Támogatják a Green Policy Center által megkérdezett szervezetek az ősszel induló tanulmánysorozat ötletét
09.07.2020
Green Policy Center

Ahogy arról korábban beszámoltunk a Green Policy Center ősszel a keresztény-konzervatív értékrend és az éghajlatváltozás elleni fellépés közötti kapcsolatról szóló tanulmánysorozat közreadását tervezi. Ennek keretében intézetünk nem reprezentatív, anonim válaszadást lehetővé tevő kérdőíves felmérést végzett az elmúlt hetekben, elsősorban a keresztény-konzervatív értékvilághoz tartozó civil szervezetek körében.

A tanulmánysorozat hipotézise szerint korunk környezeti válságának megoldása a társadalom széles körű, elkötelezett cselekvését igényli. Ennek kapcsán fontosnak tartjuk annak megvizsgálását, hogy a környezetvédelem ügye miképp van jelen a keresztény-konzervatív filozófiában már évszázadok óta és erre építve milyen valódi, a jelenlegi ökológiai problémákon is átsegítő válaszok következnek, amelyek a társadalmi párbeszéd előmozdítását is segíthetik.

A közel 30 szereplőtől beérkezett válaszok alapján megállapítható, hogy a tanulmánysorozat hipotézisével és céljaival kapcsolatban széleskörű, 96%-ot meghaladó egyetértés van.

A válaszadók több, mint 92%-a több éve érdeklődik az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség elvesztésének ügye iránt, 96%-uk számára az éghajlatváltozás fontos téma, amelynek fontossága 74%-uk szerint az elkövetkező évtizedben kiemelten növekedni fog. A válaszadók közel 74%-a már foglalkozott is ezekkel a témákkal, például víz- és energiabiztonsági konferenciákon, a klímaváltozás és egészség kapcsolatát, valamint a környezeti migrációt vizsgáló tanulmányokban, hulladék újrahasznosítással, energiahatékonyság fokozását és megújuló energiát támogató intézkedésekkel, üzleti utak racionalizálásával és továbbképzések, vetélkedők szervezésével. A válaszadók 70%-a a jövőben is tervezi tematikus rendezvények megtartását, illetve kiadványok és cikkek publikálását.

A COVID-19 járvány hatásaival kapcsolatban is nagy egyetértés (85%) mutatkozik abban, hogy a járvány hatással lesz természet és ember kapcsolatára. A pandémia konkrét következményei, levonandó tanulságai kapcsán felvetődött többek között a természetes gyógymódok minél szélesebb-körű megismerésének és használatának fontossága, a természeti határok tiszteletben tartása, a túlnépesedés, a túlfogyasztás, a természeti erőforrások túlhasználata és a tömegturizmus következményei, a sérülékenység, a rugalmas munkavégzés, és a közösségi közlekedés fokozódásának, valamint a digitális kompetenciák további javításának igénye, a környezetvédelmi nevelés szerepe, valamint a hosszú távú stratégiaalkotás szükségessége a közegészségügyi-járványügyi biztonság fenntartása és az „új normalitás” kereteinek kijelölése érdekében.

Általános igényként fogalmazódott meg a válaszokban, hogy a készülő tanulmánysorozat széles témakört lefedő, mégis aránylag rövid, egyszerű, közérthető legyen, amelyhez angol nyelvű összefoglalók is készüljenek.

Kapcsolódó bejegyzések

Nemzetközi klímapolitika – növekvő kihívások és csökkenő ambíció?

Nemzetközi klímapolitika – növekvő kihívások és csökkenő ambíció?

A kormányok elköteleződése a klímaváltozás elleni fellépés mellett mintha egyre inkább csökkenne, a nemzetközi intézmények pedig pénzügyi és szervezeti kihívásokkal küzdenek, miközben a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási események, mint a viharok, hőhullámok, erdőtüzek vagy aszályok, egyre gyakrabban éreztetik pusztító hatásaikat a világ minden táján, így Európában és hazánkban is. A nemzetközi klímapolitika terén tehát egyre több, egymással összefüggő kihívással kell szembenéznünk. Az alábbi írásunkban annak járunk utána, hogy ezeknek mik az okai és hogy milyen kiutak lehetnek a nehézségekből.

Uniós klímamegállapodás a tizenegyedik órában az ENSZ brazíliai klímacsúcsa előtt

Uniós klímamegállapodás a tizenegyedik órában az ENSZ brazíliai klímacsúcsa előtt

Az utolsó pillanatban, mondhatni a tizenegyedik órában sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek megegyeznie az Európai Unió új középtávú klímacéljairól, valamint elfogadniuk a blokk nemzetközi klímapolitikai vállalásait. Ezzel az uniós vezetők nem üres kézzel utaznak a november 6-án kezdődő magas-szintű klímacsúcsra a brazíliai Belémbe és erősebb alkupozícióban várhatják az ambiciózusabb fellépést sürgető COP30 klímatárgyalásokat jövő héten.

Klímakonferencia az esőerdőben – miért érdemes figyelemmel követnünk a brazíliai COP30 eseményeit?

Klímakonferencia az esőerdőben – miért érdemes figyelemmel követnünk a brazíliai COP30 eseményeit?

Amennyiben figyeltük a nemzetközi híreket, többször találkozhattunk már idén a brazil őserdőben megrendezésre kerülő klímakonferenciáról, azonban eddig leginkább a logisztikai és környezeti kihívásokról hallhattunk csak. Az alábbi írásban azonban azt mutatjuk be, hogy miért érdemes a klímaváltozás megfékezése szempontjából figyelemmel követni a novemberi eseményt.