Támogatják a Green Policy Center által megkérdezett szervezetek az ősszel induló tanulmánysorozat ötletét
09.07.2020
Szerző: Green Policy Center

Ahogy arról korábban beszámoltunk a Green Policy Center ősszel a keresztény-konzervatív értékrend és az éghajlatváltozás elleni fellépés közötti kapcsolatról szóló tanulmánysorozat közreadását tervezi. Ennek keretében intézetünk nem reprezentatív, anonim válaszadást lehetővé tevő kérdőíves felmérést végzett az elmúlt hetekben, elsősorban a keresztény-konzervatív értékvilághoz tartozó civil szervezetek körében.

A tanulmánysorozat hipotézise szerint korunk környezeti válságának megoldása a társadalom széles körű, elkötelezett cselekvését igényli. Ennek kapcsán fontosnak tartjuk annak megvizsgálását, hogy a környezetvédelem ügye miképp van jelen a keresztény-konzervatív filozófiában már évszázadok óta és erre építve milyen valódi, a jelenlegi ökológiai problémákon is átsegítő válaszok következnek, amelyek a társadalmi párbeszéd előmozdítását is segíthetik.

A közel 30 szereplőtől beérkezett válaszok alapján megállapítható, hogy a tanulmánysorozat hipotézisével és céljaival kapcsolatban széleskörű, 96%-ot meghaladó egyetértés van.

A válaszadók több, mint 92%-a több éve érdeklődik az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség elvesztésének ügye iránt, 96%-uk számára az éghajlatváltozás fontos téma, amelynek fontossága 74%-uk szerint az elkövetkező évtizedben kiemelten növekedni fog. A válaszadók közel 74%-a már foglalkozott is ezekkel a témákkal, például víz- és energiabiztonsági konferenciákon, a klímaváltozás és egészség kapcsolatát, valamint a környezeti migrációt vizsgáló tanulmányokban, hulladék újrahasznosítással, energiahatékonyság fokozását és megújuló energiát támogató intézkedésekkel, üzleti utak racionalizálásával és továbbképzések, vetélkedők szervezésével. A válaszadók 70%-a a jövőben is tervezi tematikus rendezvények megtartását, illetve kiadványok és cikkek publikálását.

A COVID-19 járvány hatásaival kapcsolatban is nagy egyetértés (85%) mutatkozik abban, hogy a járvány hatással lesz természet és ember kapcsolatára. A pandémia konkrét következményei, levonandó tanulságai kapcsán felvetődött többek között a természetes gyógymódok minél szélesebb-körű megismerésének és használatának fontossága, a természeti határok tiszteletben tartása, a túlnépesedés, a túlfogyasztás, a természeti erőforrások túlhasználata és a tömegturizmus következményei, a sérülékenység, a rugalmas munkavégzés, és a közösségi közlekedés fokozódásának, valamint a digitális kompetenciák további javításának igénye, a környezetvédelmi nevelés szerepe, valamint a hosszú távú stratégiaalkotás szükségessége a közegészségügyi-járványügyi biztonság fenntartása és az „új normalitás” kereteinek kijelölése érdekében.

Általános igényként fogalmazódott meg a válaszokban, hogy a készülő tanulmánysorozat széles témakört lefedő, mégis aránylag rövid, egyszerű, közérthető legyen, amelyhez angol nyelvű összefoglalók is készüljenek.

Kapcsolódó bejegyzések

 

Magyarország 2023. évi előzetes ÜHG kibocsátási adatainak értékelése

Magyarország 2023. évi előzetes ÜHG kibocsátási adatainak értékelése

A Kormány a múlt héten adott ki közleményt a magyar klímacélok legfontosabb mutatójának, a magyar üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásnak a tavalyi évre vonatkozó előzetes adatait. Ebben az Energiaügyi Minisztérium azt jelezte, hogy „Magyarország már tavaly elérte 2030-as klímapolitikai célját” azáltal, hogy az előzetes adatok szerint 1990-hez képest 2023-ra már 43%-kal csökkentek a bruttó ÜHG kibocsátások, egy év alatt 9,5%-os mérséklődés mellett. 2022 után tehát egy újabb erős csökkenéssel jellemezhető évről beszélhetünk. Annak érdekében, hogy a számok mögötti teljes kép látható legyen, a Green Policy Center az alábbi megjegyzéseket teszi a bejelentéshez.

Továbbra is a zöld átállás útján halad majd Európa?

Továbbra is a zöld átállás útján halad majd Európa?

Ursula von der Leyen felhatalmazást kapott rá, hogy további egy cikluson keresztül vezesse az Európai Bizottságot, aminek keretében nemrégiben bemutatta a következő időszakra szóló iránymutatását, amit első olvasatra komolyan befolyásolt az európai ipari lobbi. Mit is takar azonban ez a program a klímapolitika területén, milyen kompromisszumokat köthet a környezetvédelem és az ipari versenyképesség között és hogyan érintheti ez a hazai klímapolitikát? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána alábbi elemzésünkben.