2026. március 10-én Green Policy Center egy szakértők segítségével rendezett beszélgetésen arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként garantálható Magyarországon az élelmiszer- és vízellátást a változó környezeti és klimatikus feltételek között? A beszélgetéshez szakmai műhelyünk az alábbi vitaindítót készítette.

A klímaváltozás mára nem csupán környezetvédelmi vagy gazdaságpolitikai kérdés, hanem a 21. század egyik meghatározó biztonsági kihívása is. Gyakori tévhit azonban, hogy Magyarország földrajzi adottságai miatt kevésbé érintett a klímaváltozás biztonsági következményeiben. A hazai elemzések, köztük a Green Policy Center szakpolitikai anyagai ennek éppen az ellenkezőjét mutatják. Az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, aszályok, villámárvizek és szélsőséges időjárási események már most is jelentős társadalmi és gazdasági terheket rónak az országra.

Vitaindító

A klímaváltozás hatásai egyre közvetlenebbül érintik a víz- és élelmiszerellátás biztonságát Magyarországon. Az erősödő aszályok, a szélsőséges csapadékeloszlás és a talajromlási folyamatok egyre kiszámíthatatlanabbá teszik a mezőgazdasági termelést, miközben az öntözött területek aránya továbbra is alacsony, a természetes vízvisszatartó rendszerek pedig gyengültek. A biodiverzitás csökkenése – különösen a talajélet romlása és a beporzók visszaesése – tovább rontja a termelési rendszerek alkalmazkodóképességét. Mindez növeli a termésingadozást, az élelmiszerárak volatilitását és az importfüggőséget, így az élelmezésbiztonság egyre inkább a víz- és ökológiai válság társadalmi hatásainak „látható felületévé” válik.

Az egyik kulcskérdés ezért az, hogy a felkészülés képes-e áttörni a jelenlegi szektorális határokat. A vízgazdálkodási, agrár-, természetvédelmi és egészségügyi szakpolitikák ma még gyakran elkülönülten működnek, miközben a klímaváltozás hatásai egymást erősítő láncolatokban jelennek meg. A rendszerszintű alkalmazkodás erősítése érdekében olyan integrált kockázatkezelési megközelítésre van szükség, amely képes együtt kezelni az aszály, a terméskiesés, az élelmiszerár-emelkedés és a társadalmi sérülékenység összefüggéseit. Egy erősebb tárcaközi koordináció és a keresztágazati klímakockázatelemzés beépítése a stratégiai tervezésbe hozzájárulhat ahhoz, hogy az alkalmazkodási intézkedések ne egymást gyengítsék, hanem erősítsék.

A megoldások másik fontos iránya a természetalapú megközelítések erősítése. A vízvisszatartó tájhasználat, az élőhely-helyreállítás, a talajmegőrző mezőgazdasági gyakorlatok vagy a zöld infrastruktúra nemcsak a biodiverzitás védelmét szolgálják, hanem javítják a vízháztartást, csökkentik a hő- és aszálystresszt, és stabilabbá teszik a mezőgazdasági termelést. Ezek az intézkedések nem a műszaki megoldások alternatívái, hanem azok kiegészítői: a hosszú távú élelmezésbiztonság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az ökológiai rendszerek stabilitása a fejlesztési és biztonságpolitikai gondolkodásban is nagyobb hangsúlyt kapjon.

Végül a mezőgazdasági és földhasználati rendszerek rezilienciájának növelése nélkülözhetetlen. A víztakarékos öntözési technológiák, a talajnedvességet megőrző művelési módok, a vetésszerkezet diverzifikálása és a szárazságtűrő fajták elterjesztése mind hozzájárulhatnak a termelés stabilitásához. Ezzel párhuzamosan a földhasználati és területfejlesztési döntésekben nagyobb szerepet kell kapnia a hosszú távú klímakockázati és vízgazdálkodási szempontoknak. Az integrált, tudományos eredményekre és helyi tapasztalatokra építő tervezés segíthet elkerülni azokat a beruházásokat és tájhasználati mintákat, amelyek a jövőben tovább növelnék a víz- és élelmiszerbiztonsági kockázatokat.

Milyen megoldásokat látnak viszont a szakértők arra a kérdésre, hogy miként garantálható Magyarországon az élelmiszer- és vízellátást a változó környezeti és klimatikus feltételek között a következő vitaestünkön.

Résztvevők:
– dr. Toldi Ottó – vezető kutató, Klímapolitikai Intézet
– Balogh Péter – elnök, Vízválasztó Mozgalom
– Polgár Ákos – szántóföldi kertész és öntözési specialista, MAGOSZ Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége

Moderátor: Gergely Dudás, European Climate Foundation

Időpont: 2026. március 10., 17:00-19:00
Helyszín: Párbeszéd Háza, 1085 Budapest, Horánszky utca 20.

A részvétel INGYENES, de regisztrációhoz kötött az alábbi linken: