A klímaváltozásnak már napjainkban is sokféle negatív hatása van, amelyek a jövőben még tovább sokasodhatnak. Az ezekre történő megfelelő felkészültség hazánk biztonságpolitikai tervezésének részévé kell, hogy váljon. Mostani beszélgetésünkben a klímaváltozás biztonsági kihívásainak kezelésére vonatkozó kormányzati tervekről beszélgettünk Gondola Csabával, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkárával.
A Green Policy Center Klíma podcast sorozatának legfrissebb epizódjában Gondola Csabával, az Energiaügyi Minisztérium államtitkárával beszélgettünk arról hogyan hat a klímaváltozás a biztonságunkra, nemcsak globálisan, hanem itt, a Kárpát-medencében is. A beszélgetés rávilágít arra, hogy Magyarország az egyik leginkább kitett ország Európában: Északkelet-Magyarországon például már 1,8 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést mértek a századfordulóhoz képest. Az aszályos időszakok gyakoribbá válása, a szélsőséges időjárási jelenségek és a csapadékeloszlás átalakulása alapjaiban formálhatja át mindennapjainkat – különösen a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén.
A klímaváltozás azonban nemcsak környezeti, hanem biztonsági kérdés is. A 2020-as Nemzeti Biztonsági Stratégia már rendszer szintű fenyegetésként kezeli az éghajlatváltozást, összekapcsolva azt az irreguláris migrációval és a globális erőforrás-hiányokkal. Gondola Csaba hangsúlyozza: a klímaváltozás ma már nemcsak szakpolitikai téma, hanem a társadalom biztonságérzetét befolyásoló valóságos jelenség. Egyre többen érzik úgy, hogy az éghajlati változások közvetlen veszélyt jelentenek – ezért a cél nem a félelemkeltés, hanem az alkalmazkodás és az ellenálló képesség erősítése.
A beszélgetés kitér a kritikus infrastruktúrák védelmére is: az energiaellátás, különösen a nukleáris létesítmények hűtővíz-ellátása, valamint a villamos hálózat stabilitása új kihívások elé néz a hőstressz és a megújuló energiaforrások kiszámíthatatlansága miatt. A kormányzat többek között a „Vizet a Tájba” programmal segíti a vízmegtartást és a talajvíz szintjének fenntartását, ami paradigmaváltást jelent a vízgazdálkodásban: a víz levezetése helyett annak megtartására törekszünk.
A készülő új éghajlatváltozási stratégia már kifejezetten a klímapolitika és a nemzetbiztonság kapcsolatát helyezi a középpontba. A cél, hogy a magyar és regionális sajátosságok figyelembevételével konkrét, helyi megoldások szülessenek – például a szomszédos országokkal közös vízforrások kezelésében, az energiamix optimalizálásában, valamint az erdő- és mezőgazdaság alkalmazkodásában.
A podcast epizód világossá teszi: bár Magyarország nem a legnagyobb kibocsátó, a felkészülés és az alkalmazkodás a mi felelősségünk és érdekünk. A klímaváltozás hatásai már itt vannak – a kérdés az, hogyan tudunk együtt, tudatosan és tervezetten reagálni rájuk, hogy biztonságos jövőt teremtsünk magunknak és a következő generációknak.
A teljes beszélgetés meghallgatható alább:
