Beszámoló a „Világképünk átalakítása – hogyan fogalmazzuk újra gazdasági és társadalmi céljainkat?” rendezvényről
05.15.2025
Tibor Schaffhauser

A Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozat keretében létrejött beszélgetéssorozat második alkalmaként a Green Policy Center által „Világképünk átalakítása – Hogyan fogalmazzuk újra gazdasági és társadalmi céljainkat?” címmel rendezett esemény középpontjában a klímaválság és a gazdasági, társadalmi célok újraértelmezése állt. Köves Alexandra és Pogátsa Zoltán ökológiai közgazdászok mellett Hidvéghiné Pulay Brigitta, a PPKE Teremtésvédelmi kutatóintézetének intézetvezető-helyettese a klímaváltozás és fenntarthatóság kapcsolatáról beszéltek.


A beszélgetés során a „jólét helyett jóllét”, valamint a „nem növekedés” koncepcióinak feltárása volt a középpontban, melyek szerint a hagyományos gazdasági modellek nem állják meg a helyüket az ökológiai határokon belül. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a klímaváltozás kezelése társadalmi és politikai átalakulást igényel. Kiemelték a közlekedés, az oktatás és az egészségügy szerepét a fenntarthatóságban. Szóba került például a munkaidő csökkentése, valamint a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése, mint konkrétabb lépések a jóllét felé való elmozdulásra.

A klímaváltozás és társadalmi válságok összefonódását illetően a résztvevők megerősítették, hogy a klímaválság kezelése szorosan összefonódik a társadalmi problémák megoldásával, így komplex megközelítést igényel. Az ilyen típusú diskurzusok fontosak a fenntartható jövő érdekében. Ezen túlmenően Ferenc Pápa tanításain túlmenően többször beszéltek a résztvevők a katolikus tanítások és a környezetvédelem közötti összhangról, ami az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül.

Ezen felül többször elhangzott a hagyományos gazdasági modellek kritikája is. A résztvevők szerint a hagyományos, növekedésre orientált gazdasági modellek nem elegendőek a fenntarthatóság eléréséhez. A klímaváltozás új szempontokat kíván meg a gazdasági tervezésben. Ennek egyik lehetséges kezelése a nem növekedés koncepciója lehet. A nem növekedés nemcsak tudományos, hanem politikai program is, amely az ökológiai határok figyelembevételével kreatív megoldásokat szorgalmaz. Ezzel összhangban van a Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozat 8. pontja is, amely a jóllétet támogatja a jólét helyett.

Fenntartható gazdasági reformok szükségességét illetően a résztvevők elmondták, hogy a közelgő politikai reformoknak a társadalmi jólét és a klímaváltozás kezelésére kell összpontosítaniuk. A városi mobilitás és az oktatás kiemelt jelentőséggel bír a fenntartható fejlődés szempontjából. A “15 perces város” koncepciója például könnyen elérhető közlekedést kínálhat, csökkentve a lég- és környezetszennyezést, valamint élhetőbb városokat létrehozva. Az oktatást illetően a résztevők kiemelték, hogy a fiatal generáció növekvő érdeklődést mutat a fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság iránt, ami új reményeket hordoz.

A fentieken túlmenően a beszélgetés kiemelte a társadalmi kapcsolatok és közösségi részvétel fontosságát. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az emberi kapcsolatok és közösség értéke elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalmi jóllét kérdéseit sikeresen kezeljük. A közösségi összefogás, mint alapelv kiemelt szerepet kapott a jövőbeli cselekvésekben.

A beszélgetés rámutatott arra, hogy ezek a megállapítások és megfontolások kulcsszerepet játszanak egy fenntarthatóbb és igazságosabb társadalom kialakításában, ahol a klímaváltozás és társadalmi problémák holisztikus orvoslása prioritást élvezhet.


Kapcsolódó bejegyzések

Átláthatóságot az uniós források tervezésének!

Átláthatóságot az uniós források tervezésének!

Az uniós források tervezésének átláthatóságát, a társadalmi és szakmai partnerek bevonását sürgetik civil szervezetek a kormánytól a Szociális Klímaterv és a nemzeti és regionális partnerségi terv kapcsán. A tét: mire költhetünk több ezer milliárd forintot 2028-tól hét éven át.

Egyetlen szélsőséges időjárási esemény is dominóhatást indíthat el – Európa új terve Magyarországnak is irányt mutat

Egyetlen szélsőséges időjárási esemény is dominóhatást indíthat el – Európa új terve Magyarországnak is irányt mutat

Az éghajlatváltozás hatásai nem állnak meg egy-egy ágazat határán: egy szélsőséges időjárási esemény az energiaellátástól a vízellátáson át az egészségügyig több létfontosságú rendszer működését is veszélybe sodorhatja. Az Európai Bizottság új keretrendszerrel kívánja ellenállóbbá tenni a kontinenst, amely már most is évente több tízmilliárd eurós éghajlati károkat szenved el. Írásunkban azt mutatjuk be, miért kell az alkalmazkodás mellett a rendszerek ellenálló képességét is erősíteni, és milyen feladatokat jelent ez Magyarország számára a vízgazdálkodástól a kritikus infrastruktúrák védelméig.

Az éghajlatváltozás nem vár a törvényalkotásra – nyílt levél a miniszterelnöknek a klímatörvényért

Az éghajlatváltozás nem vár a törvényalkotásra – nyílt levél a miniszterelnöknek a klímatörvényért

Nyílt levélben fordultak a miniszterelnökhöz a több mint 200 szervezetet összefogó civil klímatörvény-kezdeményezést elindító szervezetek. Attól tartanak, hogy a kormány tervezetének csúszása miatt idén már nem marad elég idő a társadalmi vitára és a törvény elfogadására. A következő hőhullámokra és aszályokra azonban már most készülni kellene.