Az EU kétéves klímadiplomáciai tervei – elegendők-e a nemzetközi klímavédelmi törekvések beindítására?
03.26.2024
Szerző: Tibor Schaffhauser

A nemrég zárult koppenhágai miniszteri csúcsra készülve az európai külügyminiszterek elfogadták az EU nemzetközi klímadiplomáciáját meghatározó zöld diplomáciáról szóló következtetéseit, amellyel az a célja, hogy előre vigye a tavalyi dubaji klímacsúcson elfogadott nemzetközi vállalásokat. Miért fontos a klímaváltozás elleni fellépésben a zöld diplomácia és elegendők lesznek-e az EU által azonosított intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?


Írásunkban felvillantjuk, hogy miért is fontos a zöld diplomácia, milyen nemzetközi klímapolitikai kihívások várhatók idén, röviden bemutatjuk a zöld diplomáciáról szóló tanácsi következtetések főbb vállalásait, illetve elemezzük, hogy azok elegendők-e a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására.

Zöld diplomácia – eszköz a nemzetközi klímavédelmi törekvések felfuttatására, vagy csak uniós egyeztetések zöldrefestése

A zöld diplomácia alatt alapvetően azt az uniós tevékenységet értjük, amikor az Európai Unió és tagállamai az Európai Külügyi Szolgálaton (EKSZ – az EU diplomáciai testülete), valamint a nemzeti nagykövetségeken keresztül, illetve a különféle nemzetközi egyeztetésein a globális klímavédelemmel kapcsolatos elképzeléseit igyekszik harmadik országoknál érvényre juttatni. Erre a lobbitevékenységre alapvetően azért is van szükség, mivel a klímaváltozás egy globális kihívás, amire egyedül nemzetközi összefogásban lehet hathatós választ adni, eközben az EU és tagállamai a globális kibocsátások csak egy részéért felelősek – tehát más nagy kibocsátók aktív fellépésére is szükség van a klímaváltozás megállításához.

Bár az EU és tagállamai komoly célokat állapítottak meg és egyre több klímavédelmi jogszabályt és intézkedést foganasítanak, ha azt nézzük, hogyan is állunk globális szinten a klímaváltozás elleni fellépésben, láthatjuk, hogy van még bőven teendőnk. Ezért is fontos, hogy a harmadik országokat is rávegyük komolyabb intézkedések bevezetésére. Természetesen a zöld diplomáciának a klímavédelmi ambíció növelésén túl más előnyei is vannak; természetesen az ilyen egyeztetések során a zöld átálláshoz szükséges technológiai megoldások, beruházások is szóba kerülnek. Ilyenkor tudják a zöld diplomáciát aktívan művelő államok helyzetbe hozni a saját cégeiket, megoldásaikat. Ezért nem csak környezetvédelmi, de gazdaságfejlesztési szempontból is előnyös lenne aktívabban részt vennie hazánknak is az ilyen jellegű diplomáciai munkában és jobban kihasználnia a diplomáciai kapcsolatait, vagy az utazó klímapolitikai nagykövetét.

Ezek persze szépen hangzó célok, azonban fontos megjegyezni, hogy amíg a zöld diplomáciai egyeztetések és a különféle szabadkereskedelmi megállapodások nincsenek összehangolva; az előbbiek korlátozott eredményeket tudnak elérni. A zöld diplomácia alapvetően önmagában egy „puha” eszköz – még ha vele jár piacszerzés is akár – azonban a nemzetközi kereskedelem sokkal nagyobb környezeti lábnyommal rendelkezik, így fontos lenne a kettőt jobban közelíteni egymáshoz.

A zöld diplomáciáról szóló uniós következtetések jelentősége

Az EU tagállami Külügyminiszterek Tanácsa március 18-án jóváhagyta a zöld diplomáciáról szóló következtetéseit, amelyek megerősítik az EU elkötelezettségét a méltányos és inkluzív zöld átmenet előmozdítása, valamint az e tekintetben vállalt globális kötelezettségvállalások végrehajtásának támogatása mellett, szoros együttműködésben a globális partnerországokkal.

A zöld diplomáciáról szóló tanácsi következtetések az EU első nyilvános nyilatkozata a tavalyi klímacsúcsot követően, amely fontos pillanat a Dubajban elfogadott konszenzus globális értelmezésének megalapozásához. Az európai hozzájárulás a COP28 klímakonferencia sikeréhez jelentős volt; az EU szorgalmazta a fosszilis tüzelőanyagok korszakának lezárását, a szélesebb körű pénzügyi reform globális menetrendjének létrehozását, és veszteségek és károk rendezéséhez szükséges pénzügyi alap létrehozását, amely fontos szerepet játszik a fejlett és fejlődő országok közötti bizalom erősítésében.

A zöld diplomácia következtetések pont időben érkeztek a múlt héten zajló koppenhágai klímaminiszteri csúcs előtt, ahol a tavalyi dubaji klímacsúcs óta először ültek össze az országok képviselői, köztük majdnem 40 miniszter is. Ez az esemény ezen felül azért is fontos, mivel első alkalommal ült össze a COP28, COP29 és COP30 (az Egyesült Arab Emírségek, Azerbajdzsán és Brazília) klímakonferenciák elnökségeit tömörítő trió. A trió itt mutatta be a 2025-ös brazíliai klímakonferenciáig tartó vízióját is, amelyet az uniós klímadiplomáciai állásfoglalás igyekezett befolyásolni.

Ezen felül az idei évben sok jelentős választásra is sor kerül, ezért fontos egy erős és megbízható uniós globális agenda kialakítása és kommunikálása is. Végül kiemelkedően fontos a 2025-ös brazíliai klímakonferencia előkészítése érdekében is, mivel addig kell majd a világ országainak bemutatniuk a felülvizsgált Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásaikat is, így a nemzetközi uniós célok bemutatása ennek a folyamatnak is keretet adhat. Ehhez képest mik szerepelnek a következtetésekben?

A zöld diplomáciáról szóló uniós következtetések főbb tételei

A következtetések meghatározzák az EU vezető szerepének területeit, nevezetesen a COP28 kötelezettségvállalását a globális megújulóenergia-kapacitás megháromszorozására, az energiahatékonyság növelésének globális ütemének megduplázására és a „fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra”. 

Az EU elkötelezte magát, egy a 2030-as évekre teljesen vagy túlnyomórészt szén-dioxid-mentesített globális energiarendszer létrehozásának támogatása mellett, összhangba hozva ambícióit a G7-ek kötelezettségvállalásaival. Ehhez azonban fontos lépés lenne az EU és tagállamai részéről az idei, azerbajdzsáni COP29 klímakonferenciáig megállapodniuk a közös Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás 2030 utáni időszakra vonatkozó felülvizsgálatáról, ezzel is irányt mutatva a világ többi nagy kibocsátójának.

A Tanács energiabiztonsági megközelítése azonban továbbra is egyoldalú; a fosszilis tüzelőanyag-ellátás biztonsága és diverzifikációja dominál. Hiányzik a rendszerszemléletű gondolkodás a keresletcsökkentés, az energiarendszerek ellenálló képessége és a stratégiai szövetségek vagy a nagy fogyasztó országok szerepét illetően. Noha a következtetések azt mutatják, hogy az EU nekilátott fontolóra venni, hogyan lehet támogatni a fosszilis tüzelőanyag-termelő partnerországainak méltányos és zöld átmenetét, egy konkrét cselekvési terv bemutatása ezen a téren még várat magára.

Elegendők-e azonban az uniós mondások a zöld diplomáciai következtetésekben a világ klímaambíciójának növelésére?

A zöld diplomácia fokozhatja az EU globális gazdasági ellenállóképességét, javíthatja versenyképességét a zöldgazdaságban, és erősítheti kapcsolatát a kulcsfontosságú feltörekvő gazdaságokkal. Az EU ezért helyesen teszi, hogy fokozza a többi nagy kibocsátó országra nehezedő nyomást, annak érdekében, hogy a következő 12 hónapban ambiciózus új kibocsátáscsökkentési tervekkel álljanak elő.

