A Green Policy Center részéről köszönjük, hogy a Gazdasági és Energetikai Minisztérium mindenkinek, így civil szervezeteknek és think tankoknak is lehetőséget adott, hogy jelezhessük észrevételeinket az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszere (EU ETS) reformjával kapcsolatos magyar tárgyalási álláspont kialakításához. Ez a hazánkban eddig szinte precedens nélküli lépés jelentős előrelépés a kiegyensúlyozottabb és szakmailag megalapozott kormányzás felé. A tárca felé megküldött észrevételeinket alább mutatjuk be.

A teljes július 17-i bizottsági csomaghoz készült első gyors reakciónk, amely elsősorban az elektrifikációra és a nemzetközi, civil kontextusra tér ki, itt érhető el. E cikkhez képest az alábbiak már egy részletesebb, mélyebb elemzést tartalmaznak az EU ETS-re nézve. Ugyanakkor még folytatjuk az elemzést és hamarosan egy még részletesebb anyaggal jelentkezünk.

Az EU ETS az Unió klímapolitikájának legrégebbi, 2005 óta hatályos intézkedése, amely a nagy erőművek, távfűtőművek, ipari létesítmények üvegházhatásúgáz-kibocsátását terheli meg plusz költséggel, hogy megérje azok csökkentésébe beruházni. A kvóták tőzsdei eladásából befolyt bevételből pedig a tagállamok, illetve e célra létrehozott uniós alapok további kibocsátás-csökkentési beruházásokat finanszíroznak. Az elmúlt bő 20 év alatt a rendszer elérte a hatálya alá tartozó kibocsátások megfelezését, miközben tekintettel van az uniós ipar versenyképésségére.

A most kezdődő, a 2040-ig tartó időszakra vonatkozó reformok kapcsán a legfontosabb pontjaink röviden az alábbiak:

• Kiemelten fontosnak tartjuk a magyarországi zöld átmenethez elérhető pénzügyi támogatások minél magasabb szintjét, amiben a bizottsági javaslat sok üdvözlendő elemet tartalmaz. Az ipar zöldítésére jutó pántikázott források 50%-os arányát azonban 40%-ra csökkentenénk a többi ágazat javára.

• Az EU ETS teljes kvótamennyisége csökkenésének 2040-es uniós célhoz igazítása elfogadható, a piaci stabilitási tartalék felvizezését azonban nem támogatjuk, hiszen az lerontja a rendszer klímavédelmi erejét.

• Az ipari versenyképességet védő ingyenes kiosztás terén ugyan némi könnyítést elfogadhatónak tartunk a jelenlegi realitások fényében (főleg a javasolt beruházáshoz kötés mellett), de a bizottsági javaslat pár ponton túl messzire megy e téren.

• A hulladék-égetés, légiközlekedés, tengeri hajózás terén javasolt hatály-kiterjesztésekre nézve nem látunk magyar ellenérdeket.

Az elemzésünk alább tölthető le: