Támogatják a Green Policy Center által megkérdezett szervezetek az ősszel induló tanulmánysorozat ötletét
09.07.2020
Szerző: Green Policy Center

Ahogy arról korábban beszámoltunk a Green Policy Center ősszel a keresztény-konzervatív értékrend és az éghajlatváltozás elleni fellépés közötti kapcsolatról szóló tanulmánysorozat közreadását tervezi. Ennek keretében intézetünk nem reprezentatív, anonim válaszadást lehetővé tevő kérdőíves felmérést végzett az elmúlt hetekben, elsősorban a keresztény-konzervatív értékvilághoz tartozó civil szervezetek körében.

A tanulmánysorozat hipotézise szerint korunk környezeti válságának megoldása a társadalom széles körű, elkötelezett cselekvését igényli. Ennek kapcsán fontosnak tartjuk annak megvizsgálását, hogy a környezetvédelem ügye miképp van jelen a keresztény-konzervatív filozófiában már évszázadok óta és erre építve milyen valódi, a jelenlegi ökológiai problémákon is átsegítő válaszok következnek, amelyek a társadalmi párbeszéd előmozdítását is segíthetik.

A közel 30 szereplőtől beérkezett válaszok alapján megállapítható, hogy a tanulmánysorozat hipotézisével és céljaival kapcsolatban széleskörű, 96%-ot meghaladó egyetértés van.

A válaszadók több, mint 92%-a több éve érdeklődik az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség elvesztésének ügye iránt, 96%-uk számára az éghajlatváltozás fontos téma, amelynek fontossága 74%-uk szerint az elkövetkező évtizedben kiemelten növekedni fog. A válaszadók közel 74%-a már foglalkozott is ezekkel a témákkal, például víz- és energiabiztonsági konferenciákon, a klímaváltozás és egészség kapcsolatát, valamint a környezeti migrációt vizsgáló tanulmányokban, hulladék újrahasznosítással, energiahatékonyság fokozását és megújuló energiát támogató intézkedésekkel, üzleti utak racionalizálásával és továbbképzések, vetélkedők szervezésével. A válaszadók 70%-a a jövőben is tervezi tematikus rendezvények megtartását, illetve kiadványok és cikkek publikálását.

A COVID-19 járvány hatásaival kapcsolatban is nagy egyetértés (85%) mutatkozik abban, hogy a járvány hatással lesz természet és ember kapcsolatára. A pandémia konkrét következményei, levonandó tanulságai kapcsán felvetődött többek között a természetes gyógymódok minél szélesebb-körű megismerésének és használatának fontossága, a természeti határok tiszteletben tartása, a túlnépesedés, a túlfogyasztás, a természeti erőforrások túlhasználata és a tömegturizmus következményei, a sérülékenység, a rugalmas munkavégzés, és a közösségi közlekedés fokozódásának, valamint a digitális kompetenciák további javításának igénye, a környezetvédelmi nevelés szerepe, valamint a hosszú távú stratégiaalkotás szükségessége a közegészségügyi-járványügyi biztonság fenntartása és az „új normalitás” kereteinek kijelölése érdekében.

Általános igényként fogalmazódott meg a válaszokban, hogy a készülő tanulmánysorozat széles témakört lefedő, mégis aránylag rövid, egyszerű, közérthető legyen, amelyhez angol nyelvű összefoglalók is készüljenek.

Kapcsolódó bejegyzések

 

COP29 – A klímakonferencia, ahonnan minden fél elégedetlenül távozott

COP29 – A klímakonferencia, ahonnan minden fél elégedetlenül távozott

Nemrég ért véget az ENSZ legutóbbi éves klímakonferenciája Bakuban, ahová a fejlődő országok új pénzügyi források, míg a fejlett országok megerősített kibocsátás-csökkentési lépések biztosítása érdekében érkeztek, azonban az öböl-menti országokat kivéve végül mindannyian csalódva kellett, hogy távozzanak. Mi is történt Azerbajdzsánban és mik a jövőre vonatkozó jelentőségei a konferenciának?

Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

Jövő héten kezdődik a soron következő ENSZ klímakonferencia Bakuban, ahova az EU delegációja a magyar soros elnökség vezetésével érkezik meg. Az idei konferenciának a delegációk kiemelt elvárásokkal indulnak neki, mivel a klímaváltozás elleni fellépés pénzügyi fedezetéről kell megállapodnia az országoknak. Milyen főbb ütközőpontokra és eredményekre számíthatunk a következő két hétben?

Hogyan csökkentjük a közlekedési kibocsátásainkat, ha négyszer többet költünk azok növelésére?

Hogyan csökkentjük a közlekedési kibocsátásainkat, ha négyszer többet költünk azok növelésére?

A Kormány nemrég fogadta el az állami építési beruházások 2035. december 31. napjáig szóló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióit, közte a közlekedés területén tervezett fejlesztések alapelveit. Ebben sokszor többet tervez költeni a többek között klíma szempontból is legkedvezőtlenebb egyéni közúti közlekedés fejlesztésére. Ezzel olyan „belakatolt” infrastruktúra jönne létre, amelynek mind a megépítése mind a használata jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást tart bent a rendszerben. Emellett olyan beruházások elől vonná el a közforrásokat, amelyek segíthetnének a 35 éve növekvő kibocsátású szektor kedvezőbb pályára állítását.