Háború, energiaválság, infláció – most (nem?) jön el a net-zero banking ideje?
09.26.2022
Szerző: Vendegszerzo

Bár félő volt, hogy a háború és a makrogazdasági nehézségek mellett háttérbe szorul a környezeti fenntarthatóság a hitelintézetek között, immár a globális bankrendszer közel 40 százaléka vállalta nyilvánosan, hogy portfolióját fokozatosan klímasemlegessé teszi. Az európai anyavállalattal rendelkező hazai bankok egy része csoportszinten érintett a nagy változásokban, a hazai székhelyű intézetek még nem léptek – eddig. Gyura Gábor, szakmai műhelyünk új, Net Zero Banking projektünk tagjának írása.


ESG, zöld pénzügyek, net zero banking – egy evolúció lépcsői?

Az elmúlt években világszerte és itthon is a piacok, a közérdeklődés és a központi bankok figyelme a bankok fenntarthatóságban játszott pozitív vagy akár negatív szerepére irányult. Részben organikusan, részben szabályozói nyomásra a banki stratégiákba is beépültek vagy beépülőben vannak a környezeti és társadalmi fenntarthatóság (ESG) tényezői. Külföldön előbb, majd kis késéssel itthon is megjelentek a környezetileg hasznos projekteket finanszírozó zöld kötvények, hitelek és egyéb instrumentumok. Hangzatos bejelentéseket, negyedévről negyedévre növekvő ESG-alap vagy éppen zöld kötvényállományokat láthatunk, bár olykor sajnos leleplezéseket, kisebb-nagyobb botrányokat is, például amikor egy-egy jól hangzó zöld pénzügyi sikertörténetet beárnyékolt valamilyen erősen szennyező tevékenység hitelezésének folytatása.

Ahogyan az egyes környezeti anomáliák, mint például a vízhiány vagy éppen a légszennyezés kritikus szintjeit elérjük, egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a „kicsit zöldülő” pénzügyi rendszer nem képes a fenntarthatósági fordulat motorja lenni, bármilyen optimista várakozások is kapcsolódtak hozzá. Ezt felismerve indultak az elmúlt években olyan új kezdeményezések, melyekben a bankok önkéntes sztenderdek szerint lehetőleg teljes portfoliójukra nézve tesznek vállalásokat, már rövid távon is ellenőrizhető, transzparenciára építhető módon. A klímasemlegességi vállalások terén a kereskedelmi bankok között a Net Zero Banking Alliance a legfontosabb, legelterjedtebb és talán legígéretesebb is.

Miről szól a vállalás?

A net zero banking (klímasemleges bankolás) lényege értelemszerűen a finanszírozott üvegházhatású gáz-emissziók 2050-re való nettó nullázása, vagyis a kibocsátások és elnyelések egyensúlyba hozása. Az érintett bankok a saját működésükből származó kibocsátás nullázását már sokkal hamarabb megtették, vagy tervezetten meglépik. A bankok által nyújtott finanszírozásához (azaz hitelekhez, befektetésekhez) köthető, úgynevezett generált emissziók viszont egyes becslések szerint a banki operatív működésből eredő kibocsátás 700-szorosát is meghaladják – nem kérdés tehát, hogy itt lehet igazán jelentős és tovább gyűrűző hatást elérni. Ennek érdekében a klímasemleges bankoknak valamilyen megbízható, hiteles klímasemlegességi forgatókönyv alapján kell a jelenkor és 2050 között egy pályát kijelölniük, amely mentén már rövid távon is megindul a finanszírozott emissziók csökkenése. Nem elég tehát „nagyot mondani” 2050-re, már a kezdeti években is meg kell indulnia a pozitív változásoknak.

Ez utóbbi persze két fő úton, módon történhet meg. Egyrészt, a karbonintenzív gazdasági tevékenységek leépítésével (és helyette az alacsony kibocsátásúak felülsúlyozásával), de még inkább a vállalatok átállásának hitelezésével. A külföldi nagyvállalatok egy részének már ma is van karbonsemlegességi átállási terve, mely segítheti a szükséges beruházások tervezését, melyhez a bank a finanszírozást nyújthatja. Egy elfogadás alatt álló új uniós szabályozás, a CSRD-irányelv pedig minden, így a hazai nagyvállalatokat is hasonló terv elkészítésére és közzétételére kötelezi majd. A háztartási hitelezés egyes szegmenseinek emissziói szintén viszonylag jól becsülhetők és menedzselhetőek (lásd például lakáshitelezést, noha hazánkban adminisztratív akadályok sajnos még mindig fennállnak e téren), így a legnagyobb munka a legtöbb országban a kkv-hitelezés terén van.

