2026. február 25-én a Green Policy Center egy szakértők segítségével rendezett beszélgetésen arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a 3 legfontosabb klímapolitikai intézkedés a választások után? A beszélgetéshez szakmai műhelyünk az alábbi vitaindítót készítette.
A globális felmelegedés korunk legnagyobb kihívása, amelynek megfékezésében minden országnak és mindenkinek megvan a feladata – a saját jól felfogott érdekünkben. Olyan ez, mint egy nagy kooperatív társasjáték: az emberiség vagy közösen nyer, vagy közösen veszít. Ráadásul a fenntarthatósági átmenet egyúttal számos más előnyt is hoz magával: tisztább levegőt, anyagi megtakarításokat stb.
Az energiaválság alatt gyors mértékben csökkentek a hazai üvegházhatásúgáz-kibocsátások – 2022-ről 2023-ra például kiemelkedően magas mértékben, 9%-kal egyetlen év alatt. Az 1990-es bázisévhez képest 2023-ra bruttó 43%-os, nettó 47%-os csökkenés történt. A kedvező eredményhez hozzájárultak az energiaárak által ösztönzött beruházások és viselkedésváltozások, néhány szakpolitikai intézkedés, de döntő tényező volt a gazdasági visszaesés és az enyhe tél is. Az ÜHG kibocsátás szempontjából szinte minden ágazat javulást mutatott 2022 és 2023 között. Kivétel a földhasználati (LULUCF) szektor, ahol csökkent a szén-dioxid-elnyelés, de még mindig viszonylag kedvező a mértéke.
Ez a csökkenés azonban 2024 során már eléggé lelassulhatott, legalábbis az energetikai adatok alapján – még ha a megújuló energia aránya némileg nőtt is a napelemek rekorddöntő új szintjének köszönhetően, 18,3%-ot érve el a 2030-ra kitűzött 30%-höz képest. A végsőenergia-felhasználás 2024-ben 695 PJ volt, ami épphogy, de már emelkedett 2023 óta – viszont egyelőre még a 2030-ra kitűzött legfeljebb 740 PJ alatt maradt.
Az Eurostat előzetes adatai szerint 2025 elején már elindulhatott az ÜHG kibocsátások újbóli emelkedése, amit a gazdaság várható újraindulása beavatkozás nélkül tovább fog emelni a közeljövőben, az energiafogyasztással együtt. Efféle visszapattanás történt az előző gazdasági válságok során is, és magunk is előrevetítettük ennek esélyét a mostani időszakra is. Azonban nem szabad, hogy ez nagy mértéket öltsön, mert az veszélybe sodorná hazánk hivatalosan kitűzött 2030-as, bruttó 50%-os ÜHG célját – sőt, az ÜHG cél teljesüléséhez még érdemi előrehaladás szükséges.
Abban tehát minden fél egyetért, hogy a hazánk által kitűzött 2030-as klímacélok elérése érdekében a leendő új kormánynak – legyen az bárki is – intézkedéseket kell hoznia a kedvező trendek fennmaradása érdekében. De merre van az előre, mik lehetnek a legfontosabb beavatkozások?
A meghívott szakértők erre keresik a választ soron következő, Mi a 3 legfontosabb klímapolitikai intézkedés a választások után? című vitaestünkön.
Panelisták:
- dr. Köböl-Benda Vivien: elemző, Energiastratégia Intézet, megbízott oktató, PPKE JÁK
- Koczóh Levente András: senior klímapolitikai szakértő, Green Policy Center
- Vadovics Edina : szakmai vezető, GreenDependent Intézet (a Felforgatókönyv képviseletében)
Moderátor: Boza-Kiss Benigna : kutató, Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IIASA)
Időpont: 2026. február 25., 17:00-19:00
Helyszín: Párbeszéd Háza, 1085 Budapest, Horánszky utca 20.
A részvétel INGYENES, de regisztrációhoz kötött az alábbi linken:
