Hány éve volt utoljára fehér karácsony, és mit tehetek én, hogy a jövőben még legyen?
09.30.2022
Szerző: Koczóh Levente András

A sajtóban rengeteget hallani a változó éghajlatról, viharokról, erdőtüzekről, sőt az elmúlt években a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk a gyakorlati hatásait például az idei nyári aszály alkalmával. A Green Policy Center új projektjével segíti a cselekvést.


Emlékszik még valaki arra, hogy mikor fordult elő utoljára fehér karácsony?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint Budapesten, 2012. óta egyszer sem fordult elő, hogy karácsony három napja közül bármelyiken is lett volna hótakaró. Pécsen 2011-ig, Debrecenben és Szegeden 2010-ig, Szombathelyen még régebbre kell visszamenni az időben az utolsó ilyen eseményig. A középhegységekben ugyan több hó esett, de a gyakoriság és a hóvastagság is csökkent.

Ahogy melegszik az éghajlat, egyre kevesebb esélyünk van arra, hogy a gyerekek lássanak még olyan karácsonyt, mint amilyet akár az ezredforduló környékén láttunk. Még ha a magas rezsiárak miatt sokan örülnének is egy enyhe idei télnek, mégis jó lenne, ha a jelenlegi energiaválságot úgy tudnánk megoldani, hogy közben nem rontunk, hanem javítunk a hosszú távú kilátásainkon.

De mit tehetek én, mint egyén, a saját mindennapi életemben az éghajlatváltozás megfékezéséért a szelektív hulladékgyűjtésen túl?

Van-e egyáltalán feladatom, felelősségem, lehetőségem bármit is tenni? Milyen egyéni vagy közös beruházások segítenének ebben, főleg úgy, hogy közben a rezsi- és üzemanyagköltségen is spóroljak?

Mit tehet egy önkormányzat, illetve a településen lévő vállalatok, miközben a klímaváltozás és a magas energiaköltségek egyszerre sanyargatják őket? Vannak-e elérhető pályázati források, hitelek?

Ha pedig egyedül nem megy, kivel tudok összefogni ahhoz, hogy közösen találjunk megoldást?

Ezen kérdések megválaszolásában próbál segítséget nyújtani a Green Policy Center legújabb projektje, mind a lakossági csoportok, mind az önkormányzati (és rajtuk keresztül a vállalati) szegmens számára.

A projekt célja, hogy megosszuk a tudásunkat a klímaváltozásról és az ellene tehető konkrét lépésekről, mind a mindennapi életben, mind a beruházások szintjén. Bár magunk is aktívan szervezzük előadásainkat, emellett várjuk civil szervezetek, önkormányzatok, közintézmények jelentkezését a levente.koczoh@greenpolicycenter.com e-mail címen, akik szívesen fogadnának bennünket egy ingyenes, nagyjából egy órás interaktív program keretében!

Kapcsolódó bejegyzések

 

Az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

Az európai ipar tiszta átalakulása vagy az ipari lobbi kívánságlistája?

Az Európai Bizottság bemutatta a régóta várt Tiszta Ipari Megállapodást, amelytől nem kevesebbet vár, mint hogy csökkentse az európai energiaárakat, miközben növeli is a versenyképességet. Hogy a Megállapodás mennyire támogatja az ipar zöldítését és mennyiben az ipari lobbi érdekeit, azt az alábbi gyorselemzésünkben foglaljuk össze.

Milyen klímastratégia az, ami a földgázkitermelés növelését célozza? Érvek és ellenérvek

Milyen klímastratégia az, ami a földgázkitermelés növelését célozza? Érvek és ellenérvek

A Kormány 2024-ben elfogadta a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT), amelyben hazánk energiaimportnak való kitettsége elleni intézkedésként a hazai földgáz- és kőolaj-kitermelés felpörgetését is célul tűzte ki. Ennek megvalósítása tulajdonképpen már 2022 óta zajlik. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása ma itthon többségében a földgáz- és kőolajfogyasztás mértékétől függ, tehát annak szintjét mindenképp csökkenteni szükséges. Az már ennél összetettebb kérdés, hogy amíg van földgáz- és kőolajfogyasztás Magyarországon, addig annak kitermelése hol és hogyan történjen?

Párizsi hátraarc – Nem az veszélyes a klímára, amit Trump mond, hanem az, amit ezzel a világnak üzen

Párizsi hátraarc – Nem az veszélyes a klímára, amit Trump mond, hanem az, amit ezzel a világnak üzen

Az USA-ból került a légkörbe az elmúlt 250 év kibocsátásának a negyede, ezzel messze Amerika klímaválság elsődleges felelőse. Ehhez képest az USA az elmúlt 30 évben is csak minimálisan csökkentette kibocsátását – így az, hogy Trump kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből, az ország fontos vállalásai dacára leginkább a zöld átállást segítő nemzetközi szervezetek, a kutatások finanszírozásának leállítása és az amerikai klímadiplomácia megszűnése szempontjából tragikus.