Hány éve volt utoljára fehér karácsony, és mit tehetek én, hogy a jövőben még legyen?
09.30.2022
Szerző: Koczóh Levente András

A sajtóban rengeteget hallani a változó éghajlatról, viharokról, erdőtüzekről, sőt az elmúlt években a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk a gyakorlati hatásait például az idei nyári aszály alkalmával. A Green Policy Center új projektjével segíti a cselekvést.


Emlékszik még valaki arra, hogy mikor fordult elő utoljára fehér karácsony?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint Budapesten, 2012. óta egyszer sem fordult elő, hogy karácsony három napja közül bármelyiken is lett volna hótakaró. Pécsen 2011-ig, Debrecenben és Szegeden 2010-ig, Szombathelyen még régebbre kell visszamenni az időben az utolsó ilyen eseményig. A középhegységekben ugyan több hó esett, de a gyakoriság és a hóvastagság is csökkent.

Ahogy melegszik az éghajlat, egyre kevesebb esélyünk van arra, hogy a gyerekek lássanak még olyan karácsonyt, mint amilyet akár az ezredforduló környékén láttunk. Még ha a magas rezsiárak miatt sokan örülnének is egy enyhe idei télnek, mégis jó lenne, ha a jelenlegi energiaválságot úgy tudnánk megoldani, hogy közben nem rontunk, hanem javítunk a hosszú távú kilátásainkon.

De mit tehetek én, mint egyén, a saját mindennapi életemben az éghajlatváltozás megfékezéséért a szelektív hulladékgyűjtésen túl?

Van-e egyáltalán feladatom, felelősségem, lehetőségem bármit is tenni? Milyen egyéni vagy közös beruházások segítenének ebben, főleg úgy, hogy közben a rezsi- és üzemanyagköltségen is spóroljak?

Mit tehet egy önkormányzat, illetve a településen lévő vállalatok, miközben a klímaváltozás és a magas energiaköltségek egyszerre sanyargatják őket? Vannak-e elérhető pályázati források, hitelek?

Ha pedig egyedül nem megy, kivel tudok összefogni ahhoz, hogy közösen találjunk megoldást?

Ezen kérdések megválaszolásában próbál segítséget nyújtani a Green Policy Center legújabb projektje, mind a lakossági csoportok, mind az önkormányzati (és rajtuk keresztül a vállalati) szegmens számára.

A projekt célja, hogy megosszuk a tudásunkat a klímaváltozásról és az ellene tehető konkrét lépésekről, mind a mindennapi életben, mind a beruházások szintjén. Bár magunk is aktívan szervezzük előadásainkat, emellett várjuk civil szervezetek, önkormányzatok, közintézmények jelentkezését a levente.koczoh@greenpolicycenter.com e-mail címen, akik szívesen fogadnának bennünket egy ingyenes, nagyjából egy órás interaktív program keretében!

Kapcsolódó bejegyzések

 

COP29 – A klímakonferencia, ahonnan minden fél elégedetlenül távozott

COP29 – A klímakonferencia, ahonnan minden fél elégedetlenül távozott

Nemrég ért véget az ENSZ legutóbbi éves klímakonferenciája Bakuban, ahová a fejlődő országok új pénzügyi források, míg a fejlett országok megerősített kibocsátás-csökkentési lépések biztosítása érdekében érkeztek, azonban az öböl-menti országokat kivéve végül mindannyian csalódva kellett, hogy távozzanak. Mi is történt Azerbajdzsánban és mik a jövőre vonatkozó jelentőségei a konferenciának?

Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

Az idei klímacsúcs legnagyobb kérdése: ki fizesse a klímaváltozás kezelésének költségeit?

Jövő héten kezdődik a soron következő ENSZ klímakonferencia Bakuban, ahova az EU delegációja a magyar soros elnökség vezetésével érkezik meg. Az idei konferenciának a delegációk kiemelt elvárásokkal indulnak neki, mivel a klímaváltozás elleni fellépés pénzügyi fedezetéről kell megállapodnia az országoknak. Milyen főbb ütközőpontokra és eredményekre számíthatunk a következő két hétben?

Hogyan csökkentjük a közlekedési kibocsátásainkat, ha négyszer többet költünk azok növelésére?

Hogyan csökkentjük a közlekedési kibocsátásainkat, ha négyszer többet költünk azok növelésére?

A Kormány nemrég fogadta el az állami építési beruházások 2035. december 31. napjáig szóló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepcióit, közte a közlekedés területén tervezett fejlesztések alapelveit. Ebben sokszor többet tervez költeni a többek között klíma szempontból is legkedvezőtlenebb egyéni közúti közlekedés fejlesztésére. Ezzel olyan „belakatolt” infrastruktúra jönne létre, amelynek mind a megépítése mind a használata jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást tart bent a rendszerben. Emellett olyan beruházások elől vonná el a közforrásokat, amelyek segíthetnének a 35 éve növekvő kibocsátású szektor kedvezőbb pályára állítását.