Részvételünk a Nyugat-Balkán zöld finanszírozásáról szóló konferencián
09.27.2020
Tibor Schaffhauser

2020 szeptember 25-én kerekasztal-beszélgetésen vett részt a Green Policy Center hazai és nemzetközi pénzügyi és szakpolitikai intézmények képviselőivel, ahol a felek megvitatták a globális járvány időszakában a zöldgazdaságot érő aktuális kihívásokat.

A járvány okozta globális visszaesést követő visszarendeződés várhatóan felgyorsítja a gazdaság zöld átalakítását egész Európában, így Magyarországon és a Nyugat-Balkánon is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) háttérintézményeként működő Nyugat-Balkáni Zöld Központ az újabb pályázati lehetőségekről tartott online tájékoztató napot 2020. szeptember 25-én.

A tájékoztató nap részeként virtuális kerekasztal-beszélgetésen vettek részt a Nyugat-Balkáni Zöld Központ stratégiai partnerei, a hazai és nemzetközi pénzügyi és szakpolitikai intézmények képviselői. Szakmai műhelyünk képviseletében a beszélgetésen Dr. Huszár András, a Green Policy Center ügyvezetője vett részt. A felek megvitatták a globális járvány időszakában a zöldgazdaságot érő aktuális kihívásokat. Szóba került többek között az új európai uniós pénzügyi perspektíva, a különböző gazdaságélénkítő csomagok klímaérzékenysége, a zöld kötvények piacának aktualitásai között az első magyar kibocsátás sikere, a lehetséges válaszlépések és a Nyugat-Balkán országainak helyzete is.

A teljes konferencia és tájékoztató esemény felvétele az alábbi linken tekinthető meg:

Virtuális Tájékoztató és Konferencia

Kapcsolódó bejegyzések

Hogyan segíthet a DNSH elv a fenntarthatóbb közpénzfelhasználásban?

Hogyan segíthet a DNSH elv a fenntarthatóbb közpénzfelhasználásban?

A DNSH-elv megvalósításának módjára adott útmutatást egyes hazai közigazgatási szerveknek az a többéves, nyolc európai országot érintő projekt, amelyben a Green Policy Center magyar partnerként vett részt. A közelmúltban lezárult együttműködés során a DNSH elv gyakorlati alkalmazásának hazai erősítésén dolgoztunk hazai és nemzetközi partnerekkel.

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A paksi energiakrízis tanulsága: a napenergia mellől hiányoznak a tárolók és a rugalmas hálózat

A Duna rekordalacsony vízállása miatt részlegesen leállított Paksi Atomerőmű áramtermelését nappal a napelemek pótolták, napnyugta után azonban Magyarország fokozottan importra szorult. A nyári krízis megmutatta, hol maradt félbe a hazai zöld átállás: a napenergia gyors terjedését nem követte elegendő tároló, szélenergia- és hálózati fejlesztés. Az egyre forróbb, aszályosabb nyarakra olyan áramrendszerrel kell felkészülni, amely kevesebb hűtővízzel és rugalmasabban képes kiszolgálni a fogyasztást.