Beszámoló „A természettel nem lehet tárgyalni – Tények, tévhitek, és a legfrissebb helyzetkép a klímaváltozással kapcsolatban” rendezvényről
04.30.2025
Szerző: Tibor Schaffhauser

A Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozat keretében létrejött beszélgetéssorozat második alkalmaként a Green Policy Center által „A természettel nem lehet tárgyalni – Tények, tévhitek, és a legfrissebb helyzetkép a klímaváltozással kapcsolatban” címmel szervezett rendezvény során résztvevők a klímaváltozás várható hatásairól és a technológiai fejlődés szerepéről beszélgettek, kiemelve a szükséges társadalmi változásokat. A beszélgetés során tapasztalták, hogy a klímaváltozás egy átfogó ökológiai válságot jelent, amely sürgős cselekvést igényel, és hogy a politikai intézkedések gyakran késlekednek az igényekhez képest.


A beszélgetésen Gelencsér András, vegyészmérnök, Pannon Egyetem volt rektora, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Ürge-Vorsatz Diána, fizikus, CEU professzora, az IPCC alelnöke, valamint Zlinszky János, biológus, ökológus, PPKE tudományos főtanácsadója, NKE tanára vettek részt.

Fontos kérdések merültek fel a karbonadó, a fosszilis energiahordozók eltörlése, valamint a társadalmi igazságosság kapcsán. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a fenntarthatóság és a helyi gazdaság támogatása elengedhetetlen az élhetőbb jövő érdekében, emellett az edukáció és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése is központi szerepet játszik. A városok szerepe szintén kiemelkedett, mint hatékony eszköz a kibocsátások csökkentésére. A résztvevők végül arra bátorították a közönséget, hogy aktívan vegyenek részt a klímaváltozás ellen vívott harcban, megvalósítva a fenntartható jövőt.

Az átfogó ökológiai krízist illetően elhangzott, hogy a klímaváltozás nem csupán egy tünet, hanem egy komplex válság része, ami sürgős cselekvést igényel. Az üzenet világos: nem időt vesztegetni, hanem azonnali intézkedéseket hozni szükséges. A fenntarthatóság és technológiai megoldások esetén a technológia csak akkor lehet a megoldás része, ha az életmódunk is változik. A résztvevők kiemelték, hogy a fenntartható megoldásokat nem lehet kizárólag technológiai fejlesztésekre alapozni; szükséges a társadalmi attitűdök változtatása is.

Környezetvédelmi politikákról szólva elhangzott, hogy a politikai döntéshozók gyakran nem mernek lépni a környezetvédelmi intézkedések terén a népszerűtlenség miatt. Az ilyen félelmek a cselekvés súlyos késlekedését eredményezhetik. Itt kiemelték a lokális megoldások szerepét is. A városok szerepe kulcsszereplő a klímaváltozás mérséklésében, mert a kibocsátások nagy része városi övezetekből származik. Helyi közösségek tudnak aktívan részt venni a fenntarthatóság érdekében.

Azonban elengedhetetlen a globális együttműködés szükségessége is. A résztvevők rámutattak a nemzetközi és hazai együttműködések hiányára, amelyek gátolják a hatékony klímavédelmi intézkedéseket. A zöld politikai intézkedések középpontjában áll a tudományos kutatásba való befektetés, amely nélkülözhetetlen egy fenntarthatóbb irányvonal meghatározásához.

Végül a résztvevők egyetértettek abban is, hogy a gyermekek fenntarthatósági nevelése és a jövő biztosítása egy központi kérdés, amellyel foglalkozni kell a klímaváltozás elleni küzdelem során.

A következő eseményre 2025. május 12-én 17 órától kerül sor a Párbeszéd Házában „Világképünk átalakítása – Hogyan fogalmazzuk újra gazdasági és társadalmi céljainkat?” címmel és Hidvéghiné Pulay Brigitta, PPKE Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa, Köves Alexandra, ökológiai közgazdász, a Corvinus Egyetem docense, valamint Pogátsa Zoltán, közgazdász, szociológus, habilitált egyetemi docens, a nemzetközi politikai gazdaságtan szakértője részvételével. Regisztráció:


Kapcsolódó bejegyzések

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Lakásfelújítás az energiakereskedők kontójára? — Érkeznek az új lehetőségek

Nagy kormányzati lökést kap a lakossági felújításokat az energiakereskedők és -szolgáltatók terhére segítő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az új szabályokat nemrég bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. Bár ez a rendszer itthon még nem közismert, megújított formájában jelentősen hozzájárulhat a hazai épületállomány energetikai felújításához, ami az energia- és klímacélok mellett a rezsiköltségek, hazánk energiaszuverenitása és a gazdaság szempontjából is jó hír.

Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is?

Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is?

Nemrég mutatta be az Európai Bizottság az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, valamint hamarosan érkezik a Tiszta Ipari Stratégia is. Ezek a kezdeményezések reagálnak a nagyipari lobbi érveire, melyek szerint az EU a zöld intézkedésekre való fókuszálás miatt „elvesztette versenyképességét”. A versenyképesség erősítése közben azonban nem tűnnek el a környezeti kihívások, sőt azok egyre erősebbek. De vajon megfér-e egymással ez a két cél?