Hány éve volt utoljára fehér karácsony, és mit tehetek én, hogy a jövőben még legyen?
09.30.2022
Koczóh Levente András

A sajtóban rengeteget hallani a változó éghajlatról, viharokról, erdőtüzekről, sőt az elmúlt években a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk a gyakorlati hatásait például az idei nyári aszály alkalmával. A Green Policy Center új projektjével segíti a cselekvést.


Emlékszik még valaki arra, hogy mikor fordult elő utoljára fehér karácsony?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint Budapesten, 2012. óta egyszer sem fordult elő, hogy karácsony három napja közül bármelyiken is lett volna hótakaró. Pécsen 2011-ig, Debrecenben és Szegeden 2010-ig, Szombathelyen még régebbre kell visszamenni az időben az utolsó ilyen eseményig. A középhegységekben ugyan több hó esett, de a gyakoriság és a hóvastagság is csökkent.

Ahogy melegszik az éghajlat, egyre kevesebb esélyünk van arra, hogy a gyerekek lássanak még olyan karácsonyt, mint amilyet akár az ezredforduló környékén láttunk. Még ha a magas rezsiárak miatt sokan örülnének is egy enyhe idei télnek, mégis jó lenne, ha a jelenlegi energiaválságot úgy tudnánk megoldani, hogy közben nem rontunk, hanem javítunk a hosszú távú kilátásainkon.

De mit tehetek én, mint egyén, a saját mindennapi életemben az éghajlatváltozás megfékezéséért a szelektív hulladékgyűjtésen túl?

Van-e egyáltalán feladatom, felelősségem, lehetőségem bármit is tenni? Milyen egyéni vagy közös beruházások segítenének ebben, főleg úgy, hogy közben a rezsi- és üzemanyagköltségen is spóroljak?

Mit tehet egy önkormányzat, illetve a településen lévő vállalatok, miközben a klímaváltozás és a magas energiaköltségek egyszerre sanyargatják őket? Vannak-e elérhető pályázati források, hitelek?

Ha pedig egyedül nem megy, kivel tudok összefogni ahhoz, hogy közösen találjunk megoldást?

Ezen kérdések megválaszolásában próbál segítséget nyújtani a Green Policy Center legújabb projektje, mind a lakossági csoportok, mind az önkormányzati (és rajtuk keresztül a vállalati) szegmens számára.

A projekt célja, hogy megosszuk a tudásunkat a klímaváltozásról és az ellene tehető konkrét lépésekről, mind a mindennapi életben, mind a beruházások szintjén. Bár magunk is aktívan szervezzük előadásainkat, emellett várjuk civil szervezetek, önkormányzatok, közintézmények jelentkezését a levente.koczoh@greenpolicycenter.com e-mail címen, akik szívesen fogadnának bennünket egy ingyenes, nagyjából egy órás interaktív program keretében!

Kapcsolódó bejegyzések

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány legsürgősebb klímapolitikai feladatai

Az új kormány 2030-ig lesz hivatalban, vagyis ez a ciklus az évtized végéig tartó klíma- és energiapolitikai célok elérésében döntő jelentőséggel bír – az ezen szakpolitikák terén nyújtott előrelépés pedig Magyarország versenyképességét is fellendítheti. Bár vannak bíztató eredmények, sok szempontból jelentős az elmaradás, késés. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy mik a legsürgősebb, illetve négyéves időtávon legfontosabb intézkedések, amelyekkel érdemes kezdeni.

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus tanulsága: miért biztonsági és szuverenitási kérdés a zöld energiaátmenet?

Az iráni konfliktus ismét megmutatta, mennyire sérülékeny a fosszilis alapú világgazdaság. Amint nőtt a feszültség a Közel-Keleten, az energiaárak azonnal emelkedni kezdtek, mert a piacok az ellátás biztonságát féltik. A mostani válság ezért nemcsak geopolitikai esemény, hanem újabb emlékeztető arra, hogy az energiaellátás biztonsága és a zöld energiaátmenet valójában ugyanannak a stratégiai kérdésnek a két oldala.

Klímatudomány a tények utáni világ viharában – beszámoló

Klímatudomány a tények utáni világ viharában – beszámoló

A Green Policy Center vitaest-sorozatának záróalkalma az egyik legnehezebb, mégis legégetőbb témát járta körül: hogyan maradhat hiteles és érthető a klímatudomány egy olyan korszakban, ahol az információbőség sokszor nem tudáshoz, hanem teljes zavarodottsághoz vezet? A beszélgetés résztvevői arra keresték a választ, miként törhető át a dezinformációs zaj, és miért érezzük úgy, hogy bár mindenki hallott már a klímaváltozásról, mégsem értjük igazán, mi történik körülöttünk.