Kötetbemutató: A Természet könyvének újranyitása
12.14.2021
Tibor Schaffhauser

Végre kötet formájában is elérhetővé vált „A Természet könyvének újranyitása” című tanulmánysorozatunk, amelyet a fenntarthatóság és klímaváltozás témáiról szóló átfogó párbeszéd ösztönzésének szándékával indított szakmai műhelyünk 2020 őszén. A kötet megjelenése alkalmából egy kerekasztalbeszélgetés során vitattuk meg a kötet által kinyitott kérdéseket.


A Green Policy Center a fenntarthatóság és klímaváltozás témáiról szóló átfogó párbeszéd ösztönzésének szándékával kezdte 2020 őszén egy tanulmánysorozat elkészítését és publikálását. A tanulmánysorozat célja, hogy olyan elemzések szülessenek, amelyek megvizsgálják a keresztény-konzervatív filozófia, értékrend és a környezet- és klímavédelem közötti összefüggéseket is annak érdekében, hogy Magyarország közép- és hosszútávú nemzeti céljai, így a 2050-es klímasemlegességi cél is elérhető legyen.

A tanulmánysorozat hét tanulmányból állt, amelyek tíz szerző tollából születtek olyan témákat megnyitva, mint a természet megőrzésének konzervatív útja; a közösségi és a regionális cselekvési lehetőségek; a környezetvédelem mint hazaszeretet; XXI. századi környezeti kihívások keresztény szemmel; az afrikai klímaváltozás okozta kihívások és azok hatása Európára; a kapitalizmus ráncfelvarrása; a nemzetközi egyezmények rendszere. A tanulmánysorozat tanulmánybemutató rendezvényei visszanézhetők YouTube csatornánkon, az eredményeiről készült felmérésünk pedig itt olvasható.

Ezen előzményeket követően a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg nyomtatásban a tanulmánysorozat. A kötet megjelenése alkalmából 2021. december 8-án egy kerekasztalbeszélgetés során vitattuk meg az abban foglaltakat. A kötetbemutatón közreműködtek Huszár András a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely alapító igazgatója, illetve Nemes Csaba a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület tagja, a tanulmánysorozat szerkesztői; valamint Litkei Máté a Klímapolitikai Intézet igazgatója.

A kötet megrendelhető a kiadó honlapján, a kötetbemutatóról készült felvételt pedig az alábbi linken lehet megtekinteni:


Kapcsolódó bejegyzések

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A Duna rekordalacsony vízállása miatt részlegesen leállított Paksi Atomerőmű áramtermelését nappal a napelemek pótolták, napnyugta után azonban Magyarország fokozottan importra szorult. A nyári krízis megmutatta, hol maradt félbe a hazai zöld átállás: a napenergia gyors terjedését nem követte elegendő tároló, szélenergia- és hálózati fejlesztés. Az egyre forróbb, aszályosabb nyarakra olyan áramrendszerrel kell felkészülni, amely kevesebb hűtővízzel és rugalmasabban képes kiszolgálni a fogyasztást.