A Net Zero Banking Alliance számokban
Eddig csatlakozott bankok számaOrszágok száma, amelyből legalább egy bank csatlakozottAz eddig csatlakozott bankok aggregált mérlegfőösszegeMérlegfőösszeg a globális bankrendszerhez viszonyítva
1164170 000 milliárd USD39%
Forrás: Net Zero Banking Alliance

De van-e mindennek értelme?

Az ördög ügyvédjeként persze jogosan tehető fel a kérdés: mennyire van értelme a bankok saját „net zero” politikájának, ha maguk az emissziók a reálgazdaságból származnak? Természetesen végső soron valóban maga a klímasemleges reálgazdaság a cél, és ehhez a net zero bankolás csak eszköz lehet. Ám a dekarbonizáció sikerességéhez kifejezetten fontos, hogy a bankok maguk is proaktívan segítsék azt: azaz ne csak lekövessék az egyes szektorokban bekövetkező (vagy épp késlekedő) emissziócsökkenéseket saját mérlegükben, hanem a hitelezési volumeneken, kondíciókon keresztül maguk is segítsék azt. Hiszen ma még egyáltalán nem biztos (sőt inkább kétséges valószínűségű), hogy a globális klímasemlegességet elérjük. Pedig az elvileg még mindig megvalósítható: az ENSZ éghajlatváltozási tudományos testületének, az IPCC-nek a legutóbbi jelentése bemutatta, hogy minden szektorban elérhetők megoldások arra, hogy 2030-ra megfelezzük a kibocsátásokat a 2019-es szinthez képest, annak érdekében, hogy tartható legyen a 1,5°C-os hőmérsékleti cél. Azonban kritikus a mihamarabbi cselekvés, és éppen ezért a bankok katalizáló szerepe kifejezetten lényeges lehet.

De miért tennék mindezt? Nézzük meg inkább, vajon miért teszik ezt az eddigi net zero bankinget vállalók! Értelemszerűen jellemzően nem „világjobbító” motivációkból, hanem profit- illetve részvényesi értéket maximalizálva, valamint az ügyfeleik és befektetőik egyre nagyobb nyomására. Az persze eddig is nyilvánvaló volt, hogy a sikeres klímaátállás makrogazdasági szempontból is mindenkinek elemi érdeke, ahogyan az MNB kezdeti klímastressztesztje is üzente. Ám – a játékelméletből ismert fogolydilemmához hasonlóan – az korántsem világos, hogy egyedileg is a klímasemleges banki működés a legkifizetődőbb. Hiszen kizárni egy jövedelmező (de szennyező) gazdasági tevékenységet a finanszírozandó univerzumból intuitíve üzletileg nem tűnik kifizetődőnek (különösen, amíg azt mások tovább hitelezhetik). Most mégis úgy tűnik, hogy – figyelembe véve a hozam/kockázati szempontokat, a befektetők ESG elvárásait és persze a marketingértéket – egyedi szinten is egyre több bank látja be, hogy megéri akár „first movernek” is lenni.

No de Magyarországon?

Hazánkban jelenleg (a szerző tudomása szerint) nincs olyan hitelintézet, melynek saját klímasemlegességi finanszírozási vállalása lenne. Sőt már az első lépésnél komoly elakadásban vannak bankjaink: mindössze a bankrendszer 5 százaléka nyilatkozott úgy az MNB legutóbbi felmérésében, hogy képes a portfolióhoz kapcsolódó (ún. Scope 3) emissziókat számszerűsíteni.

Forrás: MNB Zöld Pénzügyi Jelentés 2022
Megjegyzés: A Scope 1 a közvetlen, a Scope 2 a megvásárolt energiából, a Scope 3 pedig az értékláncból (termékek, szolgáltatások, üzleti utak stb.) eredő emissziókat jelöli.

No persze joggal vethetik fel a kétkedők: éppen most, újabb banki különadók után, háború mellett, energiaválság közepette, európai recesszió előtt kisebb gondja is nagyobb lehet a bankoknak, mint stratégiájuk középpontjába helyezni a klímasemlegességet. Noha az összkép valóban nagyon bonyolult rövid távon, ne feledjük, az EU elkötelezettsége változatlan a klímasemlegességgel kapcsolatban közép (2030) és hosszú távon is (2050), és Magyarországnak is több éve törvénybe iktatott célja a klímasemlegesség elérése.

