Mi a 3 legfontosabb klímapolitikai intézkedés a választások után?
03.03.2026
Sipos Vera

Február 25-én lezajlott a Green Policy Center tavaszi vitasorozatának első alkalma, ami a választások utáni legfontosabb klímapolitikai lépéseket vette górcső alá. A beszélgetés összefoglalója alább olvasható!


Február 25-én lezajlott a Green Policy Center tavaszi vitasorozatának első alkalma, ami a választások utáni legfontosabb klímapolitikai lépéseket vette górcső alá dr. Köböl-Benda Vivien (Energiastratégia Intézet – Pázmány Péter Katolikus Egyetem), Koczóh Levente András (Green Policy Center) és Vadovics Edina (GreenDependent Intézet – Felforgatókönyv) részvételével, Boza Kiss Benigna moderálása mellett. A vitaest alapvetése az volt, hogy Magyarországnak a hatályos  klímacélja eléréséhez 2030-ig nettó 55%-os kibocsátáscsökkentést kell megvalósítania az üvegházhatású gázok terén, majd 2050-ig eljutni klímasemlegességig, amikor a kibocsátás és az elnyelt CO2 mennyisége egyensúlyba kerül. Koczóh Levente bevezetőjében  hangsúlyozta, hogy a klímapolitika összességében nem árt a gazdaságnak, sőt több új munkahelyet teremt, mint amennyi az átmenet során megszűnik.  Továbbá, alapvető érdekünk a fosszilis függőség, azaz az „energiagyarmati” lét felszámolása a szuverenitásunk védelmében.

A vita során Vadovics Edina rávilágított, hogy az ökológiai korlátok megértése elengedhetetlen, hiszen a jelenlegi hazai fejenkénti ÜHG kibocsátást 2030-ig a felére, 2050-ig pedig a hetedére, 0,7 tonnára kellene csökkenteni. Ehhez a lakossági alapszükségletek biztosítása, az energiaszegénység felszámolása és a mobilitási igények tudatos csökkentése is szükséges, elkerülve, hogy a korszerűsítés a jómódúak kiváltsága maradjon.

Dr. Köböl-Benda Vivien a jogi és igazságossági szempontokat emelte ki, figyelmeztetve a karbonkreditek kockázataira, amelyek elvonhatják a fókuszt a tényleges hazai csökkentésről. Kiemelte a biodiverzitás védelmének integrálását a klímapolitikába és a sérülékeny társadalmi csoportok védelmét, mivel az államoknak jelentős többletkötelezettségei állnak fenn e területen.

Koczóh Levente az épületállomány kritikus állapotára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a 4,5 millió hazai lakóingatlan túlnyomó többségének mélyfelújítása és a fosszilis tüzelők kivezetése nélkül nem érhető el a klímasemlegesség. Ehhez vagyoni alapú épületfelújítás-támogatási rendszerekre és az energiamix okos átalakítására van szükség, például a nap- és szélenergia termelésének összehangolásával.

A panel résztvevői megállapították, hogy bár a klímaszkepticizmus és a vasútfejlesztéssel szemben előnyben részesített közútfejlesztések akadályozzák a haladást, az optimizmusra a sikeres helyi példák és a társadalmi nyitottság adhat okot. El kell fogadnunk, hogy „véges bolygón nem lehet végtelen fejlődést elérni.”

Az est során megvitatásra került a rezsicsökkentés jövője, a médiában nagy port kavart ETS2, a közlekedési módváltás ösztönzése és sok más téma.

Várjuk Önöket a másik két vitaalkalmunkon szeretettel! Regisztráció alább:


Kapcsolódó bejegyzések

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány 2030-ig lesz hivatalban, vagyis ez a ciklus az évtized végéig tartó klíma- és energiapolitikai célok elérésében döntő jelentőséggel bír – az ezen szakpolitikák terén nyújtott előrelépés pedig Magyarország versenyképességét is fellendítheti. Bár vannak bíztató eredmények, sok szempontból jelentős az elmaradás, késés. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy mik a legsürgősebb, illetve négyéves időtávon legfontosabb intézkedések, amelyekkel érdemes kezdeni.

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus ismét megmutatta, mennyire sérülékeny a fosszilis alapú világgazdaság. Amint nőtt a feszültség a Közel-Keleten, az energiaárak azonnal emelkedni kezdtek, mert a piacok az ellátás biztonságát féltik. A mostani válság ezért nemcsak geopolitikai esemény, hanem újabb emlékeztető arra, hogy az energiaellátás biztonsága és a zöld energiaátmenet valójában ugyanannak a stratégiai kérdésnek a két oldala.

Klímatudomány a tények utáni világ viharában – beszámoló

Klímatudomány a tények utáni világ viharában – beszámoló

A Green Policy Center vitaest-sorozatának záróalkalma az egyik legnehezebb, mégis legégetőbb témát járta körül: hogyan maradhat hiteles és érthető a klímatudomány egy olyan korszakban, ahol az információbőség sokszor nem tudáshoz, hanem teljes zavarodottsághoz vezet? A beszélgetés résztvevői arra keresték a választ, miként törhető át a dezinformációs zaj, és miért érezzük úgy, hogy bár mindenki hallott már a klímaváltozásról, mégsem értjük igazán, mi történik körülöttünk.