A Green Policy Center bemutatkozó rendezvénye – „A szép és a hasznos védelmében – a természet megőrzésének konzervatív útja”
09.28.2020
Szerző: Tibor Schaffhauser

Reálisan, a kapitalizmus reformjával kell szembenézni a környezeti kihívásokkal. A tagadás és az alarmizmus a szélsőséges politikai közösségek hibás útjai. Pár kiemelendő gondolat a Green Policy Center első nyilvános eseményéről, amelyre 2020.09.28-án, online formában került sor a szerzővel, Dr. Bartus Gáborral és beszélgetőpartnereivel.

„Az érdemi környezetpolitika eddigi eredményeinek megtartása, s ezek megfelelő új elemekkel való kiegészítése időszerűbb nem is lehetne. Ugyanakkor nem lenne értelmes eltúlozni a veszélyeket, a környezeti kihívásokkal reálisan kell szembe nézni, a tagadás és az alarmizmus a politikai közösség reakciójának két szélsőséges, nem megfelelő módja.”

Ezzel az alapvetéssel nyitja Bartus Gábor a Green Policy Center felkérésére készített „A szép és a hasznos védelmében – a természet megőrzésének konzervatív útja” c. tanulmányát. Az írás az előttünk álló évtizedek egyik legjelentősebb globális és egyben nemzeti kihívásáról, a természet állapotának romlásáról, a környezeti problémákról szól, konzervatív megközelítésben.

A tegnapi napon bemutatott dolgozat a médiában túlsúlyban megjelenő „radikális” válaszok helyett a problémák enyhítésének és megszüntetésének újszerű megközelítését javasolja. Arra keresi a választ, hogy mit gondoljunk a környezeti problémákról, az éghajlatváltozásról, ha ezek létét elhisszük ugyan, de nem akarjuk sarkaiból kiforgatni a világot, s nem a kapitalizmus intézményeinek megszüntetésével, hanem reformjával akarjuk a természeti erőforrások degradációját megállítani.

Felhívja arra is a figyelmet, hogy a „természet ellenesség” kétféleképpen jelentkezik és azok ellen egyszerre kell fellépni:

„egyre inkább kezdjük kigondolkodni magunkat a biológiai meghatározottságunkból, s ezt az teszi lehetővé, hogy a felvilágosodással a természetből már kigondolkodtuk magunkat. Sokan például küzdenek az előbbi ellen, anélkül, hogy felemelték volna szavukat az utóbbival szemben – számosan meg fordítva, anélkül próbálnák a természetet védeni, hogy a teremtésre való veszélyt látnának az előbbi jelenségben. A konzervatív megközelítés az élet minden formájának védelme, csak ebben a kontextusban lehetséges a természet megóvása is.”

A konzervatív szellemi hagyományból kiinduló írás egy patrióta környezetpolitika szellemi alapjainak lerakásához járul hozzá, s szól a józanság megőrzésének fontosságáról. Nem tagadja a természet állapotának romlását, s ebben az emberi beavatkozás szerepét és felelősségét, de nem is hirdeti a világvége hamarost bekövetkezését.

„Az otthon, a szülőföld védelme a környezet- és tájvédelem stratégiai jellegét indokolja. S hogy megőrizzünk, változtatnunk kell, az adaptáció (a még éppen szükséges változtatás) túlélés, a túlélés pedig az identitásunk fenntartása.”

A tanulmányhoz Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet vezetője írt ajánlást:

„Bartus írása a józan ész vezérelte politikai szabályozás jogaiba való visszahelyezését sürgeti az univerzális világmegoldások helyett. Nekünk magyaroknak a Kárpát-medence természeti erőforrásainak aggasztó állapota, további degradálódása, a magyarság élettereinek romlása, a nemzeti élet egyik legjelentősebb biztonsági kockázatát jelenti. A nemzet megerősítésének célját középpontba állító patrióta politikának épp ezért kezdeményezőleg kell fellépnie a természeti erőforrások elpusztításának megakadályozásában és helyreállításban.”

Bartus Gábor írása a Szentírás könyvének analógiájára a „Természet könyvének újranyitása” elnevezésű tanulmánysorozat első darabja, amely a 2020 áprilisában megalakult Green Policy Center szakmai műhely bemutatkozó projektjéhez kapcsolódik. Ennek során az intézet a keresztény-konzervatív szellemi körben kívánja előmozdítani az érdemi párbeszédet fenntarthatósági-, klímapolitikai- és egyéb környezetvédelmi ügyekben és megtalálni annak alternatív megközelítéseit. A kezdeményezés alapállítása szerint a természet és környezetvédelem ügye szerves része a keresztény-konzervatív gondolkodásnak, csak ez egy ideje elfelejtődött és más ideológiák tűzték azt zászlajukra. Itt az ideje „újranyitni” tehát a Természet könyvét és „kiolvasni” az organikus válaszokat. „A szép és a hasznos védelmében – a természet megőrzésének konzervatív útja” című tanulmányt az alábbi linken lehet letölteni:

A tanulmánysorozat várhatóan havonta megjelenő új elemei az adott kereteken belül átfogó képet kívánnak felvázolni többek között:

  • a konzervatív filozófia és a keresztény egyházak releváns tanításainak,
  • a nemzetközi térben Magyarország szerepének és felelősségének,
  • a biztonsági kihívásoknak és az arra adható válaszoknak,
  • a hazafiasság és a természet védelme kapcsolatának, valamint
  • a szélesebb értelemben vett fenntarthatóság kérdéskörének bemutatása révén.

Kapcsolódó bejegyzések

 

Magyarország 2023. évi előzetes ÜHG kibocsátási adatainak értékelése

Magyarország 2023. évi előzetes ÜHG kibocsátási adatainak értékelése

A Kormány a múlt héten adott ki közleményt a magyar klímacélok legfontosabb mutatójának, a magyar üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásnak a tavalyi évre vonatkozó előzetes adatait. Ebben az Energiaügyi Minisztérium azt jelezte, hogy „Magyarország már tavaly elérte 2030-as klímapolitikai célját” azáltal, hogy az előzetes adatok szerint 1990-hez képest 2023-ra már 43%-kal csökkentek a bruttó ÜHG kibocsátások, egy év alatt 9,5%-os mérséklődés mellett. 2022 után tehát egy újabb erős csökkenéssel jellemezhető évről beszélhetünk. Annak érdekében, hogy a számok mögötti teljes kép látható legyen, a Green Policy Center az alábbi megjegyzéseket teszi a bejelentéshez.

Továbbra is a zöld átállás útján halad majd Európa?

Továbbra is a zöld átállás útján halad majd Európa?

Ursula von der Leyen felhatalmazást kapott rá, hogy további egy cikluson keresztül vezesse az Európai Bizottságot, aminek keretében nemrégiben bemutatta a következő időszakra szóló iránymutatását, amit első olvasatra komolyan befolyásolt az európai ipari lobbi. Mit is takar azonban ez a program a klímapolitika területén, milyen kompromisszumokat köthet a környezetvédelem és az ipari versenyképesség között és hogyan érintheti ez a hazai klímapolitikát? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána alábbi elemzésünkben.