Az EU és tagállamai azonban még nem kötelezték el magukat teljes mértékben amellett, hogy vezessék ezt a globális erőfeszítést azáltal, hogy idén bejelentik saját, 2030 utáni időszakra vonatkozó nemzetközi éghajlati céljaikat. Ez aláássa az EU vezető szerepét a nemzetközi klímapolitika terén. Ennek az uniós folyamatnak a támogatásában komoly szerepe lesz az EU soros elnökségét idén júliustól ellátó Magyarországnak is, ahogy erről már korábban is írtunk. Amennyiben sikerül egyezségre jutni az EU új 2040-es klímacéljairól, úgy ez megnyithatja az utat az EU közös, 2030 utáni időszakra vonatkozó Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásának elfogadásához, az EU-ba vetett bizalmat erősítendő.

Miközben az EU továbbra is egyértelmű jelzéseket küld a globális zöld átállási célok támogatására a zöld diplomáciai következtetéseiben, nem kommunikálja egyértelműen saját hozzájárulását ehhez a globális átálláshoz. Az EU és tagállamai részéről hatásosabb lenne, ha meghatározná szerepét a globális zöld átállás előmozdításában. Ilyen üzenetekre lenne szükség különös tekintettel fosszilis tüzelőanyag-termelő partnereinek irányába, a feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok részére.

Összességében a zöld diplomáciai következtetések jó irányt jelölnek ki az EU-nak és tagállamainak, illetve a globális közösségnek a nemzetközi klímavédelmi törekvések felfuttatására a következő két évre, azonban fontos lenne további konkrétumokat és intézkedéseket bemutatni, direkt üzeneteket megfogalmazni a partnerek felé és új együttműködéseket elindítani, illetve a szabadkereskedelmi egyeztetésekkel is jobban összehangolni az abban foglaltakat. Ezeket a lépéseket az idei EU parlamenti választások is megnehezíthetik, azonban az új Európai Bizottságnak prioritásként kell őket kezelnie, amennyiben az EU meg szeretné őrizni vezető szerepét a nemzetközi klímatárgyalások során.


Kapcsolódó bejegyzések

 

COP29 – A klímakonferencia, ahonnan minden fél elégedetlenül távozott

COP29 – A klímakonferencia, ahonnan minden fél elégedetlenül távozott

Nemrég ért véget az ENSZ legutóbbi éves klímakonferenciája Bakuban, ahová a fejlődő országok új pénzügyi források, míg a fejlett országok megerősített kibocsátás-csökkentési lépések biztosítása érdekében érkeztek, azonban az öböl-menti országokat kivéve végül mindannyian csalódva kellett, hogy távozzanak. Mi is történt Azerbajdzsánban és mik a jövőre vonatkozó jelentőségei a konferenciának?

Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

Jövő héten kezdődik a soron következő ENSZ klímakonferencia Bakuban, ahova az EU delegációja a magyar soros elnökség vezetésével érkezik meg. Az idei konferenciának a delegációk kiemelt elvárásokkal indulnak neki, mivel a klímaváltozás elleni fellépés pénzügyi fedezetéről kell megállapodnia az országoknak. Milyen főbb ütközőpontokra és eredményekre számíthatunk a következő két hétben?

Hogyan csökkentjük a közlekedési kibocsátásainkat, ha négyszer többet költünk azok növelésére?

Hogyan csökkentjük a közlekedési kibocsátásainkat, ha négyszer többet költünk azok növelésére?

A Kormány nemrég fogadta el az állami építési beruházások 2035. december 31. napjáig szóló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióit, közte a közlekedés területén tervezett fejlesztések alapelveit. Ebben sokszor többet tervez költeni a többek között klíma szempontból is legkedvezőtlenebb egyéni közúti közlekedés fejlesztésére. Ezzel olyan „belakatolt” infrastruktúra jönne létre, amelynek mind a megépítése mind a használata jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást tart bent a rendszerben. Emellett olyan beruházások elől vonná el a közforrásokat, amelyek segíthetnének a 35 éve növekvő kibocsátású szektor kedvezőbb pályára állítását.