A Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozat keretében létrejött beszélgetéssorozat második alkalmaként a Green Policy Center által „Világképünk átalakítása – Hogyan fogalmazzuk újra gazdasági és társadalmi céljainkat?” címmel rendezett esemény középpontjában a klímaválság és a gazdasági, társadalmi célok újraértelmezése állt. Köves Alexandra és Pogátsa Zoltán ökológiai közgazdászok mellett Hidvéghiné Pulay Brigitta, a PPKE Teremtésvédelmi kutatóintézetének intézetvezető-helyettese a klímaváltozás és fenntarthatóság kapcsolatáról beszéltek.
A beszélgetés során a „jólét helyett jóllét”, valamint a „nem növekedés” koncepcióinak feltárása volt a középpontban, melyek szerint a hagyományos gazdasági modellek nem állják meg a helyüket az ökológiai határokon belül. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a klímaváltozás kezelése társadalmi és politikai átalakulást igényel. Kiemelték a közlekedés, az oktatás és az egészségügy szerepét a fenntarthatóságban. Szóba került például a munkaidő csökkentése, valamint a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése, mint konkrétabb lépések a jóllét felé való elmozdulásra.
A klímaváltozás és társadalmi válságok összefonódását illetően a résztvevők megerősítették, hogy a klímaválság kezelése szorosan összefonódik a társadalmi problémák megoldásával, így komplex megközelítést igényel. Az ilyen típusú diskurzusok fontosak a fenntartható jövő érdekében. Ezen túlmenően Ferenc Pápa tanításain túlmenően többször beszéltek a résztvevők a katolikus tanítások és a környezetvédelem közötti összhangról, ami az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül.
Ezen felül többször elhangzott a hagyományos gazdasági modellek kritikája is. A résztvevők szerint a hagyományos, növekedésre orientált gazdasági modellek nem elegendőek a fenntarthatóság eléréséhez. A klímaváltozás új szempontokat kíván meg a gazdasági tervezésben. Ennek egyik lehetséges kezelése a nem növekedés koncepciója lehet. A nem növekedés nemcsak tudományos, hanem politikai program is, amely az ökológiai határok figyelembevételével kreatív megoldásokat szorgalmaz. Ezzel összhangban van a Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozat 8. pontja is, amely a jóllétet támogatja a jólét helyett.
Fenntartható gazdasági reformok szükségességét illetően a résztvevők elmondták, hogy a közelgő politikai reformoknak a társadalmi jólét és a klímaváltozás kezelésére kell összpontosítaniuk. A városi mobilitás és az oktatás kiemelt jelentőséggel bír a fenntartható fejlődés szempontjából. A “15 perces város” koncepciója például könnyen elérhető közlekedést kínálhat, csökkentve a lég- és környezetszennyezést, valamint élhetőbb városokat létrehozva. Az oktatást illetően a résztevők kiemelték, hogy a fiatal generáció növekvő érdeklődést mutat a fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság iránt, ami új reményeket hordoz.
A fentieken túlmenően a beszélgetés kiemelte a társadalmi kapcsolatok és közösségi részvétel fontosságát. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az emberi kapcsolatok és közösség értéke elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalmi jóllét kérdéseit sikeresen kezeljük. A közösségi összefogás, mint alapelv kiemelt szerepet kapott a jövőbeli cselekvésekben.
A beszélgetés rámutatott arra, hogy ezek a megállapítások és megfontolások kulcsszerepet játszanak egy fenntarthatóbb és igazságosabb társadalom kialakításában, ahol a klímaváltozás és társadalmi problémák holisztikus orvoslása prioritást élvezhet.
