Klíma és Biztonság – a hazánkat fenyegető környezeti kihívások azonosítása
04.25.2023
Szerző: Tibor Schaffhauser

Megtartottuk az újonnan indult Klíma és Biztonság projektünk első jelentős rendezvényét, a projekt Tartalommeghatározó Konferenciáját a hazánkat fenyegető biztonsági kihívások körüljárására és a későbbi kutatási témák azonosítására.


A klímaváltozásnak már napjainkban is sokféle negatív hatása van, amelyek a jövőben még tovább sokasodhatnak. Ezek a negatív hatások érinthetik az energiaellátásunkat, a vízkészleteinket, az infrastruktúránkat, valamint a határainkat is. Az ezekre történő megfelelő felkészültség hazánk biztonságpolitikai tervezésének részévé kell, hogy váljon. Ehhez azonban szükséges ezeket a kihívásokat jobban megismernünk és megértenünk.

Az újonnan indult „Klíma és Biztonság” projekt célja, hogy elősegítsük a téma megjelenítését a hazai közbeszédben, meginduljon aszakmai párbeszéd és rendelkezésre álljanak a megfelelő szakmai anyagok a továbblépéshez. A projekt eredményeként egy zárókonferencia kerül megrendezésre, egy kötet kerül kiadásra az eredmények rögzítésére és disszeminációjára, valamint egy javaslatcsomag kerül előállításra a releváns stakeholderek (HM, EM, Katasztrófavédelem, stb.) részére.  A projekt sikeres megvalósítását annak Tanácsadó Testülete biztosítja, amely dr. Huszár Andrásból, szakmai műhelyünk igazgatójából; dr. Pálvölgyi Tamásból, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar dékánhelyetteséből és a Víz- és Környezetpolitikai Tanszék vezetőjéből, valamint dr. Tálas Péterből, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének Intézetvezetőjéből áll.

A projekt keretében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett témameghatározó konferencia azzal a céllal került megrendezésre, hogy azonosítsa azokat a kihívásokat, amelyek kezelésére hazánk jelenleg még nem készült fel megfelelően, vagy amelyek közép- és/vagy hosszútávon válhatnak biztonsági kihívásokká, amennyiben nem teszünk ellenük időben. Arról, hogy mik számítanak biztonsági kihívásnak, dr. Tálas Péter készített egy rövid háttéranyagot, amely alább érhető el:

A projekt és a konferencia során is a kihívásokat három fő terület mentén kezeljük, ezek a 1) humán (klímamigráció, egészségügyi biztonság, élelmezésbiztonság), 2) természeti (vízbiztonság, erdőtüzek és természeti katasztrófák, biológiai sokféleség kihívásai) és 3) gazdasági kihívások (energiaellátás biztonsága, gazdasági károk és infrastruktúra). Ezen kihívások rövid bemutatása pedig az alábbi háttéranyagban található:

A humán kihívások keretében a következő vitaindító előadásokat hallhattuk:

  • Egészségügyi biztonság – dr. Páldy Anna, Nemzeti Népegészségügyi Központ;
  • Élelmezésbiztonság – dr. Lakner Zoltán, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem;
  • Klímamigráció – Sayfo Omar, Migrációkutató Intézet.

A természeti kihívások keretében vitaindító a következő vitaindító előadásokra került sor:

  • Vízbiztonság kérdései – Lakatos Boglárka, Nemzeti Közszolgálati Egyetem;
  • Erdőtüzek, természeti katasztrófák – dr. Teknős László, Nemzeti Közszolgálati Egyetem;
  • Biodiverzitás kihívásai – Báldi András, Ökológiai Kutatóközpont.

Végül a gazdasági kihívások szekció előadásai a következők voltak:

  • Energiaellátás biztonsága – Deák György András, Nemzeti Közszolgálati Egyetem;
  • Gazdasági károk és infrastruktúra – dr. Teknős László, Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

A tartalommeghatározó konferencián elhangzott előadások elérhetők alább:

GPC_Klima-es-Biztonsag-20230423

A tartalommeghatározó konferencia egyik célja a tudomány és a döntéshozatal közti párbeszéd és networking elősegítése is volt. A konferencia résztvevői voltak az Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzeti Népegészségügyi Központ, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Migrációkutató Intézet, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Országos Meteorológiai Szolgálat, Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az Ökológiai Kutatóközpont képviselői.

Következő lépésként a témameghatározó konferencia kiértékelése következik, ahol azonosításra kerülnek Magyarország számára releváns biztonságpolitikai kihívások majd kiírásra kerül egy felhívás tanulmányok írására. A beérkezett javaslatok kiértékelését követően kiválasztásra kerülnek a szerzők, majd szakmai műhelybeszélgetésekre kerül sor a tanulmányok szerzőivel, kutatókkal, illetve releváns stakeholderekkel az ősz folyamán.


Kapcsolódó bejegyzések

 

Magyarország 2023. évi előzetes ÜHG kibocsátási adatainak értékelése

Magyarország 2023. évi előzetes ÜHG kibocsátási adatainak értékelése

A Kormány a múlt héten adott ki közleményt a magyar klímacélok legfontosabb mutatójának, a magyar üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátásnak a tavalyi évre vonatkozó előzetes adatait. Ebben az Energiaügyi Minisztérium azt jelezte, hogy „Magyarország már tavaly elérte 2030-as klímapolitikai célját” azáltal, hogy az előzetes adatok szerint 1990-hez képest 2023-ra már 43%-kal csökkentek a bruttó ÜHG kibocsátások, egy év alatt 9,5%-os mérséklődés mellett. 2022 után tehát egy újabb erős csökkenéssel jellemezhető évről beszélhetünk. Annak érdekében, hogy a számok mögötti teljes kép látható legyen, a Green Policy Center az alábbi megjegyzéseket teszi a bejelentéshez.

Továbbra is a zöld átállás útján halad majd Európa?

Továbbra is a zöld átállás útján halad majd Európa?

Ursula von der Leyen felhatalmazást kapott rá, hogy további egy cikluson keresztül vezesse az Európai Bizottságot, aminek keretében nemrégiben bemutatta a következő időszakra szóló iránymutatását, amit első olvasatra komolyan befolyásolt az európai ipari lobbi. Mit is takar azonban ez a program a klímapolitika területén, milyen kompromisszumokat köthet a környezetvédelem és az ipari versenyképesség között és hogyan érintheti ez a hazai klímapolitikát? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána alábbi elemzésünkben.