És hogy a kézenfekvő példát emeljük ki: az energiaválság pozitív hozadéka, hogy a hazánkban sok-sok éve „mostohagyerekként” számon tartott energiahatékonyság hirtelen már mindenki, így a politika által is prioritásnak tartott, egyúttal gyorsan kifizetődő kulcstényezővé vált. Ám nem is csak az új beruházási igények szempontjából érdemes az energiahatékonyságra tekinteni a bankoknak. Kockázatkezelési szempontból is tanulságos lehet – ha csak a várható gazdasági visszaesésre gondolunk – hogy egészen biztosan alacsonyabbak lesznek a nemteljesítési ráták a korábbi években energiahatékonyságba, saját (megújuló) energiatermelési kapacitásokba beruházó vállalatok, sőt háztartások között.

Így tehát paradox módon lehet, hogy a mostani, több szempontból sem ideális környezet lehet éppen az, amikor a magyar bankok némelyike a fenntarthatósági evolúció következő szintjére lép, azaz belép a klímasemleges bankolás világba – vagy legalábbis komolyan megvizsgálják ennek perspektíváját.

A net zero banking magyarországi elindulását, megvalósíthatóságát hivatott szolgálni egy új kutatási projekt, mely különböző eszközökkel (workshop-ok rendezésével, kézikönyv és oktatási anyag készítésével, cikkekkel szándékozik facilitálni az ezzel kapcsolatos hazai gondolkodást. A projektet a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely és külső szakértők részvételével, a UNEP FI szakmai támogatásával valósul meg, részletek itt.

Reménykeltő, hogy csoportszinten az ERSTE Group, az Intesa SanPaolo és az UniCredit Group már tagjai a Net Zero Banking Alliance-nek, így hamarosan részletes menetrendet és célokat, KPI-okat kell publikálniuk, mely értelemszerűen le kell hogy csorogjon a helyi leányokhoz is.


Gyura Gábor 2008 óta foglalkozik a pénzügyi piacok szabályozásával, felügyeletével, a Magyar Nemzeti Bankban, az Európai Központi Bankban és a Nemzetgazdasági Minisztériumban különböző szakterületeken különböző pozíciókat betöltve. 2022 tavaszáig az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának alapító vezetője, több zöld pénzügyekkel foglalkozó nemzetközi szervezetben, köztük a Network for Greening the Financial System-ben az MNB képviselője. 2022 májusa óta az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) pénzügyi kezdeményezését támogatja tanácsadóként, emellett a BME Pénzügyek Tanszékén adjunktusként is dolgozik. Közgazdasági végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen, PhD fokozatát pedig a Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájában szerezte.

gabor.gyura@un.org


Kapcsolódó bejegyzések

 

Klímasemleges bankolás Magyarországon – lemaradva, de nem kimaradva

Klímasemleges bankolás Magyarországon – lemaradva, de nem kimaradva

A magyar bankok nincsenek felkészülve a klímaváltozáshoz köthető pénzügyi kockázatok teljeskörű kezelésére, de sokan elérték azt a fejlettségi szintet, amely elegendő a klímasemlegesség melletti elköteleződésre. Habár az akadályok első ránézésre jelentősnek tűnnek, a nemzetközi kezdeményezések és legjobb gyakorlatok itthon is alkalmazhatóak – a tehetetlenség csupán illúzió.

A Magyar Nemzeti Bank és a hazai pénzpiacok szerepe a klímaváltozás elleni fellépésben – beszélgetés Gyura Gábor fenntartható finanszírozásért felelős főosztályvezetővel

A Magyar Nemzeti Bank és a hazai pénzpiacok szerepe a klímaváltozás elleni fellépésben – beszélgetés Gyura Gábor fenntartható finanszírozásért felelős főosztályvezetővel

Egy olyan országban, mint Magyarország, amely ennyire kitett a klímaváltozásnak, evidens volt, hogy a Magyar Nemzeti Banknak is kell, hogy legyen a klímaváltozás elleni fellépésben teendője, ezért viszonylag korán felkerült a térképünkre a téma – mondta Gyura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank fenntartható finanszírozásért felelős főosztályvezetője a KLíMA – Zöldpolitikai Percek podcast beszélgetése során.