hanem okosan csinálva, az üzleti szereplők és a társadalmat bevonva komoly gazdasági és környezeti előnyöket jelenthet kontinensünk számára. A következő Európai Bizottságnak tehát fontos szerepe lesz megértetnie a lakossággal a zöld átállásból származó előnyöket, illetve a befektetőket támogató szabályozást kialakítania.


Kapcsolódó bejegyzések

 

Klímaváltozás és biztonság Magyarországon – szakpolitikai javaslatok

Klímaváltozás és biztonság Magyarországon – szakpolitikai javaslatok

A Klímaváltozás és biztonság Magyarországon című projektünk keretében áttekintettük és értékeltük azokat a környezeti kihívásokat, amelyek kezelésére hazánk jelenleg még nem készült fel megfelelően, vagy amelyek közép- és/vagy hosszú távon válhatnak biztonsági kihívásokká, amennyiben nem teszünk ellenük időben. Ezek kezelésére a projekt keretében szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaztunk.

Az EU kétéves klímadiplomáciai tervei – elegendők-e a nemzetközi klímavédelmi törekvések beindítására?

Az EU kétéves klímadiplomáciai tervei – elegendők-e a nemzetközi klímavédelmi törekvések beindítására?

A nemrég zárult koppenhágai miniszteri csúcsra készülve az európai külügyminiszterek elfogadták az EU nemzetközi klímadiplomáciáját meghatározó zöld diplomáciáról szóló következtetéseit, amellyel az a célja, hogy előre vigye a tavalyi dubaji klímacsúcson elfogadott nemzetközi vállalásokat. Miért fontos a klímaváltozás elleni fellépésben a zöld diplomácia és elegendők lesznek-e az EU által azonosított intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Klímaváltozás és Biztonság Magyarországon – eredménybemutató konferencia

Klímaváltozás és Biztonság Magyarországon – eredménybemutató konferencia

A klímaváltozás milyen negatív hatásaira kell felkészülnie hazánknak és melyek azok, amelyek biztonsági kihívásokká válhatnak, amennyiben nem kezeljük őket időben? Ezekre a kérdésekre igyekeztünk választ adni a „Klímaváltozás és biztonság Magyarországon” című projektünk eredménybemutató konferenciáján.