Mi a 3 legfontosabb klímapolitikai intézkedés a választások után?
03.03.2026
Sipos Vera

Február 25-én lezajlott a Green Policy Center tavaszi vitasorozatának első alkalma, ami a választások utáni legfontosabb klímapolitikai lépéseket vette górcső alá. A beszélgetés összefoglalója alább olvasható!


Február 25-én lezajlott a Green Policy Center tavaszi vitasorozatának első alkalma, ami a választások utáni legfontosabb klímapolitikai lépéseket vette górcső alá dr. Köböl-Benda Vivien (Energiastratégia Intézet – Pázmány Péter Katolikus Egyetem), Koczóh Levente András (Green Policy Center) és Vadovics Edina (GreenDependent Intézet – Felforgatókönyv) részvételével, Boza Kiss Benigna moderálása mellett. A vitaest alapvetése az volt, hogy Magyarországnak a hatályos  klímacélja eléréséhez 2030-ig nettó 55%-os kibocsátáscsökkentést kell megvalósítania az üvegházhatású gázok terén, majd 2050-ig eljutni klímasemlegességig, amikor a kibocsátás és az elnyelt CO2 mennyisége egyensúlyba kerül. Koczóh Levente bevezetőjében  hangsúlyozta, hogy a klímapolitika összességében nem árt a gazdaságnak, sőt több új munkahelyet teremt, mint amennyi az átmenet során megszűnik.  Továbbá, alapvető érdekünk a fosszilis függőség, azaz az „energiagyarmati” lét felszámolása a szuverenitásunk védelmében.

A vita során Vadovics Edina rávilágított, hogy az ökológiai korlátok megértése elengedhetetlen, hiszen a jelenlegi hazai fejenkénti ÜHG kibocsátást 2030-ig a felére, 2050-ig pedig a hetedére, 0,7 tonnára kellene csökkenteni. Ehhez a lakossági alapszükségletek biztosítása, az energiaszegénység felszámolása és a mobilitási igények tudatos csökkentése is szükséges, elkerülve, hogy a korszerűsítés a jómódúak kiváltsága maradjon.

Dr. Köböl-Benda Vivien a jogi és igazságossági szempontokat emelte ki, figyelmeztetve a karbonkreditek kockázataira, amelyek elvonhatják a fókuszt a tényleges hazai csökkentésről. Kiemelte a biodiverzitás védelmének integrálását a klímapolitikába és a sérülékeny társadalmi csoportok védelmét, mivel az államoknak jelentős többletkötelezettségei állnak fenn e területen.

Koczóh Levente az épületállomány kritikus állapotára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a 4,5 millió hazai lakóingatlan túlnyomó többségének mélyfelújítása és a fosszilis tüzelők kivezetése nélkül nem érhető el a klímasemlegesség. Ehhez vagyoni alapú épületfelújítás-támogatási rendszerekre és az energiamix okos átalakítására van szükség, például a nap- és szélenergia termelésének összehangolásával.

A panel résztvevői megállapították, hogy bár a klímaszkepticizmus és a vasútfejlesztéssel szemben előnyben részesített közútfejlesztések akadályozzák a haladást, az optimizmusra a sikeres helyi példák és a társadalmi nyitottság adhat okot. El kell fogadnunk, hogy „véges bolygón nem lehet végtelen fejlődést elérni.”

Az est során megvitatásra került a rezsicsökkentés jövője, a médiában nagy port kavart ETS2, a közlekedési módváltás ösztönzése és sok más téma.

Várjuk Önöket a másik két vitaalkalmunkon szeretettel! Regisztráció alább:


Kapcsolódó bejegyzések

Átláthatóságot az uniós források tervezésének!

Átláthatóságot az uniós források tervezésének!

Az uniós források tervezésének átláthatóságát, a társadalmi és szakmai partnerek bevonását sürgetik civil szervezetek a kormánytól a Szociális Klímaterv és a nemzeti és regionális partnerségi terv kapcsán. A tét: mire költhetünk több ezer milliárd forintot 2028-tól hét éven át.

Egyetlen szélsőséges időjárási esemény is dominóhatást indíthat el – Európa új terve Magyarországnak is irányt mutat

Egyetlen szélsőséges időjárási esemény is dominóhatást indíthat el – Európa új terve Magyarországnak is irányt mutat

Az éghajlatváltozás hatásai nem állnak meg egy-egy ágazat határán: egy szélsőséges időjárási esemény az energiaellátástól a vízellátáson át az egészségügyig több létfontosságú rendszer működését is veszélybe sodorhatja. Az Európai Bizottság új keretrendszerrel kívánja ellenállóbbá tenni a kontinenst, amely már most is évente több tízmilliárd eurós éghajlati károkat szenved el. Írásunkban azt mutatjuk be, miért kell az alkalmazkodás mellett a rendszerek ellenálló képességét is erősíteni, és milyen feladatokat jelent ez Magyarország számára a vízgazdálkodástól a kritikus infrastruktúrák védelméig.

Az éghajlatváltozás nem vár a törvényalkotásra – nyílt levél a miniszterelnöknek a klímatörvényért

Az éghajlatváltozás nem vár a törvényalkotásra – nyílt levél a miniszterelnöknek a klímatörvényért

Nyílt levélben fordultak a miniszterelnökhöz a több mint 200 szervezetet összefogó civil klímatörvény-kezdeményezést elindító szervezetek. Attól tartanak, hogy a kormány tervezetének csúszása miatt idén már nem marad elég idő a társadalmi vitára és a törvény elfogadására. A következő hőhullámokra és aszályokra azonban már most készülni kellene.