Klíma és Biztonság – a hazánkat fenyegető környezeti kihívások azonosítása
04.25.2023
Szerző: Tibor Schaffhauser

Megtartottuk az újonnan indult Klíma és Biztonság projektünk első jelentős rendezvényét, a projekt Tartalommeghatározó Konferenciáját a hazánkat fenyegető biztonsági kihívások körüljárására és a későbbi kutatási témák azonosítására.


A klímaváltozásnak már napjainkban is sokféle negatív hatása van, amelyek a jövőben még tovább sokasodhatnak. Ezek a negatív hatások érinthetik az energiaellátásunkat, a vízkészleteinket, az infrastruktúránkat, valamint a határainkat is. Az ezekre történő megfelelő felkészültség hazánk biztonságpolitikai tervezésének részévé kell, hogy váljon. Ehhez azonban szükséges ezeket a kihívásokat jobban megismernünk és megértenünk.

Az újonnan indult „Klíma és Biztonság” projekt célja, hogy elősegítsük a téma megjelenítését a hazai közbeszédben, meginduljon aszakmai párbeszéd és rendelkezésre álljanak a megfelelő szakmai anyagok a továbblépéshez. A projekt eredményeként egy zárókonferencia kerül megrendezésre, egy kötet kerül kiadásra az eredmények rögzítésére és disszeminációjára, valamint egy javaslatcsomag kerül előállításra a releváns stakeholderek (HM, EM, Katasztrófavédelem, stb.) részére.  A projekt sikeres megvalósítását annak Tanácsadó Testülete biztosítja, amely dr. Huszár Andrásból, szakmai műhelyünk igazgatójából; dr. Pálvölgyi Tamásból, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar dékánhelyetteséből és a Víz- és Környezetpolitikai Tanszék vezetőjéből, valamint dr. Tálas Péterből, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének Intézetvezetőjéből áll.

A projekt keretében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett témameghatározó konferencia azzal a céllal került megrendezésre, hogy azonosítsa azokat a kihívásokat, amelyek kezelésére hazánk jelenleg még nem készült fel megfelelően, vagy amelyek közép- és/vagy hosszútávon válhatnak biztonsági kihívásokká, amennyiben nem teszünk ellenük időben. Arról, hogy mik számítanak biztonsági kihívásnak, dr. Tálas Péter készített egy rövid háttéranyagot, amely alább érhető el:

A projekt és a konferencia során is a kihívásokat három fő terület mentén kezeljük, ezek a 1) humán (klímamigráció, egészségügyi biztonság, élelmezésbiztonság), 2) természeti (vízbiztonság, erdőtüzek és természeti katasztrófák, biológiai sokféleség kihívásai) és 3) gazdasági kihívások (energiaellátás biztonsága, gazdasági károk és infrastruktúra). Ezen kihívások rövid bemutatása pedig az alábbi háttéranyagban található:

A humán kihívások keretében a következő vitaindító előadásokat hallhattuk:

  • Egészségügyi biztonság – dr. Páldy Anna, Nemzeti Népegészségügyi Központ;
  • Élelmezésbiztonság – dr. Lakner Zoltán, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem;
  • Klímamigráció – Sayfo Omar, Migrációkutató Intézet.

A természeti kihívások keretében vitaindító a következő vitaindító előadásokra került sor:

  • Vízbiztonság kérdései – Lakatos Boglárka, Nemzeti Közszolgálati Egyetem;
  • Erdőtüzek, természeti katasztrófák – dr. Teknős László, Nemzeti Közszolgálati Egyetem;
  • Biodiverzitás kihívásai – Báldi András, Ökológiai Kutatóközpont.

Végül a gazdasági kihívások szekció előadásai a következők voltak:

  • Energiaellátás biztonsága – Deák György András, Nemzeti Közszolgálati Egyetem;
  • Gazdasági károk és infrastruktúra – dr. Teknős László, Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

A tartalommeghatározó konferencián elhangzott előadások elérhetők alább:

GPC_Klima-es-Biztonsag-20230423

A tartalommeghatározó konferencia egyik célja a tudomány és a döntéshozatal közti párbeszéd és networking elősegítése is volt. A konferencia résztvevői voltak az Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzeti Népegészségügyi Központ, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Migrációkutató Intézet, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Országos Meteorológiai Szolgálat, Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az Ökológiai Kutatóközpont képviselői.

Következő lépésként a témameghatározó konferencia kiértékelése következik, ahol azonosításra kerülnek Magyarország számára releváns biztonságpolitikai kihívások majd kiírásra kerül egy felhívás tanulmányok írására. A beérkezett javaslatok kiértékelését követően kiválasztásra kerülnek a szerzők, majd szakmai műhelybeszélgetésekre kerül sor a tanulmányok szerzőivel, kutatókkal, illetve releváns stakeholderekkel az ősz folyamán.


Kapcsolódó bejegyzések

 

Milyen klímastratégia az, ami a földgázkitermelés növelését célozza? Érvek és ellenérvek

Milyen klímastratégia az, ami a földgázkitermelés növelését célozza? Érvek és ellenérvek

A Kormány 2024-ben elfogadta a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT), amelyben hazánk energiaimportnak való kitettsége elleni intézkedésként a hazai földgáz- és kőolaj-kitermelés felpörgetését is célul tűzte ki. Ennek megvalósítása tulajdonképpen már 2022 óta zajlik. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása ma itthon többségében a földgáz- és kőolajfogyasztás mértékétől függ, tehát annak szintjét mindenképp csökkenteni szükséges. Az már ennél összetettebb kérdés, hogy amíg van földgáz- és kőolajfogyasztás Magyarországon, addig annak kitermelése hol és hogyan történjen?

Párizsi hátraarc – Nem az veszélyes a klímára, amit Trump mond, hanem az, amit ezzel a világnak üzen

Párizsi hátraarc – Nem az veszélyes a klímára, amit Trump mond, hanem az, amit ezzel a világnak üzen

Az USA-ból került a légkörbe az elmúlt 250 év kibocsátásának a negyede, ezzel messze Amerika klímaválság elsődleges felelőse. Ehhez képest az USA az elmúlt 30 évben is csak minimálisan csökkentette kibocsátását – így az, hogy Trump kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből, az ország fontos vállalásai dacára leginkább a zöld átállást segítő nemzetközi szervezetek, a kutatások finanszírozásának leállítása és az amerikai klímadiplomácia megszűnése szempontjából tragikus.

A Green Policy Center 2024-es évértékelője

A Green Policy Center 2024-es évértékelője

A Green Policy Center 2024-ben is azon dolgozott, hogy tudományosan megalapozott információk mentén, kiegyensúlyozottan, őszintén és párthovatartozástól függetlenül foglalkozzunk a klímaváltozással és egyéb halasztást nem tűrő zöldpolitikai kérdésekkel. Az alábbiakban összefoglaljuk az idei év legfontosabb eredményeit.